Előre is adható Erzsébet-utalvány

Előre is kaphat a munkavállaló Erzsébet-utalványt, amely ilyenkor béren kívüli juttatásként adózik, feltéve, hogy a munkaviszony fennmarad - hívja fel a figyelmet az adóhatóság. 

Az szja törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész. 

Erzsébet-utalvány juttatás a munkaviszony minden megkezdett hónapjára adható, a rendelkezés csak azt írja elő, hogy a munkaviszony létrejöttekor és megszűnésekor a tört hónapokat is egész hónapnak kell tekinteni. Eszerint akár a január 31-én létrejövő munkaviszony esetén is jár (járhat) januárra a teljes 8000 forintos juttatás béren kívüli juttatásként. 

Az utólagos juttatás törvényi lehetősége nem egyenértékű az előre történő juttatás tilalmával. Így nincs akadálya az utóbbinak. Ilyenkor a juttatás béren kívüli juttatásként visel közterheket, feltéve, hogy a munkaviszony valóban fennmarad. 

Amennyiben a munkaviszony az adóéven belül megszűnik, és a magánszemély a munkaviszony megkezdett hónapjainak és a 8000 forintnak a szorzatánál több Erzsébet-utalványt kapott, a felettes rész egyes meghatározott juttatásnak minősül, ezért a munkáltatónak egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét önellenőrzés útján utólag módosítania kell. A munkáltatónál ilyen esetben önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettség is felmerül a NAV tájékoztatója szerint.