Magyarország közigazgatási határán kívül vámkezelt áru ÁFÁja

Kérdés

Tisztelt szakértők! Magyarország közigazgatási határán kívül vámkezelik az árut, amit harmadik ország területéről szerzünk be. A vámeljárás során közvetett vámjogi képviselő vámkezelteti az árut. Az lenne a kérdésem, hogy hogyan járunk el helyesen az áru ÁFA-jának elszmolásával?

---

Válasz

A közvetett képviselőként eljáró személy a vámtartozás megfizetése szempontjából adósnak, az importot terhelő általános forgalmi adó szempontjából pedig adófizetésre kötelezett minősül.
A  szabad forgalomba helyezésre irányuló kérelemben – vámáru-nyilatkozat - egyrészről a 14. rovatban jelezni kell a képviselet formáját, másrészről, amennyiben rendelkezik önadózásra vonatkozó engedéllyel (áfa) a közvetett képviselő, vagy a megbízója, ezt is jelezni kell.
A közvetett képviselet ellátásához megbízásra van szükség, amelyből egyértelműen ki kell tűnnie a képviselet közvetettségének, egyébként a „szokásos” tartalom szükséges (a megbízás tartalmára nézve nincsen szabályozás).
A megbízás mellett alapvető, hogy a megbízó nyilatkozzék az általános forgalmi adó levonhatóságával kapcsolatban, azaz arról, hogy az általános forgalmi adót teljes egészében, feltétel nélkül levonhatná, ha a megbízó lenne az adó fizetésére kötelezett. Ez a nyilatkozat ahhoz szükséges, hogy a közvetett képviselő által megfizetett általános forgalmi adót a képviselő levonhassa, e levonással a levonási jog a megbízónál elenyészik (levonási jog engedményezése, Áfa tv. 129. és 130. §, ez utóbbi határozza meg a nyilatkozat tartalmi kellékeit). Ilyen nyilatkozat hiányában a képviselő nem vonhatja le a megfizetett adót, azt tovább kell hárítsa a megbízóra.
Az általános forgalmi adót a vámeljárás során, a vámtartozás részeként kell rendezni, illetőleg, ha a közvetett vámjogi képviselő rendelkezik önadózói engedéllyel, akkor a vámeljárás napja szerint tárgyhónapra (tárgynegyedévre) vonatkozó bevallásban (1065) kell fizetendőként bevallani, és ugyanabban a bevallásban lehet levonásba is helyezni.
A közvetett vámjogi képviselő szolgáltatást nyújt a megbízó javára, ennek megfelelő-en az elvégzett szolgáltatásról számlát is ki kell állítania.
A szolgáltatási számlában a teljesítés a megbízó és a képviselő közötti szerződés szerint alakul, általában a vámeljárás befejezésének napja lehet a teljesítés napja, ha viszont az Áfa tv. 58. §-a szerinti, határozott időre szóló elszámolásban állapodik meg a megbízóval, a teljesítés napja az ellenérték megfizetésének napja lesz.
Azaz, a teljesítés napja a megbízóval történő megállapodástól, annak tartalmától függ. Fontos, hogy a közvetett vámjogi képviselő szolgáltatási díja az Áfa tv. 75. § (1) bekezdés b) pontja értelmében be kell épüljön a termék adóalapjába (vámáru-nyilatkozat 47. rovat), így az a megbízó felé a számlában adómentes lesz {Áfa tv. 93. § (2) bekezdés}.
A vámjog és az általános forgalmi adóra vonatkozó jogszabályok nem írnak elő külön nyilvántartást erre az esetre. Mindazonáltal fontosnak tartjuk, hogy a közvetett vámjogi képviselő az egyébként is vezetett számviteli nyilvántartásában elkülönítve tartsa nyilván a képviselőként keletkezett vámtartozás-, és adófizetési kötelezettségét és azok teljesítését a saját tevékenységéhez képest. Kiemelten fontos ez - többek között - az áfa-bevallás (és levonás) analitikája tekintetében.