A bizalmi vagyonkezelés 2026-os szabályozása

A bizalmi vagyonkezelés az elmúlt években egyre fontosabb eszközzé vált a magán- és üzleti vagyon hosszú távú kezelésében, generációk közötti átadásában, valamint a vagyonvédelmi és örökléstervezési konstrukciókban.

A 2026-os év azonban új szakaszt jelent a bizalmi vagyonkezelés adózási szabályozásában.

A 2026. évi XXXV. törvény 2026. augusztus 31-től újrakodifikálta a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítványok egyes személyijövedelemadó-szabályait. A jogalkotó célja többek között az volt, hogy egyértelműbbé tegye a kezelt vagyonból történő juttatások adózási kezelését, rendezze az egyes vagyonelemek – köztük a kriptoeszközök – kezelését, valamint megerősítse az adóhatósági ellenőrzés lehetőségét.

A változások azért is jelentősek, mert a korábban létrehozott bizalmi vagyonkezelési konstrukciókra és a 2026. augusztus 31. után létrejövő új vagyonrendelésekre nem minden esetben ugyanazok a szabályok alkalmazandók.

A legfontosabb dátum: 2026. augusztus 31.

A 2026. évi XXXV. törvény 1–9. §-ai és az ezekhez kapcsolódó melléklet 2026. augusztus 31-én lépett hatályba.

Ez azért különösen fontos, mert a törvény kifejezetten átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz.

Alapvető különbség:

2026. augusztus 31. előtt bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetében főszabály szerint a korábbi szabályokat kell alkalmazni.

2026. augusztus 31-től az új szabályozás vonatkozik az újonnan bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon adókötelezettségére.

Ezért minden bizalmi vagyonkezelési konstrukciónál elsőként azt kell megvizsgálni:

Mikor történt a vagyonrendelés?

Ez a dátum 2026-ban adózási szempontból meghatározó lehet.

A vagyonrendelő fogalma pontosabbá vált

A módosítás egyik fontos eleme a vagyonrendelő fogalmának pontosítása.

A törvény indokolása szerint adózási szempontból vagyonrendelő alatt azt a személyt kell érteni, aki az adott vagyonelemet ténylegesen bizalmi vagyonkezelésbe adta.

Ez különösen akkor fontos, ha a vagyonrendelő személye később megváltozik.

A jogalkotó ezzel egyértelműsíti, hogy nem feltétlenül az a személy tekintendő az adott vagyonelem vagyonrendelőjének, aki később vagyonrendelői jogosítványokat gyakorol, hanem az, aki ténylegesen az adott vagyonelemet a bizalmi vagyonkezelésbe adta.

Gyakorlati jelentőség

Egy későbbi vagyonkiadás vagy adókötelezettség vizsgálatakor ezért dokumentálni kell:

• ki adta át a vagyonelemet,
• mikor történt a vagyonrendelés,
• milyen vagyonelem került a kezelt vagyonba,
• milyen értéken,
• és történt-e később vagyonrendelő-változás.

A vagyonátadás továbbra sem jelent automatikusan adófizetést

Fontos kiemelni, hogy a 2026-os szabályozás nem vezette vissza a vagyonrendelés általános adóztatását.

A törvény indokolása kifejezetten rögzíti, hogy a vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adásakor továbbra sem keletkezik önmagában adófizetési kötelezettség.

Ez azt jelenti, hogy továbbra is külön kell választani:

1. vagyonrendelés

és

2. a kezelt vagyonból a kedvezményezett részére történő juttatás.

A két esemény adózási szempontból nem azonos.

Az eszközérték-növekmény szerepe

A 2026-os szabályozás egyik központi fogalma továbbra is az eszközérték-növekmény.

A kezelt vagyonba bekerült vagyonelemek későbbi értéknövekedése és a vagyonkiadás adózási kezelése szempontjából ennek meghatározó jelentősége lehet.

Az új szabályozás ugyanakkor pontosítja az egyes vagyonelemek értékének meghatározását.

Külön szabály vonatkozik például arra az esetre, ha a vagyonrendelés tárgya olyan részesedés, amelyet a magánszemély korábban kedvezményezett részesedéscsere keretében szerzett meg.

Ilyenkor az eszközérték-növekmény meghatározásánál speciális szabályt kell alkalmazni.

Új terület: kriptoeszközök

A 2026-os szabályozás kifejezetten nevesíti a kriptoeszközöket a bizalmi vagyonkezelés adózási szabályai között.

Ez jelentős változás a korábbi rendszerhez képest.

A jogalkotó abból indult ki, hogy kriptoeszköz is lehet bizalmi vagyonkezelés tárgya, ezért szükségessé vált annak egyértelmű szabályozása, hogy az ilyen vagyonelem átadását hogyan kell adózási szempontból kezelni.

