Milyen feladatok várnak ránk május 31-ig a beszámoló közzétételével kapcsolatosan?

Hamarosan itt van május 31., a beszámoló beadásának és közzétételének utolsó napja. 

A vállalkozások életében a fenti határidő egyet jelent a társasági adóról, az iparűzési adóról, az innovációs járulékról, az energiaellátók különadójáról, a hitelintézeti járadékról, illetve a kettős könyvvitel alá tartozó eva-alanyok egyszerűsített vállalkozási adójáról szóló bevallás leadásával. 

És ha mindez nem lenne elegendő, ez a nap a beszámoló beadási határideje is.  A számviteli beszámolók közzététele egyre bonyolultabb, magas szintű felhasználói ismereteket feltételez. 

Az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálata (Cégszolgálat) 2016 decemberében bevezette az Online Beszámoló és Űrlapkitöltő Rendszert (OBR).

A számviteli beszámoló közzétételéről több rendelet is szól. Az egyik ilyen rendelet szerint az elektronikus űrlapot a személyre szabott ügyintézési felület útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni. A beszámoló beküldésekor a beküldő személy az elektronikus űrlap benyújtásával nyilatkozik arról, hogy az elektronikus űrlapon megadott adatok a valóságnak megfelelnek. Itt szó sincs arról, hogy a beküldőnek a cég képviseleti jogával rendelkező személynek kell lennie, de arról sincs szó, hogy cégkapu hozzáféréssel kellene rendelkeznie. 

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) 14. §-ával összhangban 2018. január 1-jét követően valamennyi gazdálkodó szervezetnek rendelkeznie kell elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel (hivatalos elérhetőség). Ennek teljesítéséhez az állam Cégkapu tárhely, illetve Hivatali Kapu tárhely szolgáltatást biztosít. 

A gazdálkodó szervezetek hivatalos elérhetőségét az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása tartja nyilván, illetve a cégbíróságon bejegyzett cégek esetében a cégnyilvántartás is tartalmazza. A törvény alapján elektronikus azonosításhoz kötött szolgáltatás nyújtása esetén a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatáson keresztül elérhető elektronikus azonosítási megoldások ügyfél általi használatát kell biztosítani.

Az E-ügyintézési törvény 108. § (6a) bekezdése értelmében 2018. december 31-ig adóügyekben a gazdálkodó szervezet ügyfél a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége helyett a gazdálkodó szervezet nevében az ügyben eljáró természetes személy azonosítása mellett a természetes személy a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhelyét (ügyfélkapu tárhelyét) is használhatja. 

Tekintettel arra, hogy a beszámoló készítési, illetve közzétételi kötelezettség nem minősül adóügynek a 2018-as beszámolási időszakban a beszámoló benyújtása alapértelmezetten a cég hivatalos elektronikus elérhetőségen keresztül teljesíthető.

Az OBR-en keresztül beadvány (beszámoló, illetve mérleg) alapértelmezetten olyan KAÜ által azonosított felhasználóval nyújtható be, aki az adott cég hivatalos elérhetőségéhez kapcsolattartóként, vagy ügykezelőként hozzáféréssel rendelkezik.

A Cégkapu, valamint Hivatali tárhelyről történő dokumentumküldéshez arra van szükség, hogy az adott cég tárhelyéhez kapcsolattartói (cégkapumegbízotti/felhatalmazott képviselői) vagy ügykezelői (cégkapumegbízott által – a tarhely.gov.hu oldalon – beállított ügyintézői/további felhasználói) jogosultsággal rendelkezzen.

A gazdálkodó szervezetek 2018. január 1-je óta a hivatalos elektronikus elérhetőségen keresztül kötelesek az elektronikus ügyintézésre, azonban a beküldő saját felelősségi körében dönti el, hogy a cég hivatalos elektronikus elérhetőségéről küldi meg a beszámolót, vagy a személyes KÜNY tárhelyéről.

Fontos megjegyezni, hogy az elektronikus beszámoló megküldéséhez elengedhetetlen, hogy a beadványt megküldő személy elektronikusan tudja magát azonosítani.

Az elektronikus azonosítás, azaz a belépés az alábbi elektronikus azonosítási szolgáltatásokkal történhet

-Ügyfélkapu (ügyfélkapus azonosítás vagy ÜK) 

-Részleges Kódú Telefonos Azonosítás (Telefonos Azonosítás vagy RKTA) 

-eSzemélyi azonosítás (Tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány vagy eSZIG) 

Fentiek alapján azzal is figyelemmel kell lenni, hogy az elektronikus beszámoló megküldéséhez nem szükséges elektronikus aláírással rendelkeznie a beküldőnek, kizárólag a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül elektronikus (ügyfélkapus-/ telefonos-/ e-személyi-) azonosítás szükséges.

A közzététel nem közigazgatási cselekmény, így az nem minősül kérelemnek, de a közzététel elmulasztásához súlyos adójogi és cégjogi következmények fűződnek. Az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki, majd néhány hónappal később a NAV jelzésére a cégbíróság kényszertörlést rendel el, ha a vállalkozás nem teljesíti a közzétételi kötelezettségét.

Leggyakoribb hibák

A tipikus hibák egyike, hogy rossz vagy üres fájlt csatolnak a beküldéskor a nyomtatványhoz. A pdf készítését követően mindig célszerű ellenőrizni, hogy ha megnyitjuk a fájlt, valóban látszanak-e a beszámoló becsatolt részei.

Gyakori hibaként fordul elő az is, hogy a beszámoló kitöltésekor 4 mellékletet jelölnek meg csatolmányként, de ténylegesen csak 3 dokumentumot csatolnak a beadáskor. Ez is technikai hibának számít, így újra be kell adni a beszámolót.

Célszerűnek tartom azt is, ha a beszámolót beküldő személy a beküldés után ellenőrizze az interneten, hogy valóban közzétették-e. Ez azért fontos, mert ha rövid időn belül nem látja, nem tud rákeresni a honlapon, akkor valami nem stimmel. Sokszor így gyorsabban kiderül a hiba, mert az automatikusan visszakapott üzenetet kevesen szokták megnézni az értesítési tárhelyen. Több esetben is tapasztaltuk, hogy véletlenül a korábbi év nyomtatványát kitöltve küldték be a beszámolót, amely így nem minősült közétettnek.

Nem szabad arról se megfeledkezni, hogy a jogszabály előírja, hogy aki a beszámolót az ügyfélkapun keresztül benyújtja, azaz elektronikus aláírásával ellátta azt, annak 8 évig papír alapon olvasható formában kötelező megőriznie a beszámolót. Ezzel tudja igazolni a beszámoló valódiságát és tartalmát a későbbi esetleges ellenőrzések során.