Változhat újra a KATA?
A KATA 2022-es átalakítása alapvetően megváltoztatta a kisadózó vállalkozók tételes adójának szerepét. A korábbi, széles körben alkalmazott adózási forma helyett egy jóval szűkebb vállalkozói kör számára maradt elérhető az egyszerűsített adózás lehetősége.
A rendszer 2026-ban is működik, azonban a jelenlegi szabályozás mellett továbbra is felmerül a kérdés: változhat-e ismét a KATA, és ha igen, milyen irányban?
A kérdés nemcsak a vállalkozókat érintheti. Egy esetleges módosítás ismét jelentős feladatot adhat a könyvelőknek, hiszen az új szabályok megjelenésekor az ügyfelek tájékoztatása, az adózási lehetőségek összehasonlítása és az esetleges áttérések kezelése is a könyvelőirodák egyik fontos feladatává válhat.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni: a lehetséges változási irányokról szóló szakmai gondolkodást nem szabad összekeverni a már elfogadott jogszabály-módosításokkal. Amíg konkrét törvényjavaslat vagy kihirdetett szabályváltozás nem jelenik meg, addig ezek a kérdések elsősorban a rendszer jövőjével kapcsolatos szakmai lehetőségeket jelentik.
Bővülhet-e a KATA-ra jogosultak köre?
A jelenlegi KATA egyik legfontosabb sajátossága, hogy csak meghatározott feltételeknek megfelelő főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják.
A 2022-es változások után számos olyan vállalkozó került ki a rendszerből, aki korábban a KATA szerint adózott. Ezért egy esetleges jövőbeli módosítás egyik legfontosabb kérdése lehet, hogy bővülhet-e ismét a jogosultak köre.
Felmerülhet például, hogy bizonyos feltételek mellett újra lehetőséget kapjanak a KATA választására azok is, akik jelenleg más jogviszonyuk miatt nem jogosultak erre.
Egy ilyen változás esetén a könyvelőknek különösen fontos szerepük lehetne annak vizsgálatában, hogy az ügyfél számára valóban előnyösebb-e a KATA, vagy továbbra is az átalányadó, esetleg más adózási forma jelent kedvezőbb megoldást.
Visszatérhet-e valamilyen formában a cégeknek történő számlázás lehetősége?
Talán ez a KATA egyik legtöbbet vitatott kérdése.
A jelenlegi rendszerben a kifizetőtől – főszabály szerint – termékértékesítés vagy szolgáltatás ellenértékeként megszerzett bevétel a KATA-alanyiság megszűnését eredményezheti. Emiatt sok olyan korábbi katás vállalkozó számára vált szükségessé az adózási forma megváltoztatása, aki rendszeresen vállalkozásoknak vagy más szervezeteknek nyújtott szolgáltatást.
Egy esetleges jövőbeli módosítás egyik lehetséges iránya lehetne egy korlátozott B2B lehetőség megteremtése.
Ez természetesen többféle formában is elképzelhető lenne: például meghatározott bevételi értékhatárig, bizonyos tevékenységi körökben vagy külön adózási feltételek mellett.
Jelenleg azonban ilyen általános könnyítésről nincs hatályos szabály. A kérdés inkább azért lehet érdekes, mert a korábbi KATA-rendszer átalakításának egyik legnagyobb hatása éppen a vállalkozásoknak számlázó kisvállalkozókat érintette.
Indokolt lehet-e a bevételi értékhatár felülvizsgálata?
A jelenlegi KATA-ban a bevételi értékhatár fontos szerepet játszik az adózásban. A határ túllépése esetén a meghatározott szabályok szerint 40 százalékos mértékű különadó merül fel.
Egy esetleges jövőbeli változás egyik kérdése lehet, hogy a bevételi korlát hosszabb távon mennyiben követi a gazdasági környezet változásait.
A vállalkozói költségek, az árak és a szolgáltatási díjak emelkedése miatt előfordulhat, hogy egy vállalkozó nominálisan magasabb bevételt ér el anélkül, hogy tényleges gazdasági teljesítménye vagy jövedelmezősége arányosan növekedne.
A könyvelők számára ezért minden esetleges értékhatár-módosításnál különösen fontos lehet az ügyfelek előzetes bevételi tervezése.
Nem elegendő ugyanis azt vizsgálni, hogy az adott ügyfél jogosult-e a KATA választására. Azt is érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni, hogy várható éves bevétele hogyan alakul, és milyen következményekkel járhat az értékhatár túllépése.
Változhatnak-e a főállású vállalkozói státusz feltételei?
