Az EU lépése az áfacsalók ellen

Az áfacsalás elleni hatékonyabb küzdelem érdekében az Európai Bizottság egy új mechanizmust fogadott el. Ennek keretében a tagállamok sokkal gyorsabban reagálhatnak sajátos intézkedéseikkel az egyre kifinomultabb csalások ellen, első körben a fordított adózás kiterjesztésével- írja a Napi Gazdaság.

Az Európai Bizottság kedden egy olyan - gyors reagálási mechanizmusnak (QRM) nevezett - javaslatot fogadott el, amely lehetővé teszi az uniós tagállamok számára, hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljanak az áfacsalásokra. A mechanizmus keretében a súlyos és masszív áfacsalással küzdő ország olyan biztonsági intézkedéseket hajthat végre, amelyeket a jelenlegi áfa-szabályozás nem engedélyez.
A tagállamok már egy hónapon belül alkalmazhatják a fordított adózási mechanizmust, melynek értelmében az eladó nem számítja fel az adót, hanem a szolgáltatás, illetve a termék vásárlóját terheli az adófizetési kötelezettség - magyarázza a Bizottság. Brüsszel szerint ez jelentősen javíthatja a tagállamok esélyeit az áfacsalás elleni harcban, és csökkenthetők a pénzügyi veszteségek. A közlemény előrevetíti, hogy az új csalási formák elleni hatékony küzdelem érdekében a most létrehozott QRM keretében további intézkedéseket állíthat fel az EB.
Az idő pénz
Ha áfacsalásról van szó, az idő pénz. A csalók egyre gyorsabban és okosabban fejlesztik ki rendszereiket, hogy miként károsíthatják meg az államháztartást. Arra kell törekednünk, hogy egy lépéssel előttük járjunk. A gyors reagálási mechanizmus gondoskodik arról, hogy rendszereink fel legyenek vértezve az áfacsalás elleni küzdelemben. Az intézkedés segít megvédi a költségvetés bevételeit, amelyre a jelenlegi időszakban rendkívül nagy szükség van és tisztességes, valamint egyenlő feltételeket biztosít a vállalkozások számára..
Az áfacsalásból származó költségek az EU és a nemzeti költségvetéseknek euró milliárdjaiba kerülnek. Egyes esetekben nagyon rövid idő alatt keletkezik komoly veszteség az áfabevételeknél, mivel a csalások rendszere gyors ütemben fejlődik. Az Európai Bizottság konkrét példaként említi a 2008 júniusa és 2009 decembere között zajló esetet, amikor becslések szerint 5 milliárd eurónyi áfaveszteség keletkezett az üvegházhatású gázok kibocsátása körüli csalás miatt.
Mi ebben az újdonság?
Az Európai Bizottság kitér arra is, hogy a jelenlegi uniós áfaszabályozás értelmében, ha egy tagállam szokatlan intézkedésekkel akar küzdeni a csalás ellen, arra előzetesen az EU engedélyét kell kérni. A Bizottság ezt követően javaslatot tesz a Tanácsnak, amelynek egyhangú döntéssel kell elfogadnia a javaslatot annak érdekében, hogy életbe lépjen. A Bizottság ennek kapcsán önkritikus hangot üt meg, amikor elismeri, hogy ez a folyamat lassú és nehézkes és késlelteti a tagállamot abban, hogy megtegye a szükséges lépéseket a csalás ellen.
A gyors reagálási mechanizmus segítségével a tagállamoknak többé nem kell megvárniuk ezt a hivatalos eljárást, hogy megtegyék saját csalás elleni intézkedéseiket. Ehelyett egy sokkal gyorsabb folyamat keretében átmeneti felmentést kaphatnak a jelenlegi szabályok alól egy hónap leforgása alatt. A felmentés legfeljebb egy évre lenne érvényes. Ez pedig lehetővé tenné a tagország számára, hogy azonnal felvegye a harcot a csalók ellen, amíg tartós intézkedések nem születnek a problémára - magyarázza az új intézkedés lényegét az EB.