A Magyar Közlöny 2020. november 26-i számában (MK 261) kihirdetett, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény a számviteli törvényt módosító rendelkezéseket is tartalmaz. Lássuk, mire is kell felkészülnünk 2021-től!

    A tőketartalék változásának könyvelési időpontja

  A számviteli törvény e módosításának háttere a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2019. október 1-jével hatályba lépett változása.

E szerint a cég a változásbejegyzési kérelmében – a tőkeleszállítás kivételével – meghatározhatja a cégadat változásának időpontját.

Ennek természetesen számviteli kihatása is van, hiszen a cégadat változásának (cégbírósági bejegyzés szerinti) időpontja határozza meg a könyvviteli elszámolás időpontját is.

A 2006. évi V. törvény megváltozott szabályainak megfelelően tehát, 2019. év végével

• módosult a számviteli törvénynek a jegyzett tőke változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírása, de
• nem változott a tőketartalék változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírás.

Ugyanakkor, az ázsiós tőkeemelés azonosan kezelendő a jegyzett tőke változásának könyvelésével.

Fentieket összegezve, szükségessé vált, hogy a jogalkotó megteremtse az összhangot az ázsiós tőkeemeléshez kapcsolódóan, a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése között.

E célt szolgálja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 36. § (3) bekezdésének módosítása, mely szerint:

„(3) A 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával történik,

1. a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzésig, illetve a változás időpontjáig megtörtént,
2. b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél,
3. c) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tőketartalék-csökkenésnél, illetve

a cégbejegyzést, illetve a változás időpontját követően, az eszköz átvételekor az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszközök átvétele a cégbejegyzés, illetve a változás időpontjáig nem történt meg.”

Amennyiben tehát a társaság tagja a változás időpontját (kivéve a tőkeleszállítás esetét) külön meghatározza a cégbírósági eljárás során, akkor a bejegyzés napja helyett főszabály szerint ezt a dátumot kell a változás időpontjának tekinteni a tőketartalék számviteli elszámolásakor.

Ha a tőketartalék fedezeteként meghatározott eszköz átvétele

• a cégbejegyzésig, illetve a változás időpontjáig megtörtént , akkor a tőketartalék könyvelése a tőkeemelésről szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával , illetve
• ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával történik.

Az a szabály nem változott, hogy ha a tőketartalék fedezeteként meghatározott eszköz átvétele a bejegyzést követően történik, akkor a tőketartalék növekedését csak és kizárólag az eszköz átvételekor lehet elszámolni.

Az osztalék miatti követelés elengedésének elszámolása

 A gazdasági társaság tulajdonosa számára jóváhagyott osztalékot a társaságnál (mint kötelezettséget) a számviteli törvény előírása alapján – a jóváhagyás időpontjával – az eredménytartalék terhére kell elszámolni.

A vállalkozások gyakorlatában azonban az is előfordul, hogy tulajdonosuk az osztalék miatti követelését - a kifizetése előtt - különböző üzletpolitikai megfontolásokból elengedi .

A jóváhagyott osztalékot az eredménytartalék terhére kell elszámolni, ebből következően, ha a tulajdonos a gazdasági társaság e jogcímen fennálló tartozását elengedi, akkor azt az eredménytartalék, mint eredeti forrás, javára kell elszámolni – a jelenleg még hatályos szabály szerinti, bevételként történő elszámolás helyett.

A változás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 37. § (1) bekezdése ezzel összefüggésben kiegészült egy bekezdéssel, amely szerint az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:

„h) az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával.”

 Ehhez kapcsolódóan módosul a 77.§ (3) bekezdése is: a bekezdés „ l) pontjában az „által elengedett” szövegrész helyébe az „által –osztaléktartozásnak nem minősülő – elengedett” szöveg lép, vagyis a számviteli törvény által az egyéb bevételek között elszámolni rendelt tételek sorából a jogalkotó kiemelte az elengedett osztaléktartozást.

A gazdasági események nettó módon történő elszámolásának bővítése az egyéb tételek és pénzügyi tételek között

A számviteli törvény 15.§ (9) bekezdése fogalmazza meg a bruttó elszámolás elvét: „A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben – az e törvényben szabályozott esetek kivételével – nem számolhatók el.”

Ugyanakkor a számviteli törvény szűk körben előírja, hogy egyes gazdasági eseményeket - elsősorban az egyéb tételek, illetve a pénzügyi tételek között figyelembe veendő gazdasági eseményeket - nettó módon kell könyvelnünk.

Ennek megfelelően, a beszámolóban az ügyletek nyeresége vagy vesztesége jelenik meg egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként, illetve pénzügyi műveletek bevételeként vagy ráfordításaként.

A számviteli törvény módosítása bővíti azon gazdasági események körét, amelyek elszámolására, és a beszámolóban történő bemutatására a jövőben nettó módon kerülhet sor.

