Minden, amit a családi kedvezményről tudni kell - 2. rész: Ki jogosult családi kedvezményre?

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak körébe fő szabályként az a magánszemély tartozik, aki családi pótlékra jogosult a családok támogatásáról szóló törvény szerint a saját háztartásában nevelt gyermek után. 

Ennek megfelelően családi kedvezményt vehet igénybe 

• a vér szerinti szülő,
• az örökbe fogadó szülő, 
• a szülővel együtt élő házastárs, 
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, 
• a nevelőszülő, 
• a hivatásos nevelőszülő, 
• a gyám, továbbá 
• az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték. 

Az előzőek szerint jogosultnak minősülővel közös háztartásban élő házastárs akkor is jogosult családi kedvezményre, ha ő családi pótlékra nem jogosult (pl. a nevelőszülő házastársa). 

Azonban nem jogosult családi kedvezményre az, aki a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy eseti vagyonkezelő gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel, valamint szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja.

Családi pótlékra, és így családi kedvezményre jogosult lehet a szülővel együtt élő élettárs is. Ennek feltétele, hogy

• az élettársaknak és az ellátással érintett gyermeknek közös legyen a lakó vagy tartózkodási helye; 
• az élettársak legalább egy éve szerepeljenek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYER), vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatot az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirat igazolja. 

Azok az élettársak, akik az előző feltételnek megfelelnek, azonos elbírálás alá esnek a házasságban élőkkel. Ugyanakkor, akik csak majd ezután rögzítik az élettársi kapcsolatukat, a családi kedvezményre egy évig továbbra is csak a saját és közös gyerekeik után jogosultak, miközben (mivel már nem minősülnek egyedülállónak) alacsonyabb összegű családi pótlékot kapnak. 

[Az ENYER-be történő felvételt, illetve a közokiratba foglalást állampolgárságától függetlenül, személyesen megjelenve két – különböző vagy akár azonos nemű – személy közösen kérheti a közjegyzőtől, míg a megszűnéséről szóló nyilatkozatot bármelyik fél egyedül is kérheti. A nyilvántartás az adatokat a bejegyzés időpontjától számított 100 évig tartalmazza. A közjegyző kérelemre bármikor tanúsítványt állíthat ki az élettársi nyilvántartásban szereplő személy számára az élettársi nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából, illetve az élettársi nyilvántartásban nem szereplő személy számára arról, hogy az élettársi nyilvántartásban nem szerepel.]

Családi kedvezményre jogosult továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. A jogosultságot a magzat fogantatásának 91. napjától megszületéséig terjedő időszakban a várandós állapotról kiállított orvosi igazolás alapozza meg, amelyet kizárólag az adóhatóság ellenőrizhet. Fontos hangsúlyozni, hogy magzat esetében az élettárs akkor sem jogosult, ha igazoltan vér szerinti apa, míg a házastárs akkor is jogosult, ha a magzat nem tőle származik.

A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében az említett személy és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

A családi pótlékra jogosultságnak megfelelően, tehát házastársak esetében mindkét fél jogosult a családi kedvezményre 

• a háztartásukban nevelt közös és 
• a másik fél korábbi kapcsolatából „hozott” gyermek után. 

Jogosultnak számít 

• a családi pótlékra jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastárs (nevelőszülő, gyám házastársa), valamint
• a családi kedvezményre saját jogán jogosulttal (pl. rokkantsági járadékban részesülő magánszeméllyel) közös háztartásban élők egyike (pl. hozzátartozó, gondozó) is.

Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján az elvált szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban jogosultak, a felváltva gondozott gyermek után, a családi kedvezményt is 50-50 százalékban érvényesíthetik. Ebben az esetben az új házastárs nem számít jogosultnak.

A családi kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is. Ekkor

• kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne;
• eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.

Egyebekben a családi kedvezményre vonatkozó szabályokat az Szja tv. 1/A. §-ának rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni, vagyis 

• a kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg, és 
• összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá. (Ilyen jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.)

A külföldön is adóköteles jövedelmet szerző belföldi illetőségű magánszemély is csak arra az időszakra érvényesíthet kedvezményt, amelyre azonos vagy hasonló kedvezmény a másik államban nem illeti meg.

A magánszemély kedvezményre való jogosultságának hatósági eljárás során történő igazolására a másik államban érvényesített kedvezményt is tartalmazó, az említett állam joga szerint az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat (így különösen bevallás, határozat) szolgál.

A családi járulékkedvezmény az előzőekben ismertetett, a Tbj. szerint biztosított személyeket illeti meg, vagyis azokat, akik a 7 százalék egészségbiztosítási járulék és a 10 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettek.