Az élelmiszer-automata dolgozik, mint egy „automata”, de az üzemeltető mégsem pihenhet…

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

Az adóhatóság a napokban tette közzé az élelmiszer-automaták üzemeltetésével kapcsolatos tájékoztatóját. Ennek ürügyén újra górcső alá vettük az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.


Az Art. 107.§.(1)- (2) bekezdéseiben előírtak szerint, 2018. július 1-től a kezelőszemélyzet nélküli élelmiszer-automata berendezéseket automata felügyeleti egységgel (AFE) kell ellátni. Természetesen az AFE-nek nem csupán a „létezés” a célja, hanem az ebben tárolt adatokról az üzemeltetőnek rendszeresen (az általa működtetett automatánként) adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság részére.
Ezen túlmenően, az automata üzemeltetőjének be kell jelentenie – az ún. regisztrációs kötelezettsége teljesítése során - a NAV-hoz az automatán keresztül történő értékesítés megkezdését, megszüntetését, az üzemeltetés szüneteltetésének megkezdését és befejezését, az értékesítés az üzemeltető érdekkörén kívüli okból bekövetkezett megszűnését, valamint az automata külön jogszabályban meghatározott adattartalmában bekövetkezett bármely változást.

Erre a célra az AUTOMATA elnevezésű adatlap szolgál.
Az adóhatóság fentiek alapján az automatát nyilvántartásba veszi, és automatánként egyedi regisztrációs számot állapít meg, amit az üzemeltetőnek a berendezésen jól láthatóan fel kell tüntetnie.

Az esetleg „feketén” dolgozó automatás vállalkozásokat (már ha lennének ilyenek) bárki – így a versenytársak is – azonnal leleplezhetik, mivel a NAV közzéteszi a honlapján a regisztrációs számokat és az üzemeltetés helyét.

Azok a piaci szereplők, amelyek 2017-ben már az „automata-bizniszben” működtek, támogatást is kaphattak az AFE egységek beszerzésére és telepítésére, „darabonként” 120 ezer forint összegben. A támogatással kapcsolatos jogszabály – a 20/2017. (VII.31.) NGM rendelet - 2017. július 31-én a Magyar Közlöny 2017. évi 123. számában jelent meg.
Ezt a rendeletet később a jogalkotó – a támogatással való elszámolás határidejét, illetve az elszámolás során figyelembe vehető bizonylatok keltezéseként figyelembe vehető legutolsó dátumot érintően – módosította, a vonatkozó 512018. (V|.29.) PM rendeletet a Magyar Közlöny 2018. évi 101. számában hirdették ki.

Fontos – és erről már e fórumon is többször írtunk - az online adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett üzemeltetőnek olyan felügyeleti szolgáltatóval kell szerződnie, ami az adatok rögzítését és NAV-hoz történő beküldésének technikai lebonyolítását végzi az AFE beszerelésével és folyamatos működtetésével.

Ezzel összefüggésben – adja hírül az adóhatósági tájékoztató a Kormány menedékes felügyeleti szolgáltatóként a Magyar Posta Zrt.-t jelölte ki. (A kijelölés alapja a 173/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet.)
A menedékes felügyeleti szolgáltató minden 2 000 főnél több lakosú településen ügyfélszolgálatot működtet a felügyeleti szolgáltatási szerződés megkötésére.
A szerződéskötés a Magyar Posta honlapján a https://fszelfogadasinyilatkozat.posta.hu oldalon kezdeményezhető az elfogadó nyilatkozat és az automata adatainak rögzítése után.

Gyakori, hogy az automata tulajdonosa (üzemeltetője) nem azonos azzal a vállalkozással, amelynek telephelyén az automata működik.
Ilyen esetekben az automata kizárólag olyan nyilatkozat birtokában üzemeltethető, amelyben az üzemeltetési helyet rendelkezésre bocsátó személy hozzájárul az elhelyezéséhez.
Az említett nyilatkozatnak tartalmaznia kell:
- az elhelyezést biztosító adóalany nevét, székhelyét, adószámát,
- az elhelyezés pontos (a természetben is azonosítható) helyét, és
- az automatát üzemeltető adóalany nevét, székhelyét, adószámát.

E dokumentum másolatát elektronikus formában mellékelni kell a felügyeleti szolgáltatói szerződéshez.
Az üzemeltetőnek, miután az automata regisztrációját elvégezte, valamint megkötötte a
Felügyeleti szolgáltatói szerződést, üzembe helyezési kódot kell igényelnie az adóhatóságtól, hogy a felügyeleti szolgáltató üzembe tudja helyezni az automatába épített AFE-t. Erre a célra az AFEKOD adatlap szolgál.

A NAV az AFE üzembe helyezéséhez szükséges kódot a bejelentés benyújtása után 24 órán belül elektronikusan megküldi. Ezt a kódot az üzembentartónak át kell adnia a felügyeleti szolgáltatónak.
Az AUTOMATA, illetve az AFEKOD adatlapok kitöltő és ellenőrző programja, valamint a
hozzátartozó kitöltési útmutató ugyancsak letölthető a NAV honlapjáról
(http://www.nav.gov.hu/Nyomtatványkitöltő programok).

Annak, akit a fenti előírások jogszabályszinten is érdekelnek, az Art.-on kívül el kell mélyednie még
- az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezés üzemeltetőjének adókötelezettségéről, a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének részletes szabályairól szóló 41/2014. (XII. 29.) NGM rendeletben, valamint
- az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták műszaki követelményeiről, az automaták üzemeltetéséről és szervizeléséről, valamint az automatákban rögzített adatoknak az állami adó- és vámhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 31/2016. (IX. 2.) NGM rendelet szakaszaiban.
Ez utóbbi jogszabály írja elő – többek között-, hogy milyen esetekben blokkolja az adóhatóság az AFE-t, illetve mi a teendő akkor, ha ezt az egységet selejtezni kell, esetleg az üzemeltető szeretné eladni az automatát.
Ahogyan ez az NGM rendelet szól az automata üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzések szabályairól, így arról is, hogy
- az automata üzemeltetésével, szervizelésével és az automatába rögzített adatok NAV felé történő szolgáltatásával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket az NAV az Art. ellenőrzési fejezetében meghatározott szabályai szerint végzi, míg
- a hatósági eljárást az Art. hatósági eljárásra vonatkozó szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal,
- hogy az ellenőrzött adóalanyon az ellenőrzött felügyeleti szolgáltatót, üzemeltetőt, automata tulajdonost, egyéb személyt, adókötelezettségen az automata üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettséget kell érteni, és
- az AFE telepítésével, üzembe helyezésével, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket-a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig - a NAV ellenőrzi.
Ha már az AFE-egység selejtezését említjük, felmerülhet a kérdés, hogy az eszköz értékcsökkenési leírását hogyan kell elszámolni, hiszen ezek nem rendelkeznek saját vtsz.-számmal.
A cég számvitelese – véleményem szerint – akkor jár el helyesen ez ügyben, ha abból indul ki, hogy mi az automata felügyeleti egység rendeltetése, feladata. Az Art. 107. §-ának (2) bekezdése szerint az AFE „önállóan elkülöníthető zárt, elektronikus adattárolást és adatkommunikációt végez.” A termékjegyzéket tanulmányozva, a 84.71 automatikus adatfeldolgozó gépre vonatkozó magyarázatot találhatjuk olyannak, amely a leginkább megfelel az Art. –nak az AFE feladatát leíró kitételeinek.
A Tao. tv. 1. számú mellékletének 5/e. alpontja szerint a számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés érvényesíthető a legfeljebb 200 ezer forint bekerülési értékű, valamint a 2. számú melléklet IV. fejezetének a) pontja szerinti 33 százalékos kulcs alá sorolt tárgyi eszközök esetében. Ez pedig azt jelenti, hogy az AFE esetében a Tao. tv. megengedi a számviteli értékcsökkenés érvényesítését – amit az eszköz hasznos élettartamát érintő tulajdonosi döntés alapoz meg – azzal, hogy figyelemmel kell lenni a Tao. tv. 1. számú mellékletének 5/a. pontját is, amely alapján az adózó választhat az adótörvény mellékletében meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsokat, azonban az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés. Így - például- a Tao. tv. 2. számú melléklete IV./1. pont szerinti 33%-os leírási kulcs helyett a vállalkozó dönthet úgy, hogy 5 év hasznos élettartamot feltételezve 20%-os leírási kulcsot alkalmaz erre az eszközre, de az ennek megfelelő értékcsökkenést el kell számolnia, az elszámolt összeg nem lehet – mondjuk-, 15%, az adózás előtti eredmény „védelmében” sem.