Nyugdíjasok keresőtevékenysége és közterhei különböző jogviszonyokban

A munkaerőhiány ösztönzi a nyugellátásban részesülők foglalkoztatását. A nyugdíjasok keresőtevékenysége kapcsán fizetendő közterhek azonban sok esetben eltérnek az aktív korúak esetén fizetendő közterhektől. Az alábbiakban részletezem, hogy a különböző foglalkoztatási formákban a foglalkoztatónak/kifizetőnek és a foglalkoztatott nyugdíjasnak milyen közterheket kell fizetnie.

Ha a saját jogú nyugdíjas (továbbiakban: nyugdíjas) keresőtevékenységet folytat, akkor - a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő hölgyeket kivéve - a keresőtevékenységnél nincsen sem jövedelem-, sem időkorlát. A 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő nő keresőtevékenységénél figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a keresőtevékenység során az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát, azaz idén a 127 500 forint tizennyolcszorosát, ami 2 295 000 forint), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.  

Mindezek alapján elsőként tekintsük át a munkaviszonyban, egyszerűsített foglalkoztatásban és munkaviszony jellegű jogviszonyban történő foglalkoztatást!

A nyugdíjasok minden időkorlát, és korhatár nélkül dolgozhatnak munkaviszonyban. Szigorúbb szabályok vonatkoznak ugyanakkor a munkaviszony jellegű jogviszonyban alkalmazásra. Ez utóbbiak közé tartozik például a közalkalmazotti, és a közszolgálati jogviszony. 

Amíg munkaviszony esetén az alkalmazásnak nem feltétele a büntetlen előélet vagy a magyar állampolgárság, addig a közalkalmazotti törvény előírja, hogy közalkalmazotti jogviszonyban az állhat, aki  büntetlen előéletű, és  magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett.  A közalkalmazottakhoz hasonlóan a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó törvény többek előírja, hogy kormányzati szolgálati jogviszonyt büntetlen előéletű, legalább érettségi végzettséggel rendelkező magyar állampolgár tölthet be.

 

Továbbá a közalkalmazotti-, kormányzati szolgálati jogviszony esetén figyelemmel kell lenni az 1700/2012. (XII. 29.) kormány határozatra is, amely elrendeli a közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban állók felmentéssel való megszüntetését az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett alkalmazottak esetén.  A kormányhatározat lehetőséget ad arra, hogy ha a munkáltató különösen fontos érdeke vagy ha költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, akkor a munkáltatói jogok gyakorlója a kormány véleményének kikérését követően dönthet a továbbfoglalkoztatásáról azzal, hogy a kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában. Azaz a kormányhatározat a fentiek alapján, a nyugdíjkorhatárt betöltöttek és adott szolgálati idővel rendelkezők kapcsán továbbfoglalkoztatási tilalmat rendel el, amely alól csak a kormány engedélyével lehet mentesítést szerezni.

Megjegyzés: Nem vonatkozik a fenti felmentési kötelezettség azokra a nyugdíjasok korúakra, akiket központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményekben oktatói, tanári vagy tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatnak, valamint azokra az orvosokra, akiket a rehabilitációs orvosszakértői feladatok ellátása érdekében megbízási szerződéssel foglalkoztatnak vagy foglalkoztatni szeretnének. 

A fentieken túl, még arra is figyelemmel kell lenni, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rögzíti: „Az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban,  kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.” 

Azaz a fenti jogviszonyokban tovább-, vagy újrafoglalkoztatott nyugdíjas nyugdíjának a folyósítása - a jogviszony fennállása alatt - szünetel.

Mindezek alapján tekintsük át, milyen közterheket kell fizetni munkaviszonyban, és munkaviszony jellegű jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasok esetén. A nyugellátásban részesülő béréből le kell vonni 

-a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget,

-a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,

-a 10 százalék nyugdíjjárulékot.

10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugellátásban részesülő jogosult nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére. A 0,5 százalékos emelés hivatalból történik, azaz erre vonatkozóan nem kell külön kérelmet benyújtani.

A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. Erre tekintettel levonásra kerül a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék 

-a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő esetén akkor, ha elérte a jövedelemkorlátot, és ezért nyugdíjának folyósítása szünetel, továbbá

-a fentiekben ismertetett munkaviszony jellegű jogviszonyban dolgozó nyugdíjas esetén. 