A módosítás szerint kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe adása esetén külön szabály alapján kell meghatározni az adózási értéket.

Ez a gyakorlatban különösen fontos lehet:

• bitcoin,
• ethereum,
• egyéb kriptoeszközök,
• tokenek,
• valamint más digitális vagyonelemek

bizalmi vagyonkezelésbe adása esetén.

A kedvezményezett részére történő vagyonkiadás adózása

A bizalmi vagyonkezelés egyik legfontosabb adózási kérdése továbbra is az:

Mi történik akkor, amikor a kedvezményezett megkapja a kezelt vagyonból származó vagyont?

A 2026-os szabályozás ezt a területet részletesebben és strukturáltabban rendezi.

A kezelt vagyonból történő juttatás adózási minősítése során jelentősége van annak, hogy:

• induló tőke,
• hozam,
• tartalék,
• vagy más vagyoni érték

kerül-e a kedvezményezett részére.

A jogszabály az induló tőke terhére történő juttatás egyes eseteit is külön kezeli.

Az osztalék és a hozam elkülönítése

A módosított szabályozás szerint osztaléknak minősülhet az induló tőke terhére történő olyan juttatás is, amely a vagyonrendelő által eredetileg átadott vagyonelemtől eltérő formában történik, és amelynek összege nem haladja meg az elkülönített nyilvántartásban szereplő eszközérték-növekményt.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bizalmi vagyonkezelőnek és a könyvelőnek különösen pontos nyilvántartást kell vezetnie.

Meg kell tudni különböztetni:

• az eredeti vagyonrendelést,
• a vagyon növekedését,
• az egyes hozamokat,
• az értéknövekedést,
• valamint a kedvezményezett részére történő kiadásokat.

Különösen fontos változás: a kedvezményezett által használt vagyonelem

A 2026-os szabályozás új, gyakorlati szempontból nagyon fontos rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, amikor a kedvezményezett nem kapja meg tulajdonba a vagyonelemet, hanem például annak használatát biztosítják számára.

Ilyen lehet például:

• ingatlan ingyenes használata,
• gépjármű használata,
• más vagyontárgy használata,
• vagy egyéb vagyoni érték biztosítása.

Az új szabály szerint az ilyen, tulajdonba adást nem eredményező vagyoni érték juttatása bizonyos esetekben egyes meghatározott juttatásnak minősül.

A törvény indokolása szerint a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell megfizetni.

Ez jelentős gyakorlati változás.

Fontos mentesség közeli hozzátartozók esetén

A fenti szabály alól azonban fontos kivétel érvényesül.

Nem kell az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó közterheket alkalmazni, ha a vagyonelem tulajdonba adásakor a megszerző magánszemélynek egyébként sem keletkezne illetékfizetési kötelezettsége.

A törvény indokolása példaként említi a vagyonrendelő gyermekét.

Ha például a vagyonrendelő egy ingatlant bizalmi vagyonkezelésbe ad, és azt a gyermek ingyenesen használja, a gyermek egyenesági rokoni kapcsolat miatt fennálló illetékmentessége miatt a használat biztosítása nem eredményezi automatikusan az egyes meghatározott juttatás közterhének megfizetését.

Ezért a kedvezményezett személyének rokonsági viszonya is adózási jelentőségű lehet.

Külföldi ingatlan vagy más külföldi vagyonelem

A szabályozás a külföldön található vagyonelemek használatát sem hagyja figyelmen kívül.

A törvény indokolása szerint külföldi vagyonelem esetében úgy kell eljárni, mintha a vagyonelem belföldön történő tulajdonba adása alapján kellene megvizsgálni az illetékkötelezettséget.

Ez különösen fontos lehet nemzetközi vagyonstruktúráknál.

A 2025-ös NAV-álláspont továbbra is fontos

A bizalmi vagyonkezelés adózásának vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül a NAV 2025/2. számú adózási kérdése sem.

A NAV ebben az osztalékkövetelés bizalmi vagyonkezelésbe rendelésének szja-kötelezettségét vizsgálta.

A NAV álláspontja szerint ha a magánszemély az őt megillető osztalékkövetelést olyan módon rendeli bizalmi vagyonkezelésbe, hogy az osztalékot a társaság már a vagyonkezelő részére fizesse ki, akkor az Szja tv. 9. § (3) bekezdése alapján a bevételszerzés időpontja a rendelkezési jog gyakorlásának időpontja lehet.

TBSZ és a bizalmi vagyonkezelő személyének változása

A 2026-os szabályozás a tartós befektetési szerződéshez kapcsolódóan is pontosítást tartalmaz.

A bizalmi vagyonkezelő személye megváltozhat például:

• halál miatt,
• visszahívás miatt,
• jogi személy vagyonkezelő megszűnése miatt.

