Ha nincs osztalék, nincs bér sem?

A március 15-ig hatályos társasági törvény már korábban is tartalmazott hasonló szabályt, de az új Ptk. ezt a korlátozást lényegesen megszigorította. Az új szabályok szerint, ha a társaság osztalékfizetésre nem jogosult, úgy a tagjainak semmilyen egyéb jogviszonyra tekintettel nem teljesíthet kifizetést – függetlenül attól, hogy a tag jóhiszemű volt-e vagy sem. Mivel az új szabály a polgári jog keretein kívüli kifizetéseket is tiltja, így a törvény betűje szerint a cég munkaviszonyból származó kifizetéseket sem teljesíthet.

Bejó Ágnes a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje szerint a jogalkotó vélhetően nem számolt azzal, hogy a szabály szigorításának milyen, nem várt következményei lesznek. A mai üzleti világban ugyanis gyakori motivációs eszköz, hogy tulajdonosok a társaság dolgozóinak társasági részesedést vagy arra beváltható opciót nyújtanak. (Bár e dolgozók ténylegesen nem vesznek részt a társaság társasági jogi irányításában, esetleg osztalékban sem részesülnek, mégis érdekeltté válnak abban, hogy hosszú távon a társaság vagyonát gyarapítsák.)

Ha egy ilyen cég nem fizethet osztalékot, úgy az új Ptk. alapján a tulajdonosi körbe bevont dolgozóinak munkaviszonyuk alapján sem teljesíthet kifizetést – függetlenül attól, hogy a dolgozóknak az egyébként munkaszerződésük alapján teljesen jogszerű igényük van a munkabérre. Így például, ha veszteséges a cég, akkor a főkönyvelő, aki ösztönzési célból esetleg 0,1 százalékos üzletrészt kapott a társaság tulajdonából, nem lesz jogosult a hónap végén munkabérfizetésre – hiába tett eleget munkaviszonyból származó valamennyi kötelezettségének.

Bejó Ágnes szerint jogalkotói hibáról van tehát szó: az új Polgári törvénykönyv és a Munka Törvénykönyve ellentmond egymásnak. A Munka Törvénykönyve alapján a munkavállalót bér illetné meg, azonban a Ptk. alapján ezen bér kifizetésére – a fenti esetben – mégsem kerülhet sor. Ez egy patthelyzet, amelyet a jogalkotónak kellene feloldania.

Amíg ez megtörténik, várhatóan az üzleti szféra is előáll majd pótmegoldásokkal. Ilyen lehet:

• a munkavállalók más cégbe való kiszervezése és kikölcsönzése az osztalékfizetésre nem jogosult társaság részére.
• ha a munkavállalók az őket foglalkoztató társaságban nem közvetlen, hanem csak közvetett részesedést szereznek: a törvény ugyanis csak közvetlen tulajdonosi viszony esetén tiltja a tagi kifizetéseket.

 forrás: munkajog.hu