A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után meg kell fizetnie a munkáltatónak 22 százalék szociális hozzájárulási adót. 55 év feletti munkavállalónál a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. Ha a nyugdíjas teljes munkaidőben dolgozik, akkor a foglalkoztató legfeljebb 100 000 forint után 11 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Abban hónapban, amikor a munkavállaló 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető. A kedvezményt részmunkaidős foglalkoztatás esetén teljes munkaidőhöz viszonyított arányban csökkenteni kell. Ha a kifizető költségvetési szerv, akkor ezzel a kedvezménnyel nem lehet élni. 

Példa: 8 órában dolgozó, saját jogú nyugellátásban részesülő 69 éves munkavállaló munkabére bruttó 400 000 forint. A munkabéréből le kell vonni 60 000 forint személyi jövedelemadó-előleget, 40 000 forint nyugdíjjárulékot és 16 000 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A 12 000 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. A munkáltató megfizeti 88 000 forint szociális hozzájárulási adó helyett 77 000 forint adót, azaz havi 11 000 forint megtakarítással élhet. A munkáltató továbbá köteles megfizetni a szakképzési hozzájárulást, amely jelen esetben 6 000 forint.

Dolgozhat a nyugdíjas alkalmi munkavállalóként vagy idénymunkásként. Az alkalmi-, és az idénymunka határozott időre köthető. Azaz az alkalmi munka összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthető. A mezőgazdasági idénymunka, mind a turisztikai idénymunka is határozott időtartamra jöhet létre azzal, hogy azonos felek között, mezőgazdasági- vagy turisztikai idénymunkára kötött szerződés egy naptári éven belül nem haladja meg a 120 napot.

Alkalmi munkavállalás, mezőgazdasági-, turisztikai idénymunka esetén idén a minimálisan kifizetendő órabérek a minimálbér 85%-a, azaz 623 forint/óra, míg szakképzettséget igénylő munkakörökben garantált bérminimum  87%-a, azaz 806 forint/óra. Alkalmi munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke:

alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1 000 forint, 

filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3 000 forint. 

A mezőgazdasági- és turisztikai idénymunkában foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke, a munkaviszony minden naptári napjára, munkavállalónként 500 forint/nap. 

Összegezve:

FoglalkoztatásNyugdíjas tb közterheiFoglalkoztató/kifizető közterhei

Munkaviszony/

Munkaviszony jellegű jogviszonyA bérből le kell vonni a 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 10 % nyugdíjjárulékot (3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ha a nyugdíj folyósítása szünetel).A munkáltató 22 % szociális hozzájárulási adót és 1,5 % szakképzési hozzájárulást köteles fizetni.

Alkalmi munkavállalásnapi 1 000 forint, filmipari statiszta esetén napi 3 000 forint

Idénymunkanapi 500 forint

 

Megbízási-, vállalkozási szerződés

A nyugdíjas dolgozhat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében. Ezek különösen a megbízási szerződés illetve egyéni/társas vállalkozónak nem minősülő vállalkozási szerződés alapján végzett tevékenységek. Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban személyesen munkát végző személy tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítottnak minősül, és köteles járulékokat fizetni.

Ha a nyugdíjas például megbízási jogviszony keretében dolgozik, akkor a megbízási díjából személyi jövedelemadó szabályai szerint általános költségelszámolás alapján 10 százalék költség kerül levonásra vagy számlákkal igazolva, a személyi jövedelemadó szabályai szerint tételes költségek levonására kerülhet sor (maximum a megbízási díj 50 százalékáig). 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugdíjas jogosult nyugdíjának 0,5 százalékkal való emelésére. 

 

A nyugdíjas bármelyik költségelszámolást választhatja. A nyugdíjasnak költséggel csökkentett megbízási díj alapján kell megfizetni a személyi jövedelemadó-előleget és biztosítási jogviszony fennállása esetén a járulékokat. A kifizető a fentieknek megfelelően szociális hozzájárulási adót, és szakképzési hozzájárulást fizet.

Példa: A nyugdíjas megbízott bruttó 200 000 Ft megbízási díjat kap és általános 10 százalékos költségelszámolást választ, akkor 180 000 Ft-ot alapul véve 27 000 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 18 000 Ft nyugdíjjárulékot és 7200 Ft természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni. A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. Jelen esetben azonban, ha a nyugdíj folyósítása nem szünetel, akkor a nyugdíjas nyugdíja mellett nettó (200 000 – 52 200) 147 800 Ft megbízási díjat kap kézhez.

