Átalakul a közfoglalkoztatás, 90 napig jár az álláskeresési járadék

Átalakul a közfoglalkoztatás rendszere, az ellátottak az otthonuktól távoli közmunkát sem utasíthatják vissza, az álláskeresési járadék pedig legfeljebb három hónapig jár az Országgyűlés 2011. július 11-i döntésével.
Az álláskeresési járadékot az eddigi 270 helyett legfeljebb 90 napig folyósítják majd, egy nap folyósítási időhöz pedig öt helyett tíz nap jogosultsági idő szükséges ezután. A járadék összegének felső határa a minimálbér lesz, annak 120 százaléka helyett.
Az eddig az álláskeresési járadék lejárta után - illetve az ahhoz szükséges jogosultsági idő hiányában - igénybe vehető álláskeresési segély megszűnik, pontosabban a jövőben csak azok kaphatnak ilyen ellátást, akik a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben váltak álláskeresővé. A nyugdíj előtti álláskeresési segély összege a minimálbér 40 százaléka.
A - korábban rendelkezésre állási támogatásnak hívott - bérpótló juttatást a jövőben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak nevezik. Erre csak azok lesznek jogosultak, akik átmenetileg a közfoglalkoztatásban sem tudnak munkát végezni.
Meghatározták a megélhetéshez szükséges pénzbeli ellátások - vagyis a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély - együttes összegének maximumát, amelyeket a nem foglalkoztatottak jogán kaphat egy család.
A jövedelemhatárt a családi fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok és a nyugdíjminimum 90 százalékának szorzata adja; becslések szerint így egy kétgyermekes család esetében nagyjából 90 ezer forintban maximálnák a szociális támogatást.
Az álláskeresők a más településen felkínált közmunkát csak a jegyző által igazolt indokkal - kiskorú gyermek gondozására, közeli hozzátartozó ápolására hivatkozva - utasíthatják vissza, ellenkező esetben a foglalkoztatást helyettesítő támogatást megvonják tőlük. A közmunka akkor számít megfelelőnek, ha munka- és a lakóhely közötti oda- és visszautazás időtartama nem haladja meg a három órát, tíz éven aluli gyermekét nevelő nő, illetve a tíz éven aluli gyermekét egyedül nevelő férfi esetében a két órát, és a foglalkoztató biztosítja az utazás költéségét.
A törvény azonban lehetőséget ad arra is, hogy ennél messzebbre vezényeljék a közmunkásokat, ebben az esetben a foglalkoztató köteles térítésmentes szállást és étkezési lehetőséget biztosítani.
Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető, s arra több esetben nem vonatkozik a Munka törvénykönyve. A közfoglalkoztatási bér adóköteles, a közfoglalkoztatottnak adható juttatások - így a szállás és az étkezés - ugyanakkor adómentesek. A munkaerő-kölcsönzés részletes szabályait a kormány rendeletben határozza meg.
A törvény szerint közfoglalkoztató lehet helyi és kisebbségi önkormányzat, költségvetési szerv, az állam vagy önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet, egyház, civil és közhasznú szervezet, erdőgazdálkodó, vízitársulat, valamint a vasúttársaság. Emellett a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy önkormányzatok közfoglalkoztatási célra ingyen vagyonkezelésbe kapjanak állami földeket.
A jogszabály felhatalmazást ad továbbá az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák a rendszeres szociális segélyben részesülőkre vonatkozó előírásokat. Így a segélyezés feltétele lehet a lakókörnyezet rendben tartása. A rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a legalacsonyabb nettó közfoglalkoztatási bér 90 százalékát.
Rendszeres szociális segélyt életkoránál fogva az kaphat, aki a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti (eddig az 55 év felettiek voltak erre jogosultak).
A módosításokkal létrejön a foglalkoztatási és közfoglalkoztatási nyilvántartás azzal a céllal, hogy információt adjon az álláskeresők által igénybe vett munkaerőpiaci szolgáltatásokról, képesítésükről és a közfoglalkoztatásban való részvételükről.
A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép életbe, ugyanakkor legtöbb rendelkezése szeptember 1-jétől, egyes pontjai pedig 2012. január 1-jétől hatályosak.

(Forrás: MTI)