Biztosítási jogviszony szünetelésének esetei

A biztosítási jogviszony annak kezdetétől egészen a megszűnéséig áll fenn. A biztosítási jogviszony megléte alatt egy különleges helyzet a jogviszony szünetelése, hiszen a jogviszony fennáll, azonban abból a szünetelés ideje alatt sem jogok, sem kötelezettségek nem keletkeznek. A szünetelésre akkor kerül sor, ha a biztosítási jogviszonyban álló személy átmenetileg nem folytatja a keresőtevékenységét. Mindezek alapján az alábbi cikkben bemutatom a biztosítási jogviszony szünetelésének eseteit.  

A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján a biztosítási jogviszony szünetelésének a következő négy esete különíthető el: Fizetés nélküli szabadság-, munkavégzés alóli mentesítés, tevékenység, illetve kamarai tagság szüneteltetése, és az ún. egyéb esetek. Ebben a sorrendben tekintsük át a szüneteléseket!

1.     Fizetés nélküli szabadság alatti szünetelés

Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha ezen időszakban csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra.  

Megjegyzés: Ha a foglalkoztatott gyermeke gondozása kapcsán igényel fizetés nélküli szabadságot és ezen időtartamban ellátásban - például gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban - részesül, akkor a biztosítási jogviszonya nem szünetel. Éppen ezért mindig nagyon fontos, hogy a foglalkoztató meggyőződjön arról, hogy foglalkoztatottja a fizetés nélküli szabadság ideje alatt részesül-e a gyermek gondozása kapcsán például gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban. Amennyiben ugyanis a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság alatt a fenti ellátásokat nem kapja, akkor a biztosítási jogviszonya szünetel. 

Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha

-      a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, vagy

-      biztosított önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesít.  

Azaz, nem szünetel a biztosítás, ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, vagy ezen időszakban önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesít. Más a helyzet akkor, ha a fizetés nélküli szabadságot azért igényli meg a foglalkoztatott, mert például építkezik. Ezesetben a foglalkoztatott biztosítási jogviszonya szünetel.

2.     Munkavégzés alóli mentesítés 

A szünetelés másik esete, amikor a biztosított bármely más okból mentesül a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alól. Ha azonban a munkavégzés (szolgálatteljesítés) alóli mentesítés idejére

-      a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy

-      munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj) kerül kifizetésre, illetve

-      táppénzfizetésre kerül sor,

akkor a biztosítási jogviszony szünetelése nem áll fenn.  

Megjegyzés: 2012. évi I. törvény (Mt.) 55. §-a sorolja fel a munkavégzés alóli mentesülés eseteit. Az Mt. 146. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkavégzés alóli mentesülés esetei közül melyek azok az esetek, amikor távolléti díj kerül kifizetésre. Ilyen például a kötelező orvosi vizsgálata időtartama, a véradáshoz szükséges - legalább négy óra - időtartam, a hozzátartozó halálakor két munkanap stb. 

A fenti esetekben munkavégzésre nem kerül sor, de mivel a munkavállalót távolléti díj illeti meg, így a biztosítási jogviszonya nem szünetel.  

Ugyancsak nem kerül sor a munkavégzésre, ha a munkavállaló keresőképtelen. Amíg a munkavállaló keresőképtelensége kapcsán táppénzre jogosult, addig a biztosítási jogviszony nem szünetel. A táppénz azonban csak adott időszakra, maximum egy évre jár. Ha a munkavállaló táppénzre már nem jogosult, de kéri a keresőképtelenség igazolását az arra jogosult orvostól, akkor azt az orvos köteles kiállítani. A munkavállaló a munkahelyén ezen igazolással bizonyítja, hogy a munkából igazoltan van távol. Azaz a munkavállaló keresőképtelen, munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségének a keresőképtelenség kapcsán nem tud eleget tenni. Ez esetben a munkavállaló távolléte munkajogi szempontból rendezett, ugyanakkor a táppénzfizetés hiányára tekintettel a biztosítási jogviszonya szünetel.

3.     Tevékenység, kamarai tagság szüneteltetése: 

A biztosítási jogviszony szünetelésének harmadik esete, amikor a biztosított tevékenységét, kamarai tagságát szünetelteti. Ide a tartoznak a következő esetek:

-      az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése;

-      az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése;

-      az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje. 

Megjegyzés: Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább 1 hónapig és legfeljebb 3 évig szüneteltetheti. Ha az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt a bejelenteni, akár a tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg, amely a szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat.

4.     Egyéb esetek: 

A szünetelés negyedik esete, az ún. egyéb esetek. Azaz szünetel továbbá a biztosítási jogviszony:

-      az igazolatlan távollét időtartama alatt,

-      a letartóztatás tartama alatt kivéve, ha

o  a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy

o  a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá

-      a szabadságvesztés tartama alatt kivéve, ha

o  az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette

o  a fogvatartott - a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint - a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít,

-      amikor külön jogszabály vagy egyéb, a jogviszonyra vonatkozó szabályozás szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

Miként kell kezelni a szünetelés alatt kifizetett juttatásokat? 

A Tbj. kiemeli, hogy a fentiekben ismertetett biztosítási jogviszony szünetelése alatt – a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján – kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor.

Szünetelés bejelentése és egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés: 

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a 08E nyomtatványon jogviszony szünetelését be kell jelenteni, a szünetelés megkezdésétől számított 8 napon belül. Továbbá a szünetelés végét is jelenteni kell a fenti nyomtatványon, annak befejezését követő 8 napon belül.  

A szünetelés kezdetétől, annak teljes időtartamára (napjaira) meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha a szünetelő biztosítási jogviszonyban álló személy belföldiként*

-      megszakítás nélkül legalább 1 éve magyar bejelentett lakóhellyel rendelkezik, illetve

tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy bejelentett szálláshellyel rendelkezik Magyarország területén,

-      nem áll a Tbj.-ben felsorolt egyéb biztosítási jogviszonyban és

-      egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, valamint a 3. § és a 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése (azaz passzív jogú egészségügyi szolgáltatás) szerint sem jogosult.

*Belföldinek minősül:

-      Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,

-      a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

-      a hontalan.

Lehetőség van arra, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a kötelezett helyett - annak hozzájárulásával - más személy vagy szerv teljesítse. A járulékfizetés átvállalásáról a kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé, ha azonban a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesíti a befizetést, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot továbbra is a kötelezett köteles megfizetni. 

Végezetül meg kell említeni, hogy a szünetelés ideje alatt nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ha a biztosított szeretné, hogy a szünetelés időszaka a nyugellátásánál is figyelembevételre kerüljön, akkor a szünetelés alatt, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából - 22 százalék nyugdíjjárulék megfizetésével – az illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szervénél megállapodást köthet. A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér. Erre tekintettel 2026-ban havonta minimum 71 016 forint járulékot kell megfizetni a fenti nyugdíjra kötött megállapodásnál.