Lépéselőny a vállalkozóknak – a NAV közzétette 2025. évi ellenőrzési tervét

Az adóellenőrzés az az esemény, amely a vállalkozók érdeklődésének hiányában sem marad el. A felkészüléshez hasznos segítséget is kapnak a vállalkozók: a NAV idén is közzétette honlapján az ez évi ellenőrzési tervét.

Természetesen sem a cél, sem az eszközrendszer nem változott: az adóhatóság legfontosabb feladata továbbra is a költségvetési bevételek biztosítása. Ellenőrzései során a NAV a visszaélések megelőzésére, felszámolására törekszik, de emellett továbbra is hangsúlyos marad a hatóság szolgáltató jellege.

Az adóhatóság a rendelkezésére álló adatvagyon minél teljesebb kiaknázásával, a kockázatelemzései során az adattudomány legújabb módszereinek célzott használatával végzi az ellenőrzésre történő kiválasztási feladatait, mely a fejlesztések nyomán évről évre egyre pontosabb.

A kockázatok súlya, és az adózók jogkövetési hajlandósága szerint választja meg a NAV az eljárás típusát, melyek 2025-ben a következők lehetnek:

·        adategyeztetési eljárás,

·        támogató eljárás,

·        jogkövetési vizsgálat, illetve

·        adó- vagy vámellenőrzés.

A támogató eljárás keretében az adóhatóság továbbra is azokat az adózókat karolja fel, akik alapvetően törekednek a szabályok betartására, az adókötelezettségek teljesítésére, együttműködnek a hatósággal. Őket segíti a NAV az egyedi, kisebb hibák kijavításában, a további mulasztások elkerülésében.

Azonban olyan vállalkozásokkal szemben, amelyek – akár a megalakulásukhoz képest rövid időn belül – elmulasztják az adókötelezettségek szabályszerű és önkéntes teljesítését, és adott esetben akár csalárd tevékenységekhez hozták létre a céget, vagy ilyenek szabálytalan működését ismerve, mégis együttműködnek azokkal, a NAV azonnal, szigorúan és határozottan fellép.

Az adóhatóság tapasztalatai szerint, a nem jogkövető vállalkozások másik jellemzője a foglalkoztatottak bejelentésének és/vagy a járulékok bevallásának elmulasztása: ők is számíthatnak az adóhatóság szigorú és gyors „válaszára”.

2025-ben is nagy hangsúlyt kap az adózók figyelmeztetése és felszólítása az adatszolgáltatások eltéréseinek javítására egy új jogintézmény, az adategyeztetési eljárás keretében: ez az adózók által teljesített bevallások és adatszolgáltatások, valamint a NAV rendelkezésére álló adatok közti ellentmondások feltárására és önkéntes rendezésére irányuló eljárás. Ha ez sikertelenül zárul – azaz az adóhatóság által észlelt, egymásnak ellentmondó bevallásokat, adatszolgáltatásokat az ügyfél nem helyesbíti –, a következő lépés a jogkövetési vizsgálat. A NAV a társhatóságok segítségét is igénybe veszi az ellenőrzések során, ha a vizsgált adózók ágazati sajátosságai azt igénylik.

Változatlanul hangsúlyosnak ítéli a NAV a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező, illetve a nemzetgazdasági súlyuk, nagy volumenű beruházásaik miatt kiemelt jelentőségű adózók ellenőrzése. Nem csupán az e körhöz fűződő, jelentős adótételek miatt, hanem azért is, mert e vállalkozóknak meghatározó hányada rendelkezik kapcsolt vállalkozással, ezért a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak vizsgálata az adóhatóság különösen fontos feladatai közé tartozik.

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a kiemelt adózóknál kockázatot hordoz az adókedvezmények (például fejlesztési, energiahatékonysági beruházási, felújítási), a társasági adóalap növelő és csökkentő tételek helyes megállapítása, a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség helyes teljesítése, a szabálytalanul, bérkiegészítésként funkcionáló, adómentes kifizetések elszámolása, ezért az adóhatóság az ellenőrzések során a jogszerű elszámolást kiemelten vizsgálja.

Érdemes a vállalkozóknak elgondolkodniuk azon – és e szempontok mentén időben megvizsgálniuk a saját cégüket –, hogy a bevallások és a NAV rendelkezésére álló kontrolladatok közti eltérések alapján, az adózási fegyelem növelése érdekében a következő eltérésekkel érintett adózói csoportok biztosan számíthatnak arra, hogy kopogtatnak náluk a revizorok:

·        több éve tagi kölcsönből működő társaságok,

·        a korábban keletkezett levonható áfájukat évek óta folyamatosan görgetők,

·        tendenciózusan nullás bevallást benyújtók, de a kontrolladatok (online számla és/vagy a partneri tételes áfa, online pénztárgép stb.) szerint értékesítők,

·        az újonnan alakult, valamint a személyi változással érintett vállalkozások, kiemelten azok, akik az Online Számla rendszerben nagy tételszámú és/vagy nagy összegű számlákat szerepeltetnek,

·        a megalakulást követő egy éven belül kiugró forgalomnövekedést mutató vállalkozások,

·        az áfabevallást be nem nyújtó, vagy nullás adókötelezettséget valló, összesítő jelentést ki nem töltő, de kontrolladatok alapján tevékenységet folytató, áfakontroll-eltéréssel rendelkező, illetve az „alvó státuszt” követően ismételten tevékenységet végző társaságok,

·        az áfabevallás, összesítő jelentés és az online számla adatok közötti eltéréssel rendelkező adózók, illetve áfabevallást be nem nyújtók,

·        a székhelyszolgáltató társaságoknál székhellyel rendelkező, bejelentett telephellyel és alkalmazottakkal nem rendelkező adóalanyok, az azonos székhelyre bejelentkezett adózók,

·        a kockázatos adózói múlttal rendelkező, törölt adószámú, elérhetetlen vállalkozások tulajdonosainak további vállalkozásai,

·        a nagyszámú foglalkoztatottat alkalmazók, akik az online számlaadat-szolgáltatás adatai szerint nem bocsátanak ki számlákat,

·        a nagy forgalmat alkalmazottak nélkül bonyolítók, megugró forgalom mellett adóminimalizálók,

·        azon vállalkozások, ahol a dolgozói létszám nem fedi le a telephelyek számát (például az élelmiszer jellegű vegyes kereskedelmi üzlet, az italszolgáltatás, a cukrászda, az éttermi vendéglátás).

Az ellenőrzési tapasztalatok és kockázatelemzési adatok alapján az alábbi témákra, ágazatokra különös figyelmet fordít a NAV 2025-ben:

·        a (használt) gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelmi, valamint gép-járműjavítási tevékenységet végzők, továbbá a gumiabroncsokat, felniket értékesítők,

·        a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozások,

·        az épületüzemeltetéssel, takarítással foglalkozó vállalkozások,

·        a munkaerő-kölcsönzők,

·        a számítástechnikai és telekommunikációs termékekkel kereskedők,

·        a webhelyeken, portálokon értékesítők, külföldi és belföldi e-kereskedelmi platformok üzemeltetői, illetve az ezen felületeken értékesítők,

·        az internetes tartalomszolgáltatók,

·        a textil kis- és nagykereskedők,

·        a zöldség-gyümölcs kereskedők,

·        az élelmiszeriparral, mezőgazdasággal összefüggő árukat, terményeket forgalmazó, nagy mennyiségben beszerző adózók (cukor, étolaj, sajt, kávé, csokoládé, liszt, ásványvíz, üdítőital, mák, dióbél, rizs, szója, műtrágya, burgonya), valamint élelmiszeripari termékek előállítását végzők,

·        az építőipari, valamint építőanyag-kereskedelmi tevékenységet folytatók,

·        a rendezvényszervezők, reklám-, marketing-, médiaszolgáltatási és filmgyártási tevékenységet folytatók,

·        a turizmus, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatók, személyszállítási tevékenységet végző taxisok,

·        a rendszeres termékimportra irányuló tevékenységet végzők,

·        a távol-keleti termékeket árusítók,

·        a szépségipari (fodrász, kozmetikus, műkörmös, pedikűrös, stílustanácsadó), valamint testedzési szolgáltatást – személyi edzői és masszőri tevékenységet – nyújtó adózók [ideértve az egyéb kiszolgáló személyzet foglalkoztatásának szabályszerűségét, az árusított táplálék kiegészítők eredetét, azok bizonylati hátterét, a bevételek (napi jegyek, havi bérletek, büfétermékek bizonylatolása) regisztrálását az online pénztárgépeken],

·        a jövedékiadó-köteles tevékenységet folytatók.