A jelenlegi szabályozás egyik fontos eleme, hogy a KATA alapvetően a főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára jelent lehetőséget.
Ez a feltétel jelentősen leszűkíti azok körét, akik számára az adózási forma elérhető.
Egy esetleges módosítás során ezért felmerülhet annak kérdése is, hogy a jogalkotó a jövőben módosítja-e a főállású státuszhoz kapcsolódó feltételeket.
Különösen érdekes lehet ez azoknál, akik munkaviszony mellett vagy más biztosítási jogviszony mellett szeretnének kisebb volumenű vállalkozói tevékenységet folytatni.
Ha ezen a területen változás történne, a könyvelőknek ismét számos ügyfélnél kellene felülvizsgálniuk a jelenlegi adózási struktúrát.
Egyszerűbbé válhat a KATA és az átalányadó közötti választás?
A 2022-es átalakulás után sok korábbi katás vállalkozó számára az átalányadó vált a legfontosabb alternatívává.
A két adózási forma azonban teljesen eltérő adminisztrációt és számítási rendszert jelent. Míg a KATA egyszerű, tételes adózási megoldást kínál a jogosultak számára, addig az átalányadó esetében a bevétel, a költséghányad, a mentességi szabályok és a járulékfizetési kötelezettségek is szerepet kapnak.
A jövő egyik érdekes kérdése lehet, hogy szükség van-e egy egyszerűbben összehasonlítható vagy egymáshoz jobban illeszkedő rendszerre.
A könyvelők számára ez azért lenne különösen fontos, mert ma sok esetben részletes számításra van szükség annak eldöntéséhez, hogy egy vállalkozó számára melyik adózási forma jelent kedvezőbb megoldást.
Egy esetleges szabályváltozás ezért akár új ügyféltanácsadási lehetőségeket is teremthetne a könyvelőirodák számára.
Milyen új feladatokat hozhat egy esetleges változás a könyvelőknek?
A KATA szabályainak bármilyen jelentősebb módosítása valószínűleg nemcsak az érintett vállalkozók, hanem a könyvelők számára is intenzív időszakot jelentene.
Az első feladat minden bizonnyal az érintett ügyfelek azonosítása lenne.
Érdemes lenne áttekinteni például:
- kik azok az ügyfelek, akik jelenleg KATA szerint adóznak;
- kik azok a korábbi katások, akik az elmúlt években átalányadózásra vagy más adózási formára tértek át;
- kik lennének jogosultak egy esetlegesen kibővített KATA választására;
- mely ügyfelek számára lenne valóban előnyös az esetleges visszatérés;
- milyen adózási és járulékfizetési következményekkel járna az áttérés.
A könyvelőknek ugyanakkor nemcsak a jogosultságot kellene vizsgálniuk.
Egy új lehetőség megjelenésekor minden esetben célszerű lenne egyedi számításokat készíteni, hiszen ugyanaz az adózási forma két különböző tevékenységet végző vállalkozó számára egészen eltérő eredményt hozhat.
Nem érdemes a pletykák alapján dönteni.
A KATA-val kapcsolatban rendszeresen jelennek meg különböző várakozások és feltételezések.
A könyvelők egyik legfontosabb feladata ezért továbbra is az lehet, hogy ügyfeleiket egyértelműen megkülönböztessék a szakmai vélemények, a lehetséges változási irányok és a ténylegesen hatályba lépett jogszabályok között.
Amíg egy módosítás nem jelenik meg hivatalos formában, addig nem érdemes kizárólag várakozások alapján megváltoztatni egy vállalkozás adózási rendszerét.
Ugyanakkor érdemes figyelni a jogszabályváltozásokat, hiszen egy jelentősebb módosítás esetén akár rövid idő alatt is új döntési helyzet állhat elő.
Összegzés: a KATA jövője továbbra is érdekes kérdés
A KATA 2022-es átalakítása után az adózási forma sokkal szűkebb vállalkozói kör számára maradt elérhető.
A rendszer jövőjével kapcsolatban ugyanakkor továbbra is felmerülhet több fontos kérdés: bővülhet-e a jogosultak köre, enyhülhetnek-e a vállalkozásoknak történő számlázás szabályai, változhat-e a bevételi értékhatár, vagy módosulhatnak-e a főállású státusz feltételei.
Jelenleg azonban fontos különbséget tenni a hatályos szabályok és a lehetséges jövőbeli változások között.
A könyvelők számára ezért a legfontosabb feladat továbbra is a folyamatos tájékozódás és az ügyfelek megfelelő informálása.
Ha pedig a KATA szabályai ismét jelentősen változnának, a könyvelőirodák ismét kulcsszereplővé válhatnak az ügyfelek döntéseiben: nemcsak az új szabályok értelmezésében, hanem abban is, hogy az adott vállalkozó számára valóban a KATA, az átalányadó vagy egy másik adózási forma jelenti-e a legkedvezőbb megoldást.
KATA 2026 – a jelenlegi szabályok röviden
Ki választhatja?
A jelenlegi szabályok szerint a KATA-t alapvetően főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, amennyiben megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek.
A heti 36 órát elérő munkaviszony mellett például főszabály szerint nem választható ez az adózási forma.
Mennyi a tételes adó?
A kisadózó vállalkozó havonta 50 000 forint tételes adót fizet.
Mennyi a bevételi értékhatár?
A KATA éves bevételi kerete jelenleg 18 millió forint.
Az értékhatár feletti bevétel után 40 százalékos különadó merül fel.
Év közbeni KATA-alanyiság esetén az értékhatárt időarányosan kell figyelembe venni.
Kinek lehet számlázni?
A jelenlegi KATA egyik legfontosabb korlátozása, hogy a kisadózó főszabály szerint magánszemélyektől szerezhet bevételt.
Ha a kisadózó termékértékesítés vagy szolgáltatás ellenértékeként kifizetőtől – például egy vállalkozástól – szerez bevételt, az a KATA-alanyiság megszűnésével járhat.
Ez alól a jogszabály meghatározott kivételeket tartalmaz, így például külön szabályok vonatkoznak a taxis személyszállításra.
Mire kell különösen figyelni?
A könyvelőknek célszerű rendszeresen ellenőrizniük:
- az ügyfél jogosultságának fennállását;
- a bevételi értékhatár alakulását;
- azt, hogy kitől származik a bevétel;
- a KATA-alanyiság megszűnését eredményező körülmények esetleges bekövetkezését;
- valamint azt, hogy az ügyfél számára továbbra is ez az adózási forma a legkedvezőbb.
A választásnál nem elegendő kizárólag az adó összegét összehasonlítani.
Figyelembe kell venni többek között:
- a várható éves bevételt;
- a tevékenység jellegét;
- az alkalmazható költséghányadot;
- a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségeket;
- az ügyfélkört;
- valamint azt, hogy a vállalkozó magánszemélyeknek vagy vállalkozásoknak értékesít, illetve nyújt szolgáltatást.
Könyvelői üzenet
A KATA egyszerű adózási forma, de ma már jóval szűkebb kör számára jelent valódi alternatívát, mint a 2022-es szabályváltozást megelőzően.
Ezért minden ügyfélnél egyedileg érdemes megvizsgálni, hogy a KATA továbbra is megfelelő választás-e, vagy az átalányadózás, esetleg egy másik adózási forma kínál kedvezőbb megoldást.
A KATA-val kapcsolatos esetleges jövőbeli változásokról pedig csak akkor érdemes ügyfelet tájékoztatni tényként, amikor a módosítás konkrét jogszabályban vagy hivatalos tájékoztatásban is megjelenik.
Könyvelői szempont: nem mindig a legkisebb adó a legjobb választás
A KATA és az átalányadó összehasonlításánál nem elegendő kizárólag azt vizsgálni, hogy melyik adózási forma eredményez alacsonyabb adófizetést.
Egy jó döntéshez érdemes figyelembe venni:
- a vállalkozó várható éves bevételét;
- az ügyfélkör összetételét;
- azt, hogy magánszemélyeknek vagy vállalkozásoknak számláz;
- a tevékenységhez kapcsolódó költséghányadot;
- a biztosítási jogviszonyát;
- az esetleges egyéb jövedelmeit;
- valamint a vállalkozás várható növekedését.
A KATA akkor lehet kedvező, ha a vállalkozó megfelel a szigorú jogosultsági feltételeknek, és üzleti modellje hosszabb távon is összeegyeztethető a rendszer szabályaival.
Az átalányadó ugyan több számítást és nagyobb adminisztrációt igényelhet, ugyanakkor sok vállalkozó számára nagyobb rugalmasságot biztosít – különösen akkor, ha üzleti partnereinek jelentős része vállalkozás vagy más kifizető.
Röviden
KATA: egyszerűbb, kiszámíthatóbb, de szűkebb kör számára elérhető.
Átalányadó: összetettebb, de rugalmasabb és szélesebb vállalkozói kör számára alkalmazható.
A végleges döntés előtt ezért minden esetben érdemes egyedi adóterhelési számítást készíteni, különösen akkor, ha a vállalkozó bevétele vagy ügyfélköre a következő időszakban jelentősen változhat.