Kovács úr intézkedik – könyvvizsgálói jelentés és záradék

A könyvvizsgálatot lezáró jelentés lényeges dokumentuma a beszámolónak, de abban is utat mutathat, mit kell, érdemes a cég számviteli rendszerében változtatni. Az is fontos, hogy a vállalkozás tulajdonosai eligazodjanak a különféle, lehetséges – és a számvitelben kevéssé járatosak számára rejtélyes – jelentések és záradékok között. 

Reggel 9 óra, Kovács úr jókedvűen érkezett. Még a futóruháját viselte – majd az irodából nyíló, apró zuhanyzóban rendbe teszi magát, átöltözik –, az íróasztal lapjára támaszkodva még nyomott négy fekvőtámaszt, majd hol egyik, hol másik lábát előretéve nyújtotta a vádliját. Elégedett volt, lefutott két kilométert, ez nagyon jó egy kezdőtől. Igaz, Lajos már tíz kilométernél tart, és azt lefutja hetente háromszor is, de ő már régóta sportol, másrészt megszállott, mint minden számviteles.

Mi másnak nevezhetnénk azt – gondolta Kovács úr – aki napokig képes keresni egyetlen forint eltérést a főkönyvben, de azt persze nem veszi észre, amit már mindenki tud a cégnél, hogy Lujzikának, az új titkárnőnek határozottan „bejön”, és nem azért hoz neki minden hétfőn finomabbnál finomabb házi süteményeket, hogy mint a mesében Jancsit és Juliskát, kismalacra hizlalja és megsüsse. Lajost messziről elkerüli a konstruktív gondolkodás – sóhajtott Kovács úr. Szerencsére itt vagyok én, csupa ötlet, csupa kreativitás! Mire is mennének nélkülem? 

A gondolatra, hogy mivé is lenne nélküle a cége, Kovács úr annyira meghatódott, hogy még a szemei is könnybe lábadtak. Vigasztalásul kivett egyet az asztalfiókba rejtett csokikból. Élvezettel beleharapott a Sport szeletbe – ez nyilvánvalóan megengedett, sőt szükséges is sportolás után, nem véletlen, hogy az a neve, ami –, amikor rátévedt a tekintete a mobiljára. Egy nem fogadott hívást jelzett a készülék. Nem szerepelt a névjegyzékben, de így is megismerte a számot, annyit macerálta az utóbbi napokban mindenféle vacakság miatt a hívó: a könyvvizsgáló kereste. 

– Mit akarhat – bosszankodott –, a könyvvizsgáló is Lajos dolga! Visszahívjam? Vagy jobb, ha szólok Lajosnak, beszéljen vele? – a kérdést a telefon csöngése döntötte el, ismét a könyvvizsgáló volt az. Kovács úr néhány pillanatig tétovázott, majd fogadta a hívást.

– Mi az, hogy minősítés nélküli vélemény? Csak nem azt akarja mondani, hogy annyi hibát tapasztalt, hogy nem találja a szavakat?– Kovács úr lerogyott a székére és az asztalra ejtette az utolsó falat csokit. – Na, jó – egyezett bele megtörten –jöjjön, beszéljük meg!

Az, hogy Kovács úrnak van-e oka az elkeseredésre, az alábbiakból kiderül, ahogy az is, hogy mit, milyen minősítést tartalmazhat egy könyvvizsgálói jelentés.

Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék 

A vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata, hogy ellenőrizze és felülvizsgálja

·        a beszámoló (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) adatai valódiságát és szabályszerűségét,

·        a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartását, és

·        ennek alapján a beszámolóról az állásfoglalását tükröző véleményt adjon, azaz

·        elkészítse a független könyvvizsgálói jelentést.

Ennek során a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó jogszabályi előírásokat kell követnie, azaz a jelentéshez kapcsolódnak formai és tartalmi követelmények, amelyeket a könyvvizsgálóknak egységesen be kell tartaniuk. Ez – egyebek mellett – azzal az előnnyel jár, hogy a könyvvizsgálói jelentések mind adott vállalkozásnál több év viszonylatában, mint több vállalkozást együtt vizsgálva, összehasonlíthatóak – ez szabad formát követve korántsem lenne könnyű, és egyértelmű eredményt garantáló feladat. 

