Túlóra, szabadság, próbaidő: így módosult a Munka törvénykönyve

Változások a munkaügyi szabályokban címmel már korábban hírt adtunk arról, hogy 2011.július 4-én elfogadta a parlament a 2011. évi CV. törvényt , amely  a munka törvénykönyve és több más foglalkoztatási jogszabály módosítását eredményezte. 
Aktualitása miatt célszerű újra áttekinteni a legfontosabb változásokat, mivel egyes módosítások már az idei szabadságokra is hatással vannak.

Próbaidő
Hat hónap is lehet a próbaidő, ha a kollektív szerződés így rendelkezik. Ennek hiányában a próbaidő továbbra is 30 nap, a felek azonban legfeljebb 3 hónapos próbaidőt is kiköthetnek.
Túlóra
A napi munkaidőn felüli munkavégzésért (túlóráért) az eddig szabályozás szerint a munkabéren felül 50 százalékos bérpótlék vagy a felek megállapodása, illetve kollektív szerződés rendelkezése alapján a pótlék helyett legalább a végzett túlmunka időtartamának megfelelő szabadidő járt. A Munka törvénykönyvének mostani módosításával ezentúl a munkáltató egyoldalúan is eldöntheti, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként pótlékot fizet vagy szabadidőt ad ki a munkavállalónak, azaz a túlórát megválthatja szabadnappal.
Részmunkaidő
A törvény véglegesíti azt a szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése (például a válság miatti részmunkaidő bevezetése) miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. A hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ennek túllépése esetén a munkavállalónak háromszoros bér jár.
Szabadság
Augusztus 1-től a már nemcsak akkor lehet kettőnél több részletben kiadni a szabadságot, ha azt a munkavállaló így kéri, hanem a munkáltató is dönthet így. A döntést azonban indokolnia kell: fontos gazdasági érdeke, vagy működését érintő ok miatt mondhatja a dolgozónak, hogy nem tudja egyhuzamban három hét szabadságra engedni.
Fontos változás, hogy a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadságnak csak az első 6 hónapjára jár rendes szabadság. Ez azt jelenti, hogy a gyesről vagy gyedről munkába visszatérő szülőt az eddigi 1,5 év helyett csak 1 évre járó szabadsága illeti meg.
Szintén újdonság, hogy a gyesről visszatérőknek pénzben is megváltható a szabadsága, szemben az eddigi szabályozással, miszerint a szabadságot csak a munkaviszony megszűnésekor lehetett pénzben megváltani. A fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság pénzbeli megváltását kérheti a munkavállaló, amikor visszatér a munkába. Ezzel hamarabb munkába állhat és pluszjuttatáshoz is jut. Ezentúl is dönthet azonban úgy a munkavállaló, hogy a össezgyűlt szabadságát (a szülési szabadság 6 hónapjára és a gyermekgondozásra járó fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadságát) kiveszi és nem a pénzbeli megváltást választja.
Új szabály: tájékoztatási kötelezettség
Új szabállyal is kiegészült a Munka törvénykönyve: a fizetés nélküli szabadságról (gyesről, gyedről) visszatérő dolgozónak időben tájékoztatnia kell munkáltatóját, hogy mikor kíván visszatérni a munkába, a munkáltatónak pedig meghatározott idő elteltével foglalkoztatnia kell őt.
Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, ezt előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított 6 hónap letelte előtt kíván munkába állni, akkor a munkáltató a bejelentést követő legfeljebb 30 nap elteltével, ha pedig hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, akkor a bejelentést követő legfeljebb 60 nap elteltével a munkáltató köteles őt foglalkoztatni.
Kapcsolódó írás: Változások a munkaügyi szabályokban