Tapasztalatok a magyar cégek beszámolóiról

A magyarországi cégek pénzügyi beszámolói megfelelnek ugyan a nemzetközi számviteli szabványnak (IFRS), de van néhány olyan tényező - mint például a közérthetőség és az átláthatóság -, amire nagyobb hangsúlyt kell fektetniük - állapítja meg a Deloitte felmérése.
A nemzetközi számviteli szabvány (IFRS) alkalmazása hatékony eszköz lehet az általános üzleti bizalom növelésében A kedvezőtlen globális gazdasági folyamatok miatt elveszett üzleti bizalmat az IFRS beszámolók ellensúlyozhatják, mert a nemzetközileg is összehasonlítható, átlátható beszámolók révén időben felismerhetők és kezelhetők a befektetésben rejlő potenciális üzleti kockázatok.
Az üzleti év lezárásaként túl későn közzétett pénzügyi beszámolók kockázatot jelenthetnek a befektetők számára, ugyanakkor ezek pontosabbak és részletesebbek azoknál, amelyeket rövidebb időn belül tesznek közzé.
A Deloitte első átfogó magyarországi, az IFRS standardok magyarországi alkalmazásáról készült felmérése szerint a magyar cégek az üzleti év zárását követően viszonylag későn teszik közzé a beszámolójukat. A felmérés azt mutatja, hogy a pénzügyi év vége és a pénzügyi kimutatás közzététele között átlagosan 92 nap telik el a magyar cégek esetében, míg a párizsi tőzsdemutató kosarában szereplő vállalkozások az üzleti év zárást követően 56 nap, a FTSE indexben szereplő cégek 59 nap múlva teszik közzé az éves beszámolójukat.
Az üzleti beszámolók tartalmaznak becslést is. Ilyen például a tárgyi eszközök hasznos élettartama, vagy a céltartalék. A felmérésből kiderül, hogy a magyar cégek 39 százaléka a főbb feltételezéseket és becslési bizonytalanságokat csak általánosságban, vagy egyáltalán nem mutatja be az üzleti évet lezáró beszámolójában.
A céltartalékkal kapcsolatban például mindössze 14 százalék azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a jövőbeli eseményekre vonatkozó feltételeket ismertetik, pedig ez fontos lenne, mert ez vonzóbbá tehetné a vállalkozást a piac szereplői szemében.