Lekötött betétbe és folyószámlára kerülnek a pénztári reálhozamok

A magánnyugdíjpénztáraktól átlag feletti reálhozamot kapók 58 százaléka részben vagy teljes egészében megtakarítja a kapott összeget

A BB és a Budapest Alapkezelő megbízásából készült, a Gfk Hungária által végzett lakossági kutatás szerint a magánnyugdíjpénztáraktól átlag feletti reálhozamot kapók 58 százaléka részben vagy teljes egészében megtakarítja a kapott összeget. E csoport tagjai  átlagosan közel 250 ezer forintot kapnak kézhez, amelyből 195 ezer forintot kívánnak félretenni, jellemzően rövid távra.
Az elsődleges cél a biztonsági tartalék képzése: a háztartásokhoz érkező reálhozam jelentős része lekötött betétbe, illetve a folyószámlákra kerül majd. A hosszabb távú befektetési lehetőségekkel jóval kevesebben kívánnak élni, például nyugdíjcélú befektetésekbe a reálhozam kifizetéseknek mindössze 17 százaléka fog visszavándorolni.
A kutatásban részt vevők 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatja, 87 százalékuk bankszámlára vagy lakcímére kérte a reálhozamot, 8 százalékuk pedig nem nyilatkozott az összegről. A felmérés szerint az átlag feletti reálhozamot visszakapók körében a kifizetések átlagos összege közel 230 ezer forint.
A teljes bázisra vetítve viszonylag kevesen vannak azok, akik ezzel az összeggel nyugdíjcélú megtakarításaikat kívánják gyarapítani: a megkérdezettek 3 százaléka nyugdíj-előtakarékossági számlájára (nyesz), 14 százaléka pedig önkéntes nyugdíjpénztárába utalja (vagy utaltatta korábban) a reálhozamot.
Azok körében, akik részben vagy teljes egészében elköltik az összeget, a legfontosabb cél a hiteltörlesztés, ezt követi a tartós fogyasztási cikk beszerzése, a gyermekeik támogatása és a lakásfelújítás. A teljes mintára vetítve 18 százalék azok aránya, akik a magánnyugdíjpénztártól kapott pénzt hiteltörlesztésre szánják.
A megtakarítók körében a cél elsősorban a biztonsági tartalék képzése (56 százalék) és mindössze a megkérdezettek 28 százaléka jelölte meg a tartalékolás céljaként a nyugdíjas évek anyagi biztonságát (a válaszadás során több cél is megjelölhető volt).
Az egyszeri bevételt többségében rövid távra tervezik félretenni: a megtakarítani szándékozók csupán negyede (25 százalék) számol hosszú távú megtakarítással, 37 százalékuk egy éven belüli időszakra tervezi befektetni az összeget.
A reálhozamot félretenni szándékozók a megtakarítási lehetőségek közül első két helyen a folyószámlát (35 százalék) és a lekötött betétet (43 százalék) jelölték meg mint szóba jövő megtakarítási formát (a válaszadás során több lehetőség is megjelölhető volt). Korábban a megkérdezettek csupán 5 százaléka nyilatkozott arról, hogy önkéntes nyugdíjpénztári számlájára kéri a visszatérítés összegét, ennek ellenére minden negyedik megkérdezett (25 százalék), aki megtakarít az egyszeri reálhozamból, az önkéntes pénztári lehetőséget is számba vette.
A megkérdezettek 57 százaléka körében az első szempontok között szerepel a megtakarítások kapcsán, hogy az adóelőnnyel járjon, mégis az ilyen típusú, hosszabb távú befektetési formák - a tartós befektetési szerződés (tbsz) és a nyesz - mindössze a válaszadók 4-6 százaléka számára merült fel alternatívaként.
(forrás:mti)