Mentőöv az agráriumnak (?) - Új kedvezmény a szociális hozzájárulási adóban

A 2015. évi LXI. törvény egy új paragrafussal bővítette a szociális hozzájárulási adót szabályozó passzusokat, és egyben módosított is két másik szakaszt. A Magyar Közlöny idei 77. számában (2015. június 4.) közzétett jogszabállyal bevezetett 462/G.§. (és az ezzel párhuzamosan változott 463.§.(5) bekezdése és 463/A.§.) alapján havonta, a 25-55 év közötti, egyes mezőgazdasági munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók munkabérének – de legfeljebb 100 ezer forintnak – 14,5 százalékával csökkenthető a foglalkoztató által fizetendő szociális hozzájárulási adó.

A törvény - a 2012. január 01-én hatályos FEOR számok figyelembevételével – felsorolja azokat a munkaköröket, amelyekhez kapcsolódóan a munkaadó élhet e kedvezménnyel. Így a

• 6. főcsoport 61 csoportjába tartozó foglalkozások esetében, azaz ezen belül a
• 611 Növénytermesztési foglalkozások
• 612 Állattenyésztési és állatgondozási foglalkozások
• 613 Vegyes profilú gazdálkodók, valamint a
• 7. főcsoport 7333 csoportba (mezőgazdasági gépek, berendezések karbantartói, javítói) tartozó munkakörei, és
• 8. főcsoport 8421 csoportba (mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gépek kezelője) munkakörök, például cséplőgépkezelő, fakitermelő-gép kezelője vagy a fejőgép kezelője  

esetében számolhatja el a kedvezményt a foglalkoztató.

A fenti KSH-besorolásnak fontos szerepe van, hiszen a mezőgazdasági tevékenységet folytató társaság alkalmazott könyvelője is – bizonyos értelemben – a mezőgazdasági ágazatban dolgozik, de mégsem mezőgazdasági munkakörben, azaz az ő munkabére után nem jár a kedvezmény. (Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a kedvezményt nem átfogóan az ágazat kapta, hanem az ágazatba tartozó egyes munkakörök, és ez lényeges különbség!)

Fontos az érintett munkavállaló életkorára vonatkozó törvényi kikötés is! A munkaadó – hónapra pontosan – a huszonötödik életévét már betöltött és ötvenötödik életévét még el nem érő, az említett munkakörökben foglalkoztatottak esetében csökkentheti a fizetendő szociális hozzájárulási adóját. Ez azt is jelenti, hogy nem jár a kedvezmény arra a hónapra, amikor a munkavállaló betölti a 25. vagy az 55. életévét.

Nem érvényesíthető – a tárgyalt feltételek mellett sem - a kedvezmény akkor, ha

• a munkabér kifizetője költségvetési szerv,
• a munkavállaló az adott időszakban (hónapban) vagy annak egy részében nem, vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben dolgozott az érintett munkaadónál.

Például, ha a fejőgép kezelője napi 4 órában látja el e tevékenységét, a teljes munkaidős foglalkoztatás további napi 4 órájában pedig anyagbeszerzőként dolgozik, akkor a kedvezmény szóba sem jöhet. Ugyanakkor, ha a vállalkozásnál napi 4 órás munkaidőben kezeli a fejőgépet, vagy a cséplőgépet, és egy másik munkaadónál anyagbeszerző a nap második felében, akkor az előbb említett munkaadó élhet a kedvezménnyel.

Persze részmunkaidő esetében nem a 100 ezer forint korlátig számított tételt vonhatja le az adóból, a kedvezmény alapja (azaz a 100 ezer forint) a részmunkaidővel arányosan csökken.

Említett részmunkaidős fejőgép-kezelőnk esetében tehát a kedvezmény maximuma az 50 ezer forint 14,5 százaléka, míg ha napi 6 órában látja el e feladatot, akkor a 100 ezer forint, mint kedvezményalapnak ezzel arányos része, tehát ((6/8)x100=) 75 százaléka a kiindulópont. Azaz a szociális hozzájárulási adóból levonható kedvezmény a példaként hozott esetben legfeljebb havi 10.875,-Ft-ig terjedhet.

Az nem vitás, hogy ráfér a támogatás az ágazatra. Az viszont kérdés, mennyiben lesz pozitív hatása a mezőgazdaságban foglalkoztatottak helyzetére, létszámára. Az ágazat egyes munkaköreiben a munkavállalók – például a mezőgazdasági gépkezelők – külföldön itthoni bérüknek akár négyszeresére is számíthatnak. A kombájnok és traktorok „doktorait” Németországban is szívesen fogadnák, előkelő helyen szerepelnek az ottani, tíz legkeresettebb szakma listáján. Csak példálózó jelleggel kiemelve néhány – az új kedvezménnyel „megtámogatott” – szakma magyarországi átlagkeresét (a www.fizetesek.hu oldal tanúsága szerint)

• traktorista, kombájnos        137.741,-Ft,
• fejő                                197.000,-Ft,
• állatgondozó                     143.755,-Ft.

A hivatkozott honlapon a mezőgazdasági gépszerelőt nem sikerült megtalálnom, de egy Heves megyei cég idén júniusban megjelent álláshirdetésében, havi bruttó 122 ezer forintért keresett e szakmában munkaerőt (igaz, 8 ezer forint értékű Erzsébet utalvány ígéretével is igyekeztek csábítóvá tenni a pozíciót).

A KSH szerint 2014. január–decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 237.700 forint volt. Ezt az átlagot a vállalkozói és a költségvetési szektor béreiből együttesen számították, de ha részletezzük a dolgot, akkor kiderül, hogy a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 252.700, míg a költségvetési intézményeknél 209.700 forintot kerestek.

A mezőgazdaság jócskán elmaradt ettől: a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágakban dolgozók (csoportszintű) átlagkeresete 180.100 Ft. (Csekély vigasz számukra, hogy az egészségügy bérlistája – stílusosan fogalmazva - még betegebb.)

Mindent összevetve, lesz helye a szociális hozzájárulási adóból megspórolt forintoknak…

Sinka Júlia