Kovács úr pácban – nem fizető vevők a mérlegben 2/2.

Az év könyvviteli zárásakor a vevőkkel szembeni követeléseket is értékelni kell. Ez gyakran nehezebb feladat, mint gondolnánk: önmagában a vevő minősítése is számos kérdést vet fel.

– Átgondoltam – kínálta hellyel könyvelőjét és ügyvédjét Kovács úr – a már féléve tartozó adósaink ügyét. Kezdjük a Jó Fejek Innovátor Kft dolgával! A másik két imposztorról majd akkor beszélünk, ha Lajos is megérkezett.

Ahogyan azt ti is tudjátok, a Jó Fejek Innovátor Kft tulajdonosai alapvetően megbízható, jó szándékú vállalkozók, jelenleg pénzügyi problémákkal, de ígéretes jövővel. Ezért a jelenleg fennálló tartozásukat elengedjük – egy pillanat, Klárikám – intette türelemre a tiltakozni készülő könyvelőjét. – Ezen túlmenően, üzleti angyallá változunk, és befektetünk a cégbe. Találkoztam egy régi iskolatársammal. Zénó jelenleg egy kockázati tőke befektetéssel foglalkozó, nemzetközi kapcsolatokkal bíró vállalat felső vezetője. A Jó Fejek Innovátor Kft-re már ők is felfigyeltek. Szerintük, ez a befektetés nyilvánvalóan kockázatos, mint minden startup esetében, de kiemelkedő hozamot eredményezhet, és erre igen jók a kilátások. Ezért beszállunk a „boltba”, én az üzletrészek 5 százalékának megszerzésére gondoltam, mondjuk 20 millió forintért. Ezzel a jelenlegi tulajdonosok elégedettek lehetnek, annál is inkább, mert testvérek lévén, a megmaradt szavazati arányokkal még mindig megmarad a mozgásterük a cégben.

– Kérlek, Géza – fordult Kovács úr az ügyvédjéhez – készítsd elő az iratokat az ajánlattételhez! Te, Klárikám mit gondolsz erről?

– A követelés elengedésének nem örültem, viszont ezt a veszteséget ellensúlyozza az az adóalap-kedvezmény, amivel élhetünk a társasági adózásban. Én azért még ellenőrizném, a „Jó Fejek” adatait, megfelelnek-e a feltételeknek, mielőtt elküldenénk nekik a befektetési ajánlatunkat.

Adóalap-kedvezményre jogosult az az adózó, amely úgynevezett korai fázisú vállalkozásban részesedést szerez. Korai fázisú vállalkozásnak a korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vételéről szóló 331/2017. (XI.9.) Korm. rendelet szerint nyilvántartásba vett jogi személy minősül, feltéve, hogy megfelel a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak és teljesülnek a Tao. tv. által előírt többletfeltételek is.

A kedvezmény mértéke a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének – ideértve a szerzést követő tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is – háromszorosa a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben, de adóévenként és korai fázisú vállalkozásonként legfeljebb 20 millió forint, figyelemmel a Tao. tv.-ben meghatározott további feltételekre is.

Az adóalap-csökkentő tétel támogatástartalma de minimis támogatásnak minősül. Szankciós növelő tétel kapcsolódik ahhoz az esethez, ha az adózó a korai fázisú vállalkozásban fennálló részesedését a részesedésszerzés adóévét követő harmadik adóév végéig bármilyen jogcímen – az átalakulás, egyesülés, szétválás, kedvezményezett eszközátruházás, kedvezményezett részesedéscsere miatti kivezetést kivéve – kivezeti, vagy részben kivezeti. A kivezetés adóévében ugyanis az adózás előtti eredmény csökkentéseként addig igénybe vett kedvezmény kétszeresével kell növelni az adózás előtti eredményt. Ha az adózó a részesedésszerzés adóévében vagy az azt követő három adóévben jogutód nélkül megszűnik, akkor is vissza kell fizetnie (növelő tétel alkalmazása révén) az addig érvényesített kedvezmény kétszeresét.

Ha az adózó a korai fázisú vállalkozásban fennálló részesedésére értékvesztést számol el, az elszámolt értékvesztés, de legfeljebb az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesített összeg növeli az adózás előtti eredményt abban az adóévben, amikor azt elszámolták. A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés részbeni kivezetésekor, továbbá a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedésre vonatkozó értékvesztés elszámolásakor – az előzőek szerinti növelő tétel alkalmazása mellett – a részbeni kivezetés, az értékvesztés elszámolása adóévében és az azt követő, az adóalap-csökkentés érvényesítésére még rendelkezésre álló adóévben, adóévekben a csökkentő tétel alkalmazása folytatható a részbeni kivezetésre, értékvesztésre tekintettel arányosan megállapított értékkel.

[Tao. tv. 7. § (1) bekezdés m) pont, (8)-(8e) bekezdések; 8. § (1) bekezdés i) pont]

– Rendben – bólogatott Kovács úr. – Végre – nézett a nyíló ajtóra – megérkezett Lajos is!

– Sikerült minden információt beszerezned? Átnézted a mérlegeket?

– Természetesen. Elemeztem is az adatokat – Lajos egy vaskos irattartót tett le Kovács úr íróasztalára.

– Klárikám – fordult a sértett grimaszt vágó nőhöz –, természetesen te is mestere vagy a beszámolók elemzésének, de most nem a kiegészítő mellékletet állítjuk össze. Cégek felszámolásában és felvásárlásában nekem van gyakorlatom – mosolygott Lajos.

– Nos – folytatta –, röviden összefoglalva a helyzetet, a Simlis és Fiai Kft bajban van, ez három évre visszamenőleg is látszik a mérlegükből, folyamatosan élik fel a tőkéjüket. Szerintem elmaradtak olyan beruházásaik is, amelyek indokoltak lettek volna már, a befektetett eszközeik értéke folyamatosan csökken. Viszont fizetőképesek, legalábbis jelenleg, és éppen, hogy. Nyílt titok, hogy az adóhatóság olyan nagyságrendű általános forgalmi adót követel rajtuk, amely csődbe is viheti őket, ha csak nem vesz más fordulatot a revízió. Erre nem látok esélyt, mert a fiktív számlákat kibocsátó cég ellen már büntető eljárás is folyik. „Simlisék” ellen a csődeljárást valószínűleg megindítja majd valamelyik, nálunk nagyobb hitelezője, de akár az adóhatóság is. Én azt tartom célszerűnek, ha írásban felszólítjuk a fizetésre őket, akár többször is. Így legalább rendelkezésünkre állnak majd a szükséges dokumentumok, ha a követelésünk behajthatatlanná válna. 

Ami a Jó Kalmár Kft-ét illeti, nekik valóban tetemes a kintlévőségük, de a tartozásaik is. Utóbbiak több év átlagában is rendre meghaladják a követeléseiket. Szerintem ne fogadjuk el azt a kérésüket, hogy módosítsuk a tartozásuk fizetési határidejét. Annál is inkább, mert ahogyan arra már Géza is figyelmeztetett minket, két hitelezője már összefogott és csődeljárást kezdeményezett a cég ellen. Én azt javasolnám, csatlakozzunk hozzájuk mi is. Persze az előbb már említett okokból, a Jó kalmár Kft-nek is küldjünk fizetési felszólítást, ha kell, többször is. Olyan sok a tartozásuk, hogy örülhetünk, ha a fele, jó esetben kicsivel több, mint a fele, befolyik annak, amit mi követelünk tőlük.

 – Szerintem – szólt hozzá Klárika – mindkét cég esetében a követelésünk 40 százalékát számoljuk el értékvesztésnek, ha a mérlegkészítés időszakában további információkat nem kapunk, vagy nem reagálnak a felszólításokra. A követelések behajthatatlanságának igazolásához még nem áll rendelkezésünkre elég dokumentum. 

Klárikának igaza van, azt, hogy az adott követelés behajthatatlan, bizonyítani kell. 

A számvitelről szóló, 2000. évi C. törvény (Szt.) 55. § (1) bekezdése előírja, hogy a vevő, az adós minősítése alapján, az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti (veszteségjellegű) különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

Az értékelés kiindulópontja tehát az, hogy a hitelező lát-e esélyt arra, hogy a rendezetlen számlákat vevői – legalább részben – kifizetik, vagy sem.

Ha a társaság szerint a követelés behajthatatlan, akkor ki kell vezetnie azt a könyveiből. 

A követelések értékelése során – ideértve annak vizsgálatát is, hogy az behajthatatlan-e vagy sem – a számlák fizetési határideje mellett, az alábbi időpontoknak is fontos szerep jut:

• a mérleg fordulónapja (az a nap, amelyre vonatkozóan a számviteli beszámoló készül, az üzleti év utolsó napja, ez a hazai vállalkozásoknál jellemzően december 31-e);
• a mérlegkészítés időpontja (ez a fordulónapot követi: a beszámoló összeállítását megelőzően eddig az időpontig kell figyelembe venni az előző évvel kapcsolatos ügyletek hatásait).

Azokat a követeléseket, amelyeknek a fizetési határideje már lejárt, és a fenti két időpont között sem folytak be, a mérlegkészítés időpontjában ismert információk alapján kell értékelni, és ha szükséges értékvesztést kell elszámolni.

Amennyiben a cég vélelmezi a követelés behajthatatlanságát, akkor azt is vizsgálniuk kell, hogy az ennek megfelelő elszámolás számviteli feltételei adottak-e. 

A számviteli törvény (3.§. (4) bekezdése 10. pont) megfogalmazása szerint az a követelés minősül behajthatatlannak, amelyre:

• amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi: ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető;
• amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett;
• amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet;
• amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;
• amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni

·        amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget);

·        amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel;

• amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet;
• amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. 

Nagyon fontos, hogy a behajthatatlanság tényét és mértékét – a számviteli törvény előírásai szerint is – bizonyítani kell. Amennyiben a fentiek alapján a követelés behajthatatlannak minősül, ennek dokumentációja is megfelelő, úgy azt a könyvekből ki kell vezetni, és a társasági adótörvény is ráfordításként ismeri el. 

Természetesen, az üzleti év zárása kapcsán, a Stílus és Siker Kft-nél egyéb ügyekben is döntenie kell Kovács úrnak és csapatának. Nem hagyjuk őket magukra. Legközelebb újabb számviteli kérdéseket boncolgatunk.