Az egyszerűsített foglalkoztatás legfontosabb szabályai

Az egyszerűsített, illetve az alkalmi foglalkoztatásra irányuló munkaviszony körében alapvető probléma a jogviszony keletkezése.
Míg az általános szabályok szerint a munkaviszony írásba foglalt munkaszerződéssel jön létre, addig jelen esetben a felek közötti szerződés szóban is érvényes, ugyanakkor az Mt. nem zárja ki az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (Efo. tv.) melléklete szerinti minta-munkaszerződés alkalmazását sem- írja az Adózona összefoglalójában.
 A jogviszony keletkezésének hatályossági feltétele a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítése.

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Az ilyen típusú jogviszonyok esetén a munkaszerződés megkötését követően a feleket nem illeti meg elállási jog, nincs lehetőség a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra (régi kirendelés, átirányítás, kiküldetés).
Abban az esetben, ha a kismama visszatér a fizetés nélküli szabadságáról, a munkáltató nem köteles ajánlatot tenni a munkabér módosítására. Nem alkalmazható a munkaidő-beosztás közlésére vonatkozó azon rendelkezés, mely arra kötelezi a munkáltatót, hogy a beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban közölje. Nem érvényesül az Mt. azon korlátozása, hogy milyen esetekben lehet vasárnapra rendes munkaidőt beosztani, és a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések is kiesnek. Nem alkalmazható a szülési és a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabály és a vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések sem.

A munkaviszony megszűnésekor az Mt. 80. §-ában meghatározott igazolásokat nem kell kiadni. Lényegesen egyszerűsítő szabály, hogy a napi munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is beosztható egyenlőtlenül.

Alkalmazható azonban az Mt. 145. §, miszerint nem kell bérpótlékot fizetni, ha a munkavállaló munkaszerződésben rögzített alapbére már ellentételezi az egyébként pótlékfizetésre alapot adó speciális munkavégzési körülményeket (ilyen megállapodás nem köthető a rendkívüli munkaidőre és a készenlétre járó pótlékok esetén).

Az egyszerűsített foglalkoztatott is jogosult
- 15 százalék éjszakai pótlékra, ha a munkavégzés ideje 22 - 06 óra között meghaladja az 1 órát,
- a napi 8 óra feletti munkaidőre 50 százalék bérpótlékra,
- ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység, 50 százalékos mértékű vasárnapi pótlékra,
- ha fizetett ünnepen dolgozik, akkor a fizetett ünnepi órákra 100 százalék bérpótlékra.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján egy órára jutó alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka (479 forint), garantált bérminimum esetén 87 százaléka (571 forint) jár.

A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint, turisztikai idénymunka esetén 500 forint, alkalmi munka esetén 1 000 forint, filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3000 forint.

A közteher megfizetésével nem terheli
a) a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tvben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
b) a munkavállalót nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

Abban az esetben, ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalóval összefüggésben a fentiekben meghatározott tételes összegű közterhet fizet a munkáltató, akkor a munkavállaló az Efo.tv. szerinti foglalkoztatása alapján nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
(forrás:Adózóna)