A módosítás alapján a korábban megkötött TBSZ lezárása és új szerződés megkötése önmagában nem feltétlenül eredményezi a lekötés megszakítását, ha az új vagyonkezelő 30 napon belül új, azonos típusú TBSZ-t köt, és a korábbi szerződésben szereplő valamennyi eszköz átkerül az új szerződésbe.

Ez különösen fontos a hosszú távú vagyonkezelési struktúrák esetében.

Az adóhatósági ellenőrzés jelentősége nő

A 2026-os szabályozás egyik legfontosabb üzenete az adóhatósági ellenőrzések erősítése.

A törvény átmeneti rendelkezései alapján a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonok, valamint az Szja tv. szerinti magánalapítványok tekintetében a NAV kötelező ellenőrzést folytat le.

Ez a korábban létrehozott konstrukciók számára különösen fontos.

2028-tól még szélesebb körű ellenőrzés várható

A törvény egy hosszabb távú ellenőrzési rendszert is létrehoz.

A rendelkezések alapján 2028. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság valamennyi bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és magánalapítvány tekintetében ellenőrzést folytat le az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül.

Ez azt jelenti, hogy a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók adózási dokumentációjának minősége a következő években még fontosabbá válik.

Új adóhatósági garanciális szabály

A jogalkotó egy külön garanciális szabályt is beépített.

Ha a NAV a kezelt vagyon vagy a magánalapítvány vizsgálata során adótartozást állapít meg, és azt a kezelt vagyonból nem lehet behajtani, az adóhatóság bizonyos feltételek mellett a vagyonból ingyenesen vagy kedvezményesen bevételt szerző magánszemélyt is kötelezheti az adótartozás megfizetésére.

A kötelezettség azonban legfeljebb a magánszemély által megszerzett bevétel értékéig terjedhet.

Ez jelentős változás a kockázatkezelés szempontjából.

A kedvezményezett ezért nem tekintheti automatikusan úgy a kezelt vagyont, hogy annak adózási kockázatai teljes egészében a kezelt vagyonon belül maradnak.

A régi és az új bizalmi vagyonkezelések megkülönböztetése

A 2026-os szabályozás alkalmazásakor különösen fontos az átmeneti szabályok figyelembevétele.

A táblázat leegyszerűsítő összefoglaló; konkrét ügyben mindig a vagyonrendelés időpontját, a vagyonelem típusát és a juttatás időpontját együtt kell vizsgálni.

Könyvelői és adótanácsadói feladatok 2026-ban

A bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó könyvelés és adózás 2026-ban különösen nagy pontosságot igényel.

Érdemes külön nyilvántartani:

• az egyes vagyonrendeléseket,
• a vagyonrendelő személyét,
• a vagyonrendelés időpontját,
• az átadott vagyonelemeket,
• az eredeti szerzési értéket,
• az eszközérték-növekményt,
• a hozamokat,
• az értékesítéseket,
• a kedvezményezettek részére történő juttatásokat,
• a juttatás jogcímét,
• a kedvezményezett személyét,
• a rokonsági kapcsolatot,
• valamint a kapcsolódó adókötelezettségeket.

A 2026-os szabályozás egyik legfontosabb üzenete, hogy a bizalmi vagyonkezelés adózási szempontból egyre részletesebben szabályozott konstrukcióvá válik.

A 2026. augusztus 31-től hatályos új szabályok jelentős része nem a vagyonrendelés pillanatát, hanem a kezelt vagyon későbbi hasznosítását és a kedvezményezettek részére történő juttatásokat rendezi.

Különösen fontos változás:

a vagyonrendelés önmagában továbbra sem válik általánosan adókötelessé, ugyanakkor a kezelt vagyonból történő juttatások adózási minősítése és dokumentálása még nagyobb jelentőséget kap.

A kriptoeszközök külön szabályozása, a kedvezményezett használatába adott vagyonelemek új adózási kezelése, a TBSZ-re vonatkozó pontosítás, valamint az adóhatósági ellenőrzés erősítése mind azt mutatja, hogy a bizalmi vagyonkezelés adózási kockázatait a korábbinál részletesebben kell vizsgálni.

Különösen fontos az átmeneti szabályok pontos alkalmazása, mert a 2026. augusztus 31. előtt és után létrehozott konstrukciók adózási kezelése között lényeges különbségek lehetnek.

A bizalmi vagyonkezelésben érintett könyvelők, adótanácsadók és adószakértők számára ezért 2026 őszén indokolt lehet egy teljes körű „BVK adózási felülvizsgálat”, amelyben külön kerül elemzésre a vagyonrendelés időpontja, a kezelt vagyon összetétele, az eszközérték-növekmény, a korábbi felértékelés, valamint a kedvezményezettek részére történt vagy tervezett vagyonkiadás.