Ami az adóhatóság célzott kockázatelemzésen alapuló ellenőrzéseit illeti… A tilosban járó, rosszban sántikáló vállalkozók a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoportja elszánt munkatársaival találják szemben magukat: a nyílt forráskódú adatbányászati eszközök teljes körű és rugalmas adatelérési, illetve adatelemzési lehetőségeknek köszönhetően a kockázatos adózókat gyorsan lefüleli az adóhatóság. A közel valós idejű adatok ugyanis lehetővé teszik, hogy a NAV megismerje az adózók gazdasági kapcsolatrendszerét, az adózók valós idejű tényleges gazdasági tevékenységét, mely kellő alapot nyújt a gyors reagálásra.

Az adóhatóság továbbra is kiemelt figyelmet fordít az áfacsalások kapcsán észlelt csalási sémák feltárására, megszüntetésére, és az esetleges új mechanizmusok kiszűrésére, melyben a nemzetközi adatcsere keretében kapott információk is segítik.

Amúgy az adatelemzés nem csupán a csalárd vállalkozók mumusa, hiszen eredményeinek felhasználása a jogkövető adózók számára alapul szolgálhat az eltérések önellenőrzéséhez is.

Az adóhatóság eszköztárában a jól ismert Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (eKÁER) mellé továbbiak is felsorakoztak, úgymint

·        a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK): a NAV naponta kap adatot a szálláshely-szolgáltatók, a vendéglátó üzletet és turisztikai attrakciót üzemeltetők (közfürdő, természetes fürdőhely, muzeális intézmény, vár, kastély, turisztikai közlekedési infrastruktúrához tartozó közlekedési eszköz, kalandpark, vidámpark, védett természeti terület bemutatóhelye, zenés, táncos rendezvény) által beküldött törzsadatokról, forgalmi és egyéb statisztikai információkról. A közel valós idejű adatok lehetőséget teremtenek a bevallásokban szereplő adatokkal történő keresztellenőrzésre, és az NTAK regisztrációs adatok ismerete biztosítja, hogy a szálláshelyhirdetőket is nagy megbízhatósággal azonosítsa az adóhatóság.

·        az Üvegkapu (Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer) lehetővé teszi, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok – köztük a NAV is – valós időben információt kapjanak a beruházás helyszínén tartózkodó személyek jelenléti adatairól, és a beruházásban részt vevő vállalkozásokról, ezáltal elősegítve a foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrzését és az alvállalkozói viszonyrendszerek feltárását. Az adatok hasznosítása az építőipari ágazat fehérítése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.

Ellenőrzésekre számíthatnak a bizalmi vagyonkezeléssel érintettek, a közvetett vámjogi képviselők (az importáló által rá átruházott adólevonási jogának gyakorlásához a nem megbízható és nem kockázatos importáló esetében partnerellenőrzést végez), az Európai Unió (EU) harmadik országokba irányuló nemzetközi kereskedelmében résztvevők, de az üzemanyagtöltő állomások is. Utóbbiakhoz váratlanul (előzetes értesítés nélkül) érkeznek majd a revizorok, akárcsak a bérfőzést végző szeszfőzdékbe is.

Fentiekkel csak a jéghegy csúcsát mutattuk meg, a NAV hivatkozott kiadványa 18 oldalnyi terjedelemben részletezi a 2025-ben tervezett vizsgálatainak lehetséges „főszereplőit”, az ellenőrzés szempontjait, kiemelt területeit, így érdemes azt a vállalkozóknak gondosan tanulmányozniuk.