Az innovációs járulékról

Innovációs járulék-fizetésre kötelezettek

A járulék megfizetésére kötelezett a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó társaság, kivéve a 2004. évi XXXIV. törvény szerinti kis- vagy mikrovállalkozásokat.

Az innovációs járulék alapja, mértéke

Az innovációs járulék alapja a vállalkozás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével (elábé) és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. (Vagyis megegyezik az iparűzési adó alapjával.)
Az innovációs járulék mértéke 0,3%.

Az innovációs járulék bevallása:
A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság - önadózás keretében - maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz, az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig:
- az innovációs járulék éves bruttó összegét,
- az innovációs járulék éves bruttó összegéből a felmerült kötelezettségcsökkentő tételek éves
összegét és
- a kettő különbözeteként megállapított innovációs járulék éves nettó összegét.
Az innovációs járulékelőleg fizetése:
Az adóévben háromhavonként (előlegfizetési időszak) esedékes, minden harmadik hónapot követő hónap 20.napjáig.

Mely kutatási-fejlesztési tevékenységek számolhatóak el?

 Az innovációs járulékot háromféleképpen lehet „elkölteni”:
•    befizetve járulékként az állam részére
•    felhasználva saját kutatás-fejlesztési tevékenységre
•    átadva közhasznú kutatóhely részére.

A 2003. évi XC. törvény szabályozza, mely szerint a saját szervezetben végzett és a vásárolt (külsős) kutatás-fejlesztési tevékenység számolható el.
A vásárolt (külsős) tevékenységet végzők a következők lehetnek:
•    állami felsőoktatási intézmény
•    társadalmi szervezet
•    alapítvány, közalapítvány
•    közhasznú nonprofit gazdasági társaság
•    fejlesztési innovációs nonprofit közhasznú Kft.

***
Fogalom-értelmezés
Mit értünk innováció alatt?
A kutatás-fejlesztés eredményeként megszületett új termékek, szolgáltatások, eljárások, módszerek, rendszerek gazdasági bevezetése illetve elterjesztése a piacon.
Az innováció a hatékonyság növelésének és a piaci terjeszkedésnek fontos eszköze.
A kutatás-fejlesztés magába foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Innovációs eredmények hasznosításának minősül a vállalkozások keretében a gazdasági eredmény növelésének reményében történő üzleti célú felhasználás.
Alapkutatás: tudományos ismeretek bővítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy elméleti munka.
Alkalmazott kutatás: gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat
Kísérleti fejlesztés: már meglévő anyagok, termékek, eljárások, rendszerek, szolgáltatások továbbfejlesztése.
Mikrovállalkozás az olyan vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forint összeg.
Kisvállalkozás az olyan vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forint összeg.

 Az innovációs járulékra vonatkozó előírásokat az alábbi jogszabályok tartalmazzák:
•    2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról.
•    2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Alapról
•    2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről