Adózás 2018.: egy adócsomag, sok változás (1.)

Adózás 2018.: egy adócsomag, sok változás (1.)

 

Az Országgyűlés 2017. június 13-án fogadta el a jövő évi adócsomagot, azaz hivatalos nevén az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvényt.  Az alábbiakban összefoglaltam a legfontosabb, adózást és számvitelt érintő változásokat.

 

Az általános forgalmi adót érintő változások

2018. január 1-től ismét bővül a kedvező áfa kulcs alá tartozó termékek köre. Jövőre az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó áfa kulcs 18 százalékról 5 százalékra, míg a fogyasztási célú halak áfa kulcsa 27 százalékról 5 százalékra, továbbá a házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékének és belsőségének az áfa kulcsa is 5 százalékra csökken.

Ugyanakkor az áfával kapcsolatos online adatszolgáltatás szabályai számottevően szigorúbbak lesznek jövő júliustól.

Eredetileg, - a még 2016-ban elfogadott adótörvény módosítások alapján -, a belföldi összesítő jelentés értékhatára az idén július 1-jétől változott (csökkent) volna100 ezer forintra, és ezzel egyidejűleg az áfa alanyok online adatszolgáltatási kötelezettségét írta (volna) elő a törvény a számlázó programmal kibocsátott olyan számláikra vonatkozóan, amelyek áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot.

Az említett szabályok elhalasztását- a 2017-ben elfogadott - módosító törvény indoklása szerint az tette indokolttá, hogy az érintett áfa alanyoknak az eredetileg tervezettnél több felkészülési időre van szükségük ahhoz, hogy a szóban forgó adatszolgáltatási kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni. Ezt a törvényben rögzített 1 éves, ún.  „önkéntes tesztidőszak” segíti, amely időtartam alatt a vállalkozások szankciók nélkül gyakorolhatják be a jövő év második felében már kötelező feladatokat.

Fentiek egyben azt is jelentik, hogy a belföldi összesítő jelentés értékhatára továbbra is 1 millió forint marad, az online adatszolgáltatási kötelezettséget pedig csak 2018. július 1-jétől kell kötelező jelleggel teljesíteniük az adózóknak.

 A társasági adót érintő változások

2018. január 1-től változik a bejelentett részesedés fogalma. Jövőre a tulajdoni részesedést annak mértékétől függetlenül bejelentett részesedésként lehet kezelni, feltéve, hogy azt a szerzést követő 75 napon belül az adóhatósághoz bejelentik az érintettek.

A munkavállalók mobilitását elősegítő bérlakásépítés adóalap-kedvezményére vonatkozó szabályok is kedvezően változnak.

2018. január 1-jétől ugyanis csökkenti az adózás előtti eredményt az adózó által a munkavállalói számára, azok lakhatásának biztosítása céljából épített bérlakás (hosszú élettartamú szerkezetű épület) bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében.

Fontos, hogy nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll. E személyek, illetve hozzátartozójuk elszállásolása nem alapozza meg az adóalap-kedvezményt, azt nem lehet alkalmazni ezekben az esetekben.

A módosító törvény kihirdetését követő naptól kezdődően (a törvényt a 2017. június 19-ei Magyar Közlönyben hirdették ki, így 2017. június 20-tól érvényes e szabály) a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye szempontjából a röplabda látvány csapatsportnak minősül.

A módosító törvény kihirdetését követő naptól – azaz 2017. június 20-től - kezdődően a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye sem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak abban az adott üzleti évben, amelynek minden napján van egy benne legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkező olyan tag, részvényes, amely, vagy amelynek kapcsolt vállalkozása az üzleti év első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett.

Új előírás az is, hogy a külföldi személy akkor nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, hogy ha a törvényben meghatározott részesedés a belföldi illetőségű adózó adóévének nagyobbik részében fennáll.

Azokban az esetekben, amikor az adóalapban érvényesíthető értékcsökkenés összege a társasági adótörvény 1. és 2. számú melléklete alapján nem meghatározható, az IFRS alapján megállapított értékcsökkenést szükséges figyelembe venni az adóalapban érvényesíthető értékcsökkenés összegeként.

  A helyi adókat érintő változások

A határozott időre rögzített adómérték esetén az önkormányzat a helyi adó mértékét a határozott időszak első két naptári évében nem emelheti, a határozott időszak harmadik évétől kezdődően pedig csak abban az esetben, ha a rögzített adómérték alkalmazásának időszakában az önkormányzat adóbevétele meghatározott mértékben csökken. A megemelt mértékű adó azonban a jelentős bevétel-csökkenés esetén sem haladhatja meg a határozott időszakra rögzített adó mértékének 130 százalékát. 

2017. június 20-tól kezdődően az adóalany a jövőbeni helyi adófizetési kötelezettségét annak esedékessé válása előtt is teljesítheti. Ebben az esetben azonban bevallási kötelezettségét is az általános szabályok szerint előírtaknál korábban kell teljesítenie. Az előrehozott adóról a befizetéssel egyidejűleg bevallást kell benyújtani a befizetni kívánt adó, adóelőleg megjelölésével. A bevallás önellenőrzéssel nem helyesbíthető.

A helyi adókról szóló törvény hatályos szabálya szerint az adóévi helyi iparűzési adóbevallási kötelezettség az állami adóhatóság közreműködésével is teljesíthető az önkormányzati adóhatósághoz. Ezt a lehetőséget 2017. november 1-jétől a törvény kiterjeszti az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás állami adóhatósághoz való benyújtásának lehetőségével is.

2018. január 1-jétől az állami adóhatóság a létrejött cégekről a cégbíróság útján beérkezett adatokat a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton továbbítja. Ennek köszönhetően az új cég az alapításának kezdeményezésével nemcsak az állami adóhatóság, hanem a székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság felé is egyablakos rendszerben teljesítheti bejelentési kötelezettségét.

 

IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard 2018. január 1-jei hatályba lépése miatt, az iparűzési adóalapjának, illetve az azt módosító tétel megállapítása során is e standard szerint kell az érintett vállalkozásoknak eljárniuk.

Az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standard első alkalmazása vonatkozásában speciális, 2018. január 1-jével hatályos adóalap-módosítást ír elő a jogszabály, annak érdekében, hogy a standardváltás ne okozzon kétszeres adóztatást vagy ne forduljon elő az a helyzet, hogy bizonyos nettó árbevételeket egyszer se vegyenek figyelembe az adózók az adóalapban.

Az adózók kötelesek alkalmazni az IFRS-ekre való áttérés kapcsán előírt egyszeri adóalap módosítási kötelezettségre előírt szabályokat az innovációs járulékra vonatkozóan is.  A 2017. július 19-én hatályos módosítás a 2018-as adóévet érintően kötelezően alkalmazandó, de az adózók dönthetnek úgy is, hogy már a 2017-es adóévet érintően is így járnak el.

A személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot érintő változások

A társasági adótörvény vonatkozó szabályaival összhangban, a munkáltató által adómentesen adható mobilitási célú lakhatási támogatás mértéke a foglalkoztatás első két évében – melyet azonban 2018-tól kell számolni – a minimálbér 40 százalékáról 60 százalékára nő.

Jövőre ismét növekszik a családi kedvezmény mértéke a kétgyermekes családok esetében. Ezzel január 1-jétől gyermekenként 15 000 forint helyett 17 500 forint adómegtakarítás érhető el.

A személyi jövedelemadóról szóló törvénynek sikerült „utolérnie” a számviteli törvényt, legalábbis az osztalék fogalmának értelmezésében.

A számviteli törvény 2016. január 1-jétől életbe lépett változásainak egyik legfontosabbika az volt, hogy módosult az osztalékfizetés rendje. Ez többek között azt is jelenti, hogy negatív eredménytartalék esetén a vállalkozás csak abban az esetben fizethet osztalékot, ha az adott üzleti év pozitív üzleti eredményének összege meghaladja a negatív eredménytartalék értékét. Ezzel összefüggésben az adótörvény által alkalmazott osztalék fogalom a jövőben megegyezik annak számviteli értelmezésével.

