Aktuális: 2016. évi osztalék könyvviteli elszámolása
Szerző: Sinka Júlia
Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)
Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései
MENNYI OSZTALÉK FIZETHETŐ?
Természetesen, a vállalkozóknak először azt kell tisztázniuk, egyáltalán kifizethető-e osztalék a cégnél, a számviteli törvény vonatkozó szabályainak betartásával – függetlenül a házipénztárban és a bankszámlán fialó esetleges millióktól.
A fizethető osztalék mértékének meghatározására vonatkozó számviteli szabályok lényegében nem változtak: akkor és olyan összegű osztalék fizethető, ha és amelynek kifizetése (jóváhagyása) után a társaság lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Ez a vállalkozások túlnyomó többségét jelentő kkv- szektorban jellemzően azt jelenti, hogy az osztalék kifizetése után a korlátolt felelősségű társaságoknál meg kell maradnia legalább 3 millió forint összegű saját tőkének. A betéti- és közkereseti társaságoknál, egyéni cégeknél nincs az induló tőkére előírt kötelező minimum, így náluk a saját tőke jogszerűen is számottevően kevesebb lehet egy osztalék-kifizetést követően, mint a kft-ék esetében.
Az osztalék-kifizetés fedezetének számítása lényegét érintően nem, de a korábbi évek eredménytartalékának bevonását, a veszteséges cégeket érintően változott. Tárgyévi veszteség (negatív adózott eredmény) esetén, a tárgyévet követő üzleti évben csak a negatív eredménnyel korrigált szabad eredménytartalékot lehet kifizetni osztalékként.
Nézzünk egy példát a kifizethető osztalék számítására!
A Kismenő Kft 2017. március 31-én elkészítette 2016. évi mérlegbeszámolóját, amelyet a taggyűlés 2017. április 20-án elfogadott. A társaság adózott eredménye 3 000 eFt, a saját tőke összege 35 000 eFt, amelyből a jegyzett tőke 10 000 eFt, a lekötött tartalék 15 000 eFt. Értékelési tartaléka nincs.
A tulajdonosok szeretnék tudni, milyen összegben fizethet ki osztalékot a Kismenő Kft.
Számoljunk egy kicsit! (Adatok ezer forintban.)
Kifizethető osztalék: 38 000 eFt – 15 000 eFt – 10 000 eFt = 13 000 eFt.
A Kismenő Kft tulajdonosai azonban jelentős beruházásokat is terveznek, ezért csak 5 000 eFt osztalék kifizetéséről (az adózott eredmény felhasználásáról) döntöttek a beszámoló elfogadásakor, azaz 2017. április 20-án. Döntésüket ezzel az időponttal határozatba is foglalták – ez lesz a könyvviteli elszámolás egyik alapdokumentuma, mellékelve hozzá természetesen a kifizethető osztalék számításának levezetését is.
Eddig a pontig lényegében nincs újdonság az ügyben, eddig is ez volt a menete. Az, ami gyökeresen új - 2016. január 1-jétől – a dologban, az az osztalék könyvelése.
AZ OSZTALÉK KÖNYVELÉSE
Az új szabályok szerint ugyanis a szóban forgó jóváhagyó határozat alapján elő kell írni kötelezettségként a jóváhagyott osztalék összegét: a beszámoló elfogadásának időpontjával, a Ptk. 3:185.§. (2) bekezdése előírását is betartva ezzel, az eredménytartalékkal szemben. (Ha az osztalékra jogosult maga is a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó – mondjuk egy másik kft-, akkor a fentebb említett jóváhagyó határozat dátumával a pénzügyi műveletek bevételként és követelésként kell a neki járó osztalékot elszámolnia.)
A lényeg tehát az, hogy a jóváhagyott osztalék a beszámoló elfogadásának üzleti évében könyvelendő. Az osztalék könyvelése a Kismenő Kft-nél, 2017. április 20.:
- T 413 Eredménytartalék – K 479 Alapítókkal szembeni kötelezettség 5 000 eFt.
Tegyük fel, hogy a Kismenő Kft üzletrészei 80 százalékának tulajdonosa a Nagymenő Zrt. Ekkor 2017. április 20-ai dátummal a Zrt. elszámolja a követelését (5 000 eFt x 0,8=) 4 000 eFt összegben:
- T 331 Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben – K 971 Kapott (járó) osztalék és részesedés
Előfordulhat, hogy a tulajdonos társaság mérlegkészítési időpontja későbbi, mint a tulajdonolt vállalkozásé, azaz ekkor (jellemzően) a tulajdonolt cég beszámolójának elfogadása is a tulajdonos vállalkozás mérlegkészítési időpontja előtti időpontban történik. Ekkor a tulajdonolt cégtől járó osztalék összege, mint fizetendő osztalék, számításba vehető a 2016. évi beszámoló elfogadásakor és a jóváhagyott osztalék összegének megállapításakor.
Nézzünk erre is egy példát!
A Nagymenő Zrt. mérlegkészítési időszaka 2017. április 30-án lezárult, a 2016. évi beszámolójának elfogadására 2017. május 15-én került sor. A Zrt. 2016. évi adózott eredménye 21 000 eFt, saját tőke összege 60 000 eFt, melyből jegyzett tőke 30 000 eFt, lekötött tartalék 7 000 eFt. A Zrt. értékelési tartalékot nem tart nyilván. A Kismenő Kft-től járó osztalék 4 000 eFt. Mennyi a Zrt.-nél kifizethető osztalék maximuma? (A táblázat az adatokat ezer forintban tartalmazza.)
A kifizethető osztalék legmagasabb összege: 64 000 eFt –7 000 eFt – 30 000 eFt = 27 000 eFt.
Legfrissebb
- 2024. november 06. Adócsomag tervezet 2025.
- 2024. október 27. Miért szeretjük a könyvvizsgálókat?
- 2024. október 21. Kötelező visszaváltási díjas termékek a főkönyvben
- 2024. október 15. Zárt kapuk és kint rekedt könyvelők
- 2024. október 15. A NAV is készül a következő évre: adóhatósági tájékoztató jelent meg a járulékfizetésről