Több adószabály is változott

A távolléti díj számításának változása mellett – melyről "Módosult a távolléti díj számítása" című írásunkban már hírt adtunk - több  adó-, illeték- és jövedéki szabály is módosult.
Többek között csökken a helyi iparűzési adó és a gépjárműadó szintje a fuvarozóknak és változnak a szabad vállalkozási zónákra vonatkozó szabályok is.

Az illetéktörvényben bővítették a pénzintézetek által elengedett követelésekhez kapcsolódó illetékmentességet.
A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény is úgy változik, hogy a jelenleginél szélesebb körben legyen adómentes a pénzügyi intézmény által zálogjoggal biztosított lakáskölcsön elengedése.
Az szja-törvény módosítása szerint az adós nem akkor jogosult az elengedett kölcsönösszeg adómentességére, ha az ő és a vele közös háztartásban élő hozzátartozója egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresét, hanem abban az esetben, ha azt a pénzintézet a belső szabályzata szerint, az egyenlő elbánás elvének figyelembevételével teszi.
További változás, hogy a jövőben a kedvező szabály nem csak devizakölcsönök elengedése esetén alkalmazható. A szabály továbbra is kizárja az adómentességből a hitelintézet alkalmazottait. Megszűnik a hitelintézetek egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége a követelés elengedésére tekintettel, így szélesebb körben válik lehetővé az adósok megsegítése.
A törvénymódosítás nyomán a megtett úttal arányos, elektronikus útdíj bevezetésével összefüggésben csökken a helyi iparűzési adó és a gépjárműadó szintje a fuvarozó vállalkozások számára.
Az üzemanyag-jelölési rendszer megfelelő működésének biztosítását szolgálja az a passzus, amely szerint a jelölési kötelezettség be nem tartása esetén egymillió forintig terjedő bírság szabható ki.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló törvény módosításával biztosították a NAV együttműködését a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggel a jelölés ellenőrzésében. A készletezési törvény módosításával deklarálták, hogy csak jelölt üzemanyagot lehet forgalmazni, szabadforgalomba bocsátani. A jelölés részletszabályait, valamint a jelölő anyag jellemzőit miniszteri rendelet tartalmazza majd.
Jóváhagyta az Országgyűlés azt is, hogy a hátrányos helyzetű térségek, települések foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások nagy értékű beruházás megvalósítása nélkül is igénybe vehessék új munkavállalóik után a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos és a szakképzési hozzájárulási kedvezményeket.
A jogosulti kör kiszélesítésével párhuzamosan a feltételek is módosultak, így előírás a létszámtartási kötelezettség a munkáltatónál, az, hogy a kedvezményezett új munkavállaló ne kapcsolt vállalkozástól érkezzen, illetve, hogy a munkavállaló legalább hat hónapja bejelentett lakóhellyel rendelkezzen a szabad vállalkozási zónában. Az állami támogatások halmozódásának elkerülése érdekében nem érvényesíthető adókedvezmény az után a munkavállaló után, akire tekintettel a kifizető (munkáltató) a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból állami támogatást kapott.