Vagyis, az érintett gazdasági eseményeknél a felmerülő költség és ráfordítás tételeket, illetve a kapcsolódó bevétel tételeket nem kell külön-külön könyvelni és bemutatni az eredménykimutatásban, hanem csak azok egyenlegét (nyereségét vagy veszteségét) kell szerepeltetni, jellegüknek megfelelően az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között.

E körbe tartozik a jövőben

• az eredeti követelések engedményezése (értékesítése), illetve
• az immateriális jószágok, tárgyi eszközök értékesítése, csereszerződés vagy tőkekivonás keretében történő átadása.

Ilyen esetekben a bevételek, valamint a kapcsolódó költségek, ráfordítások helyett az ügylet nettó eredményét (nyereség vagy veszteség) kell könyvelni az egyéb bevétel vagy egyéb ráfordítás számlákkal szemben.

A változás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény fentebb már hivatkozott 77. § (3) bekezdése mellett, a 81.§ (3) bekezdését érinti, mely szerint:

Az egyéb bevételek között kell kimutatni:

„d) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) - forgóeszközök között kimutatott - követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben az elismert érték meghaladja a könyv szerinti értéket, a követelés átruházásakor;

72. e) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ide értve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva), továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz 72. § (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadása esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket, az értékesítéskor, az átadáskor;”

Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:

„c) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ide értve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva), továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz 72. § (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadása esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja a bevételt, az értékesítéskor, az átadáskor;”

 „f) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) - forgóeszközök között kimutatott - követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja az elismert értéket, a követelés átruházásakor.”

Az átalakulással összefüggésben lekötött tartalék képzési kötelezettség előírása

A hitelezői érdekek védelmét az szolgálja, ha az átalakulással (egyesüléssel, szétválással) létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéje a vagyonmérlegben olyan összegben szerepel, amely ténylegesen a jogutód gazdasági társaság rendelkezésére áll.

Ezért szükség van arra, hogy a lekötött tartalék biztosítsa az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező olyan adófizetési kötelezettségek fedezetét is, amelyek a jogutódot terhelik.

Például, ha kiválás során a kivált gazdasági társaság az eszközeit – nem kedvezményezett átalakulás esetén – felértékeli, úgy emiatt társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik, melyre a vagyonmérlegben, a saját tőkében – lekötött tartalék képzésével – fedezetet kell biztosítania.

Az ezzel összefüggő változás a számviteli törvény 140. § (6) bekezdésében jelenik meg, egy új bekezdés formájában: „(6) A lekötött tartalékban kell fedezetet képezni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségre, ha az adófizetési kötelezettség a jogutódot terheli és arra más módon nem képeztek fedezetet.”

Fogalmi pontosítás az átlagos létszám meghatározására

A számviteli törvény 2020. december 31-ig még hatályos előírásai a különböző határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos létszám, átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) rögzítenek.

Az indokolt és fontos, egyértelmű jogértelmezés és alkalmazás érdekében szükség van arra, hogy a törvény egységes „átlagos létszám” fogalmat használjon.

Az ezt célzó változás a törvény 91 §, 96.§, 116.§ és 133. §-ait érinti, mely szerint a törvény:

• „91. § a) pontjában, 96. § (4) bekezdésében, valamint a 133. § (4) bekezdés c) pontjában az „átlagos statisztikai létszámát” szövegrész helyébe az „átlagos létszámát” szöveg,
• § (4) bekezdésében a „foglalkoztatottjai átlagos állományi létszámának” szövegrész helyébe a „foglalkoztatott munkavállalói átlagos létszámának” szöveg lép.

Az éves beszámoló közzétételi kötelezettség a tőzsdei kibocsátok esetében

A számviteli törvény az éves beszámoló közzétételi kötelezettségét a beszámoló mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, míg az összevont (konszolidált) éves beszámoló közzétételi kötelezettségét a beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig írja elő.

Ugyanakkor, a tőzsdei kibocsátók – a rájuk irányadó tőkepiaci jogszabályok, uniós előírásoknak megfelelően - a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap utolsó napjáig terjedő határidővel kötelesek közzétételi kötelezettségüknek eleget tenni.

Erre tekintettel, a számviteli törvényben 153. §-a új bekezdést kap:

„(3) Az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló (1) és (2) bekezdés szerinti letétbe helyezési kötelezettségének az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap utolsó napjáig köteles eleget tenni.”

A törvény gyakorlati végrehajtását segítő pontosító, kiegészítő rendelkezések

Néhány jogtechnikai és nyelvhelyességi módosítást is tartalmaz a törvény, melyek alapvetően rendelkezéseinek gyakorlati végrehajtását segítik és kiegészítő, pontosító jellegűek. (E körbe tartozó változás például a 77. § (3) bekezdés l) pontját érintő, az előzőekben már hivatkozott változás: az „által elengedett” szövegrész helyébe az „által –osztaléktartozásnak nem minősülő – elengedett” szöveg kerül”.)

A számviteli törvény tárgyalt változásait először a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni , azzal, hogy a vállalkozó döntése alapján ezeket már a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni .

Következő cikkemben a bemutatott változásokat esettanulmányokon keresztül is megvizsgáljuk.