2018. január 1-jétől nem kell 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetniük a lakást bérbeadó magánszemélyeknek az évi 1 millió forint feletti ingatlan bérbeadásból származó jövedelmük után sem. E körben, az adóalap számítása szempontjából jelentős változás, a házastárs nevére szóló számlák alapján is elszámolhatóak a kiadások. Így például, ha a házastársak közös tulajdonában álló ingatlanát bérbe adják, és az ezzel összefüggő adókötelezettséget teljes egészében az egyik házastárs, mondjuk a feleség teljesíti, akkor a férje nevére szóló számlákat (például rezsiköltséget) is elszámolhatja.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege viszont jövőre is felfelé változik: 2018. januárt 1-jétől havi 7110 forintról 7320 forintra emelkedik.

Az adóeljárást érintő változások

2018. január 1-jétől a gazdasági társaságok az adóalanyként való bejelentkezésük napjától számított 15 napon belül, írásban kötelesek bejelenteni külföldi pénzintézetnél vezetett számlaszámaikat, a pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának dátumát. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adózót.

Ugyancsak január 1-jétől vezeti be a törvény az adófizetési biztosíték jogintézményét. Ez a társas vállalkozások azon – természetes és jogi személy - tulajdonosaira vonatkozik, akik/ amelyek az adóregisztrációs akadályokkal nem érintettek, de korábban adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót töltöttek be, és új vállalkozást kívánnak létrehozni.

A módosító törvény hatálybalépését követő naptól – azaz 2017. június 20-tól - kezdődően az állami adóhatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azon adózók adatait, akik áfa-bevallási kötelezettségüknek több mint két, egymást követő bevallási időszakon keresztül nem tesznek eleget.

 A pénzügyi szervezetek különadóját érintő változások

2018. januárt 1-jétől a bankadó alanya fizetendő adójának összegét (a különadó feléig) csökkentheti a kedvezményezett célra nyújtott támogatás összegével, ha az alapján jogosult lenne Tao. törvény szerinti adókedvezményre, azonban a társasági adó terhére adókedvezményt nem vesz (vett) igénybe.

Kedvezményezett célnak minősül például az amatőr sportszervezetek és az utánpótlás nevelés támogatása, azzal, hogy e támogatások esetében is kizárólag a hivatásos sportolót nem foglalkoztató amatőr sportszervezetek és közhasznú alapítványok támogatása minősül kedvezményezett célnak, továbbá a sportinfrastruktúrához kapcsolódó támogatás esetében a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmények támogatása minősülhet kedvezményezett célnak.

 A számvitelt érintő változások

A törvény egyértelműsíti, ha az illetékes hatóság, bíróság - a mérlegkészítés időpontjáig - jogerősen megváltoztatta az adóhatóság korábbi jogerős határozatát (amelyet a vállalkozó a korábbi üzleti év(ek) beszámolójában számolt el), akkor ennek következményeit a tárgyévre vonatkozóan kell elszámolni, azzal nem a jogerős adóhatósági határozat elszámolásával érintett korábbi üzleti év(ek) adatait kell módosítani.

Ha a jogerős adóhatósági határozat, illetve annak módosítása vagy hatályon kívül helyezése elszámolása egy üzleti évet érint, akkor a módosítás/hatályon kívül helyezés elszámolása során az adóhatóság jogerős döntésének elszámolását kell módosítani.

A fenti szabályokat a 2018. évtől kezdődő üzleti évre kell alkalmazni, azonban a vállalkozás dönthet úgy is, hogy már a 2017. évtől kezdődő üzleti évre is e rendelkezések szerint jár el.

A törvény egy évvel (2018-ról 2019-re) elhalasztja az IFRS-ek kötelező alkalmazásának bevezetését a szövetkezeti hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában részt vevő egyéb hitelintézetek számára.

Cikkem folytatásában az ún. kisadók (kata, kiva, stb.) közötti választáshoz adok támpontokat a 2018. évi szabályokat figyelembe véve.