A könyvvizsgálónak a jelentését az EP és ET2013/34/EK egységes irányelve, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok Keretelvei együttes figyelembevételével kell elkészítenie. 

Kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló által ellenőrzött éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt terjeszthető a legfőbb szerv (a részvénytársaság közgyűlése, a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése) elé.

A könyvvizsgálói jelentés lehet:

• Tiszta, azaz minősítés nélküli könyvvizsgálói jelentés

- minősítés nélküli vélemény

- minősítés nélküli vélemény figyelemfelhívó megjegyzéssel

• Minősített könyvvizsgálói jelentés

- korlátozott vélemény

- ellenvélemény

- véleménynyilvánítás visszautasítása

A könyvvizsgálói jelentés záradékai pedig:

• Hitelesítő záradék (tiszta vélemény)

Tiszta véleményt (hitelesítő záradékot) kell adni, ha a könyvvizsgáló megállapítja, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről.

• Korlátozott záradék (korlátozó vélemény)

Korlátozott véleményt (záradékot) kell adni akkor, amikor a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy korlátozás nélküli záradék (vélemény) nem adható, de a véleménykülönbség közte és a cég vezetősége között, vagy a hatókör-korlátozás hatása nem annyira lényeges és átfogó, hogy az elutasító záradékot (ellenvéleményt) vagy a záradék megadásának elutasítását (véleménynyilvánítás visszautasítását) követelné meg.

• Elutasító záradék (ellenvélemény)

Elutasító záradékot (ellenvéleményt) kell adni, ha a véleményeltérés annyira lényeges és átfogó hatással van a pénzügyi kimutatásokra, hogy a könyvvizsgáló úgy ítéli meg, hogy a jelentés korlátozása nem fejezi ki kellőképpen a pénzügyi kimutatások félrevezető vagy hiányos jellegét.

• Záradék megadásának elutasítása

A záradék megadását el kell utasítani (vissza kell utasítani a véleménynyilvánítást), ha olyan lényeges és átfogó a hatókör–korlátozás hatása, hogy a könyvvizsgáló nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni, és így nem áll módjában a pénzügyi kimutatásokról véleményt mondani.

A könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:

• a könyvvizsgálói jelentés címét és címzettjét;

a beszámoló azonosítóit és összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölését;

• a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standardrendszer megjelölését;
• a könyvvizsgáló véleményt megfelelően alátámasztó, elvégzett vizsgálatok jellegét, összegfoglaló bemutatását;
• a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz adott, a könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a vállalkozó beszámolója megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az alkalmazott beszámolási szabályrendszerben foglaltaknak megfelelően, továbbá hogy adott esetben, a cég beszámolója megfelel-e az egyéb jogszabályoknak;
• a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;
• hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelemfelhívó megjegyzés);
• a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az üzleti jelentés összhangban áll-e a beszámolóval, illetve a jogszabályi előírásokkal;
• a könyvvizsgáló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tudomására jutott-e bármilyen lényeges hibás állítás az üzleti jelentésben, és ha igen, akkor a szóban forgó hibás állítás milyen jellegű;
• a könyvvizsgálói jelentés keltezését;
• könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;
• könyvvizsgáló cég esetén a társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is;
• a könyvvizsgáló nyilatkozatát az olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról, amelyek jelentős kétséget támasztanak a vállalkozónak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatosan. 

Visszatérve Kovács úrhoz, láthatjuk, nincs oka aggodalomra, hiszen tiszta, azaz minősítés nélküli könyvvizsgálói jelentést kapott a vállalkozása. E feletti örömében azonnal el is döntötte, hogy mégis csak felvásárolja azt az üzletágat, amelyet már régóta kinézett magának.

Meg is kínálta a könyvvizsgáló hölgyet a fiókban rejtegetett bonbonból – különleges minőségű, belga csokoládé! –, és kérte, működjön közre a felvásárlást előkészítő átvilágításban. Akár szakmai elkötelezettségtől vezérelve, akár a finom csokoládétól elkápráztatva, de a könyvvizsgáló szerencsére elfogadta a felkérést. De ez már egy másik történet, és másik cikk…