A megbízó, mint kifizető 22 % szociális hozzájárulási adót, és szakképzési hozzájárulási adófizetési kötelezettség esetén 1,5 % szakképzési hozzájárulást fizet.

Megjegyzés: Ha a nyugdíjas egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) választ a 2005. évi CXX. törvény felsorolt FEOR számokkal megjelölt tevékenységek esetén, akkor a nyugdíjas által fizetendő ekho mértéke 11,1 százalék, míg a kifizető az ekho-alap összege után 20 százalék ekhót fizet. A jogszerűen ekho-alapként figyelembe vett bevétel után az ekho megfizetésével a kifizető és a nyugdíjas mentesül a szociális hozzájárulási adó, a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg, a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, a 10 százalék nyugdíjjárulék megfizetése alól, továbbá a nyugdíj folyósításának szünetelése esetén 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése alól. 

 

FoglalkoztatásNyugdíjas tb közterheiFoglalkoztató/kifizető közterhei

Megbízási-, vállalkozási szerződésBiztosítási jogviszony esetén a tárgyhavi járulékalapot képező díjazásból le kell vonni a 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 10 % nyugdíjjárulékot (3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ha a nyugdíj folyósítása szünetel).A megbízó, mint kifizető 22 % szociális hozzájárulási adót, és szakképzési hozzájárulási adófizetési kötelezettség esetén 1,5 % szakképzési hozzájárulást fizet.

 

 

Szövetkezet tagjaként folytatott tevékenység

Az 1997. évi LXXX. törvény alapján biztosítottnak minősül a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagját, valamint a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot.

Azaz, a szövetkezet nyugdíjas tagja dolgozhat a szövetkezetben munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében. A fentiekben ismertettek alapján ez esetben biztosított lesz, és köteles a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizetni. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles megfizetni. Más a helyzet akkor, ha a nyugdíjas a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként tevékenykedik. 

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetben öregségi nyugdíjban részesülő tagként tevékenykedő személy nem biztosított, így a tagnak a keresőtevékenysége során szerzett jövedelméből 15 százalék személyi jövedelemadó előlegen túl járulékokat nem kell megfizetnie. 

Megjegyzés: A közérdekű nyugdíjas szövetkezet az öregségi nyugdíjban részesülő tag tevékenysége alapján nem fizet szociális hozzájárulási adót, és szakképzési hozzájárulást sem.

 

 Egyéni-, társas vállalkozás folytatása öregségi nyugdíj folyósítása mellett

Ha a sajátjogú nyugellátásban részesülő vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó, ha vesz fel jövedelmet 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget, és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. 

A 10 százalék nyugdíjjárulék alapja 

az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét, 

átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az átalányban megállapított jövedelem, 

az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozó esetében pedig az Eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka. 

 

Ez esetben is igaz, hogy a nyugdíjas nyugdíja - a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján – 0,5 százalékkal növelésre kerül.

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7 110 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Nem kell azonban ezt az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni többek között arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó keresőképtelen, vagy gyes-ben részesül, vagy fogvatartott, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége illetve ügyvédi tevékenysége szünetel, vagy közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, vagy egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, továbbá ha munkaviszonyban is dolgozik, amelyben a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát.

Ha a nyugdíjas egyéni-, vagy társas vállalkozóként a kisadózást választja, akkor nem főállású kisadózónak minősül és a kisadózó vállalkozás havi 25 000 forint tételes adót fizet. A tételes adót többek között nem kell megfizetni azon hónapokra, amelyek egészében a kisadózó egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, vagy gyes-ben, ápolási díjban részesül, fogvatartott kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság értelmezése alapján, a főállásúnak nem minősülő kisadózó a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (2) bekezdése értelmében nem minősül biztosítottnak, és esetében a Tny. 83/B. §-ának alkalmazására nem kerül sor.  Azaz, ha a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő vállalkozóként a kisadózást választja, akkor nem érvényesül a fentiekben leírt jövedelemkorlát.

FoglalkoztatásNyugdíjas tb közterheiVállalkozás közterhei

Kiegészítő tevékenységű vállalkozás10 % nyugdíjjárulék, amelynek az alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem, illetve az eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka.havi 7 110 Ft egészségügyi szolgáltatási járulék

Kisadózáshavi 25 000 forint tételes adó

 

Végezetül meg kell említeni, hogy a nyugdíjas őstermelőként is dolgozhat, azonban ez esetben nem lesz biztosított, így őstermelőként társadalombiztosítási közterheket nem kell fizetnie.