Hét biztosítónak kell pontosítani a kötelező tarifáit

Több biztosító figyelmetlenül adta meg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) adatait, így a kiszámított díjak nem pontosak.

A sort a Genertel kezdte. Náluk a díjtábla úgy jelent meg, hogy a direktbiztosító egy elírás nyomán a kármentes, régi ügyfelek díjszabására alkalmazott volna kétszeres díjszorzót, miközben a károkozó autósokat szerette volna a társaság kockázatukhoz mérten pótdíjjal büntetni.  A PSZÁF előírta a Genertel Biztosítónak, hogy november 11-ig korrigálja 2012. évi kgfb-díjhirdetését úgy, hogy annak 26. b. pontjában szereplő kitételt módosítja.
Rajtuk kívül a PSZÁF arra kötelezett 7 biztosítót, hogy november 11-ig ismételten jelentesse meg  KGFB díjtarifa-hirdetményük egyes, az eljárások során kifogásolt részeit

Az érintett biztosítók és hibás adataik
Az Aegon Biztosító díjtarifájának egyik táblájában és az azt kiegészítő szövegben egymásnak ellentmondóan tette közzé, hogy a 2012. január 1-je előtti kockázatviselési kezdetű személygépjármű szerződések megadott korrekciós indexe vonatkozik-e, vagy sem a gazdálkodó szervezetekre. A díjtarifa egy másik, a díjkorrekciót meghatározó részében a biztosító, a fogyasztók számára meghatározás nélkül hagyta, hogy mit ért az „építkezéshez használt jármű”, illetve a „minden egyéb jármű, amelynek üzemeltetési jellege nem saját, vagy normál használatú” fogalmak alatt. Emelett a biztosító olyan online kedvezményt hirdetett, amelynek feltétele, hogy a fogyasztó a kgfb-szerződés kockázatviselésétől kezdve 30 napon belül regisztráljon a biztosító online felületén. Mivel a biztosító az ügyfél kgfb-ajánlatát 15 napon belül köteles elbírálni, az Aegon nem mindig tudja majd megítélni, hogy jogszerűen veszik-e igénybe a kedvezményt.
Az Astra Biztosító díjtarifájának területi besorolásánál az egyik területi csoportnál név szerint feltüntetett városokon túl – a fogyasztók számára megtévesztő módon – a táblázatban más települések irányítószámai is szerepeltek. Emellett a biztosító számos, Magyarországon nem létező települési irányítószámot is feltüntetett.
A Generali-Providencia Biztosító Zrt. a PSZÁF szerint olyan megtévesztő extra kármentességi kedvezményt hirdetett meg, amelyet csak azok a fogyasztók vehetnének igénybe, akik fennálló biztosítási szerződésüket évfordulóra felmondták, új biztosítás kötésére vonatkozó ajánlatot ugyanakkor csak ezt követően, tehát – biztosítási kötelezettségüket megszegve – már a fedezetlenségi időszakban tettek. A biztosító emellett úgy hirdetett meg évközi évfordulós kedvezményt, hogy ezzel egyidejűleg nem tájékoztatta az ügyfeleket arról: a kedvezmény jövőbeni igénybe vétele hátrányosan hathat bonus-malus besorolásukra, és így a biztosítási díjukra is.
A Generali-Providencia Biztosító Zrt. és az Uniqa Biztosító Zrt. egyaránt olyan casco együttkötési kedvezményt is meghirdetett, amelynél a kötelezőbiztosítási ajánlat megtételekor a fogyasztó számára még nem ismert – a jövőben beálló, a biztosító casco-kockázatelbírálási tevékenységének eredményén múló – tényezőtől válik függővé a kötelezőkedvezmény megadása.
A K&H Biztosító Zrt. pótdíjat szabott ki díjhirdetményében azon ügyfeleire, akik szerződése 2012-ben díjnemfizetés miatt szűnik meg. A kgfb-ről szóló törvény szerint a szerződő biztosítását azonban a biztosítási időszak hátralévő részére a biztosító bármilyen szankciós jellegű, pótlólagos díj felszámítása nélkül köteles elfogadni.
Az Union Biztosító az „UNION-Kötelező, UNION-Közszolgálati Kötelező és UNION-Partner Kötelező”, illetve „MEOSZ-tag mozgáskorlátozott” és „mozgáskorlátozott szerződő” elnevezésű, a díjtarifában meg nem határozott, ismeretlen tartalmú tényezőket jelölt meg hirdetményében. Ezek ismerete nélkül a fogyasztók számára nem lehet egyértelmű a díj kiszámítása.A biztosító emellett a személygépkocsi kategóriában „családi flotta 2 autóból” elnevezést is használt, miközben díjtarifája egy másik részében a kgfb-ről szóló törvény által meghatározott flotta fogalmát is alkalmazta. A flotta kifejezés ugyanazon tarifában való ismételt, de eltérő tartalmú szerepeltetése félreértésre ad lehetőséget.
A Wabard Biztosító Zrt. a személygépkocsikra vonatkozó tarifa hirdetményében a vonatkozó rendelet kategóriáitól eltérően sorolta be a járműveket teljesítményük szerint. A biztosító e mellett a kármentességi kedvezményre vonatkozó részének kísérő szövegében – az erre vonatkozó táblázattól eltérően – elmulasztotta tájékoztatni a fogyasztókat, hogy a kármentességért járó kártörténeti pontokat a szerződés bonus-malus besorolásától függően is differenciálja. A biztosító hirdetményének életkori besorolása nem tér ki a 21 és a 70 éves szerződőkre, a gépjárművek köbcentiméter paraméterére vonatkozó díjmódosító tényezőknél pedig nem sorolta be az 1501 köbcentiméteres járműveket.
Az MKB Általános Biztosító Zrt. a nem személygépkocsikra kötött határozatlan idejű szerződésekre vonatkozó egyik díjtáblázatában csak közvetetten, értelmezés útján derül ki, hogy az adott hirdetmény a 3,5 tonna alatti tehergépkocsikra értendő.
A PSZÁF felhívta valamennyi piaci szereplő figyelmét bizonyos kedvezőtlen jelenségekre. Egyes, a biztosítási piacon megjelent kedvezmények továbbá a biztosítók különböző biztosítási (üzlet)ágazatai közötti összekapcsolódásokat jeleznek. Szintén kedvezőtlen jelenség, hogy terjednek a kötelezőbiztosítások kockázatelbírálásához, jellegéhez aligha kapcsolható díjtarifálási szempontok is (például szórakoztató magazinra történő előfizetés is módosíthatja a díjat).

A felügyelet még a biztosítók szövetségét is figyelmeztette
A PSZÁF elnöke a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) írt vezetői levelében rámutatott: a szövetség díjhirdetési tájékoztatójában két esetben tévesen a 2012. évi helyett 2011. évi dátumot írt. A MABISZ e mellett tévesen tüntette fel, hogy a fedezetlenségi díj szankciós jellegű: valójában a Kártalanítási Számla nem szerződésen alapuló kockázatvállalásának ellenértékét hivatott utólag rendezni.