Társadalmi vita előtt a mezőgazdasági fordított adózás

Társadalmi vitára bocsátotta a kormány a mezőgazdaságban bevezetendő fordított áfafizetésről szóló jogszabály tervezetét. A lépéstől a feketegazdaság visszaszorulását várja a kabinet, mert az új rendszerben a kereskedők nettó áron vennék majd meg a termelők áruját, így nem lesz mivel csalni.

Elkezdődött az áfa-csalások visszaszorítására alkalmas fordított adózás mezőgazdasági bevezetését célzó előterjesztés társadalmi vitája - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A mezőgazdaságban előforduló áfa-csalások az évek során olyan nagyságrendet értek el, amely már zavarja az ágazat normális működését, rontja a gazdálkodók versenyképességét és rombolja az adómorált – indokolja a tervezetet a nemzetgazdasági tárca.
Hogyan működne?
A fordított áfafizetés lényege, hogy az alapanyag-termelők nem fizetnek majd áfát termékeik után, azokat nettó áron értékesíthetik, de áfa-visszaigénylők maradnak az általuk vásárolt termékek - például a műtrágya - után.
Vagyis a fordított áfa-fizetés azt jelenti, hogy az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti meg: a számlát az áfa felszámítása nélkül állítják ki, az adót a vevő fizeti meg.
A kereskedők nettó áron veszik majd meg a termelők áruját, és ezután a beszerzés után nem kell áfát fizetniük. Így több pénzük marad a felvásárlás finanszírozására, ráadásul nem lehet a visszaigénylésnél csalni, mert nincs mivel (nem fizetnek áfát). Ez utóbbi momentum miatt remélhető a feketegazdaság visszaszorulása a fordított adózás bevezetése nyomán.
Hasonló rendszer Magyarországon az építőiparban már működik, míg a mezőgazdaságban Románia alkalmazza a módszert.
Mire vonatkozna?
A társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslat szerint a javaslat a kukoricára, búzára, árpára, rozsra, zabra, napraforgóra (magra is), repcére (magra is, törve is), szójababra (törve is) és triticalera vonatkozik. A fordított adózásról szóló jogszabály legtöbb paragrafusa idén július elsején lépne hatályba.
EU engedély is kell
A fordított adózás bevezetéséhez a mezőgazdasági termékek körében úgynevezett derogációs eljárást kell indítania hazánknak, amelynek keretében az EU engedélyezheti a speciális adófizetési mód alkalmazási körének bővítését.