Fókuszban a kapcsolt vállalkozások

Kiemelten vizsgálja a kapcsolt vállalkozások finanszírozási megállapodásait az idei transzferár-ellenőrzések során a NAV. Azok a cégek számíthatnak szigorú ellenőrzésre, amelyek gazdálkodásával kapcsolatban felmerül, hogy kölcsönszerződésnek álcázva juttatnak ki adózás előtti jövedelmet Magyarországról.
A NAV az elmúlt hónapban tette közzé 2013-as vizsgálati irányelveit, amelyek között ismét szerepel a transzferárak ellenőrzése. A kiemelt figyelem oka továbbra is az, hogy a cégcsoporton belüli termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás árazására nem feltétlenül hatnak a piaci mechanizmusok, így ezen keresztül adózás nélkül átcsoportosítható az itthon megtermelt profit egy másik országba – hívja fel a figyelmet a Mazars.
A Mazars szerint a hazai transzferárazási gyakorlatban már egyértelműen érezhető a kiemelt NAV érdeklődés hatása, de bizonyos speciális területeken, így például a kapcsolat vállalkozások kölcsönszerződéseivel kapcsolatban, csak ettől az évtől kezd el intenzíven vizsgálódni az adóhatóság.
A tapasztalataik azt mutatják,hogy az adóhatóság nem csak főtevékenység transzferárazására kíváncsi, hanem arra is, hogy honnan és milyen feltételekkel finanszírozza a kapcsolt vállalat a tevékenységét.
Ha csoporton belüli, külföldi finanszírozó központ által nyújtott hitelből történik a finanszírozás, akkor a NAV a kamat mértékét vizsgálja, illetve arra is kíváncsi, hogy ezt ki tudja-e termelni a hazai vállalkozás. Az adóhatóság azt is ellenőrzi, hogy – szokásos piaci körülmények között – kapott volna kölcsönt a magyar vállalkozás vagy csak saját tőkéből tudná finanszírozni a tevékenységét.
Ezek azért fontos kérdések a NAV számára, mert ha kölcsönön keresztül történik az üzletszerű működés finanszírozása, akkor a kamatokon keresztül a megtermelt jövedelem nagy része adózás előtt külföldre távozhat.
A társaság üzemi eredménye pedig hiába mutat szép képet, ha a pénzügyi eredmény elviszi a teljes adózás előtti profitot.

Gyanús, ha az árbevételhez képest magas a pénzügyi eredmény aránya
A 2013-as ellenőrzési irányelvek pont az ilyen helyzetek kiszűrését tűzik ki célul: elsősorban azok a kapcsolt vállalkozással rendelkező adózók számíthatnak ellenőrzésre transzferár témában amelyeknél az üzemi eredményhez, illetve az árbevételhez képest magas a pénzügyi eredmény aránya.
A saját tőkéhez viszonyítva túlzó kölcsönarányt az úgynevezett alultőkésítési szabály egyébként már hosszú ideje büntetik, a saját tőke háromszorosát meghaladó hitelállományra eső kamat ugyanis nem vonható le a társasági adóalapból.
A Mazars szakértői szerint a hitelezési ügyletek vizsgálatakor a NAV a kamat szokásos piaci mértékét is egyre kifinomultabb módszerekkel ellenőrzi. Emiatt különösen fontos az átgondolt megközelítés a speciális kondíciókkal nyújtott kölcsönök transzferár-szempontú kezelésében.
A központi bankok által közölt piaci kamatra vonatkozó adatok ugyanis az ilyen típusú ügyletek esetén nem feltétlenül helytállóak, hiszen nem veszik figyelembe az ügylet esetleges egyedi jellemzőit. Például, ha egy magyar leányvállalat eurós kölcsönt vett fel egy kapcsolt vállalkozásától 2012-ben, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett nyilvánosan elérhető adatok alapján a kölcsön kamatának mértéke maximum 4,70% lehetett.
De a kölcsön számos speciális kondíciója miatt – például kockázatos adós vagy iparág, rendkívül hosszú futamidő, garancia vagy biztosíték nélküli kölcsön, különleges visszafizetési feltételek, hátrasoroltság esetén – sokkal magasabb, akár 10% feletti kamat is indokolt lehet.