E-nyugta és nyugtaadat-szolgáltatás: mit mondjunk az ügyfeleknek?

2026. szeptember 1-jétől új kötelezettség jelenik meg a nyugtát kibocsátó vállalkozások napi gyakorlatában: a kézi és a számítógéppel előállított nyugták adatairól is adatot kell szolgáltatni a NAV-nak. A könyvelőirodák kénytelenek voltak tudakozóvá átalakulni, aggódó ügyfeleiknek oly sok a kérdése – és a rémhírek – ezzel kapcsolatban.

A témáról e keretek között már esett szó, de nem árt visszatérni rá: most elsősorban az ügyfelekben felmerülő kérdésekre fókuszálva. 

Elsőként azt fontos tisztázni az ügyfelekkel: nem arról van szó, hogy mindenkinek egyik napról a másikra elektronikus nyugtára kell áttérnie. A változás az adat-szolgáltatási kötelezettséget érinti.

Ez azt jelenti, hogy a kézi nyugtákról is adatot kell szolgáltatni a NAV-nak szeptember 1-től.

Az online- és e-pénztárgéppel kiállított nyugtákat eddig is látta az adóhatóság, de a jövőben az összes többire is kíváncsiak. 

Az adatokat a nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül, napi összesítésben és adómértékek szerinti bontásban kell továbbítani az adóhatósághoz.

Lényeges, hogy bár a kötelezettség már szeptember 1-jén életbe lép, a NAV négy hónapos szankciómentes átállási időszakot ad az adózóknak. 2027. január 1-jétől azonban már a hibás vagy elmaradt adatszolgáltatás bírságot vonhat maga után, így a vállalkozásoknál az év még hátralévő hónapjaiban ki kell alakítani a megfelelő gyakorlatot ebben is. A „tétovázás” sokba kerület: 2027. január 1-jétől ugyanis a mulasztási bírság összege természetes személy adózóknál akár 400 ezer forint, más adózóknál pedig akár 1 millió forint lehet. 

Az adózóknak nem kell feltétlenül új eszközt beszerezniük az átálláshoz. Aki továbbra is kézi nyugtát használ, annak nem muszáj ezt a gyakorlatot feladnia: a nyugta adatait utólag a NAV webes felületén is lehetősége van rögzíteni. Nagyobb adatmennyiségnél gépi adatkapcsolat is használható. 

Az online pénztárgép használatára nem kötelezett vállalkozások választhatják a NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazását is: ez esetben az e-nyugta kiállításakor az adatszolgáltatás automatikusan megtörténik. 

Gondoljunk át néhány, az ügyfelek által gyakran feltett kérdésen is – ideértve azt is, hogyan tudjuk ezeket megfogalmazni azok számára is megnyugtatóan, akik nem járatosak a számvitel, az adózás világában!

– Én kézi nyugtát adok. Most mit kell csinálnom? 

A kézi nyugtatömb használata önmagában továbbra sem tiltott. A változás az, hogy 2026. szeptember 1-jétől a kézzel kiállított nyugták adatait is be kell küldeni a NAV-hoz. Az adatokat nem feltétlenül nyugtánként kell rögzíteni: az azonos napon kibocsátott nyugták adatairól napi összesítés készíthető, adómértékenkénti bontásban. Az adatszolgáltatást a nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül kell teljesíteni.

A kisebb vállalkozások ezt kézi rögzítéssel, a NAV erre szolgáló webes felületén is teljesíthetik. Akinek sok nyugtája van, annak érdemes olyan megoldást keresnie – például e-pénztárgépet vagy megfelelő szoftvert –, amely az adatokat automatikusan továbbítja. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazása is rendelkezésre álló lehetőség.

Érdemes megbeszélni az ügyféllel, hogy esetében – az eddigi nyugtaadási gyakorlata mellett – a kézi adatszolgáltatást célszerű-e megtartani, vagy egyszerűbb valamilyen automatizált megoldásra áttérnie.

– Alanyi adómentes vagyok. Ez rám is vonatkozik? 

Igen, ha nyugtát bocsát ki. Az alanyi adómentesség nem jelent automatikus mentességet a nyugtaadat-szolgáltatás alól. A NAV nyugtaadat-szolgáltatásról szóló tájékoztatása szerint az adatszolgáltatásban külön kategóriaként szerepelnek az alanyi adómentes értékesítések is. Vagyis az „AAM-es vagyok, ezért ez engem nem érint” következtetés téves lehet. 

Itt érdemes az ügyféllel megbeszélni, hogy milyen bizonylatot – számlát vagy nyugtát (is) –állít ki a gyakorlatban:

- ha számlát ad, más szabályok vonatkoznak rá, míg

- ha nyugtát bocsát ki, az új nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettséget is figyelembe kell vennie.

– Én mindenről számlát adok. Nekem is változik valami? 

Ha a vállalkozó valóban minden ügyletéről számlát állít ki, és nem bocsát ki kézi vagy számítógéppel előállított nyugtát, akkor az új nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség önmagában nem jelent számára új feladatot. Az új rendszer ugyanis a nyugtákra vonatkozó adatszolgáltatást bővíti ki. 

Ugyanakkor itt is fontos a pontosítás. A könyvelőnek érdemes megkérdeznie biztosan minden értékesítésről számla készül?

Sok vállalkozó mondja azt, hogy „én számlázok”, miközben bizonyos alkalmi, helyszíni vagy készpénzes értékesítésekről mégis nyugtát állít ki. Ha akár csak részben is használ nyugtát, az új szabályokat arra a tevékenységre is alkalmazni kell.

Amit a könyvelőknek most érdemes tenniük 

Az ügyfeleknek nem érdemes e témában általános körlevelet küldeni, hanem célszerű előbb csoportosítani őket a „bizonylatolási szokásaik” szerint, azaz kik azok, akik: 

– kizárólag számláznak;

–kézi nyugtatömböt használnak;

– számítógéppel állítanak ki nyugtát;

– már olyan pénztárgéppel vagy rendszerrel dolgoznak, amely automatikusan kezeli az adatszolgáltatást. 

Összegezve az előzőeket, talán a legfontosabb mondatok, amit az ügyfeleknek érdemes mondanunk:

– Ha nyugtát adsz, szeptember 1-jétől azt is meg kell nézned, hogyan jutnak el a nyugta adatai a NAV-hoz.

– Ha kizárólag számlázol, akkor először csak azt ellenőrizd, hogy valóban nem állítasz-e ki nyugtát semmilyen esetben sem.