Adómorzsák – számlázni 2017-ben is fogunk, de…

A számlázó programokra rájár a rúd. A vállalkozások még éppen csak megszokták az e programokkal kapcsolatos – 2014 őszén bevezetett - bejelentési kötelezettséget, idén újabb funkcióval is ki kellett egészíteni őket. Az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióról (illetve ennek 2017-tól történő kibővítéséről) van szó.

Ez egy önálló, de a programba beépített modult jelent, amely az elektronikus adathordozón tárolt, papíralapon vagy elektronikusan kibocsátott számlák adattartalmának exportálását teszi lehetővé:

• kibocsátási dátum megadásával meghatározható időszak, illetve
• sorszámtartomány szerinti csoportosításban is.

Az új funkció célja – természetesen- az egységes, és így az adóhatóság számára is könnyen ellenőrizhető, adóvizsgálatokon történő adatszolgáltatás elősegítése.

A jogalkotó, úgy látszik, továbbra sem bízik a vállalkozókban, adózási (és így számlázási) hajlandóságuk mutatóját egy grafikonon, jó eséllyel a bányász béka bizonyos testrészével egy vonalban húzná meg. Ezért a most elfogadott- és immár törvénybe foglalt – adócsomag tovább cizellálta a dolgot.

A 2017. év – a vállalkozások körében feltehetőleg nem toplistás - újdonsága, az online pénztárgépek mintájára az online számlázás lesz: a számlázó programokkal kiállított számla adatai is valós időben állnak majd az adóhatóság rendelkezésére. Igaz, a jogalkotó ezzel elsősorban a láncolatos áfa-csalókat (az ún. körhinta-csalások résztvevőit) szeretné elcsípni, de ettől még az előírás minden vállalkozásra érvényes. Azokra is, akik nem szándékoznak „ügyeskedni”. Az áfa-csalások szervezői ugyanis jellemzően nem kérnek TEÁOR számot „hozzáadottérték-adó csalás” tevékenységre, és nem viselnek feltűnő színű inget sem, mondjuk „Hintáslegény” felirattal.

Közvetve érinti a számlázás kérdését, de kapcsolódó változás, hogy jövőre a tételes áfa nyilatkozat értékhatára 1 millióról 100 ezer forintra csökken.

Mint az érintett körben ismeretes, jelenleg az adózóknak utólag, az áfa bevallásukkal egy időben kell adatot szolgáltatniuk azon általuk kibocsátott, illetve általuk befogadott és levonásba helyezett számlákról, amelyekben az áthárított áfa összege eléri, vagy meghaladja az 1 millió Ft-ot. Ezeket az adatokat az adóhatóság a kockázatelemzéséhez és ellenőrzéséhez, végső soron az adócsalók kiszűréséhez használja/használta fel.

Ám kis ország vagyunk, a vállalkozóink is általában „kicsiben játszanak”. Az említett 1 millió forintos értékhatár miatt a belföldön bonyolított ügyleteknek csak elenyésző részét (az áfa bevallások tanúsága szerint csak az adóalanyok 5%-át érintően) veheti górcső alá a NAV, ráadásul csak utólagosan megszerzett adatok alapján.

Ezért – költségvetési szempontok szem előtt tartásával – indokolt a tételes adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztése a jelenlegi 1 millió forintos értékhatár csökkentésével. A szóban forgó értékhatárt tizedrészére (azaz 100 ezer forintra) kurtították. Ennek a számlák elvárt adattartalmára is hatása lesz, ugyanis 2017. január 1-jétől a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán szerepeltetni kell a vevő adószámát, amennyiben a számlában áthárított adó a 100 ezer forintot eléri, vagy meghaladja.

A sokat tapasztalt- sok törvényváltozást megélő – könyvelők most biztosan azon gondolkodnak, mi lesz azoknak a számláknak a levonható adójával, amelyeket még 2016-ban állítanak ki (ezért nem feltétlenül kötelező eleme a vevő adószáma), a bennük felszámított áfa nem éri el az 1 millió forintot, de 2017. évi teljesítési időpont szerepel a bizonylaton. Szerencsére a törvénymódosítás szerint, az ilyen számla is teljesíti az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt.

Az Áfa-tv. 169.§-a sorolja fel azokat az adatokat, amelyeket egy szabályos számlának tartalmaznia kell. E szakasz dc) pontja eddig is előírta a vevő adószámának feltűntetését, ha az áthárított áfa az 1 millió forintot elérte vagy meghaladta. A 2017-ben hatályba lépő módosításoknak köszönhetően ezt az értéket is átírták 100 ezer forintra, továbbá Áfa-törvény kiegészül egy 307.§-sal (is), amely a fentebb már érintett, átmeneti szabályt rögzíti, a 2016-ban kiállított, 2017. évi teljesítésű, vevői adószámot nem tartalmazó számlákra, mint az adólevonási jogot megalapozó dokumentumokra.

Nagyon fontos, hogy a kibővített adatszolgáltatás mind a kibocsátott, mind a befogadott számlákra kiterjed. A jogalkotói – és így adóhatósági – cél ugyanis az adatok „összepárosítása” annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy olyan áfát vontak-e le (igényeltek vissza) az egyik oldalon, amelyet be is vallottak, mint fizetendő adó a másik oldalon.

A számlázó programokat ezért úgy kell továbbfejleszteni – a törvénymódosítás indoklása szerint -, hogy azok a számla kibocsátásakor elektronikusan megküldjék a számlaadatokat (ideértve a számlák helyesbítését, érvénytelenítését is) az adóhatóság részére. Ez az automatikus és elektronikus valós idejű adatszolgáltatás kiváltaná a jelenlegi utólagos, időszakonkénti összesített adatszolgáltatást a kibocsátott számlákról.

Ennek technikai alapja – ismét csak a jogalkotói indokolás alapján – az, hogy idén már a számlázó programoknak rendelkezniük kell „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval, mely lehetővé teszi, hogy az adóhatóság az adózó ellenőrzésekor a számlázó programból meghatározott időszakba vagy sorszámtartományba eső számlák tartalmáról elektronikusan adatot kapjon.

Innen már csak egy lépés az, hogy az adatokat azonnal, a számlák kibocsátásával egyidejűleg biztosítsa a program a NAV számára. A cél érdekében az Art. is kiegészült, 31/B. § a gazdagabb lett a (2a) bekezdéssel, ami a fenti kötelezettség előírásán túl, egyben mentesíti az adózókat a jelenleg hatályos Art. 31/B. §. (2) és (4)-(5) bekezdéseivel előírt nyilatkozattételi kötelezettség alól. Ez a „nyilatkozat” az áfa-bevallás ún. „M” lapját (1665M) takarja.

A vállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek tehát már most célszerű előkészíteni a terepet – az évből alig több mint félév van még hátra -, és már most szép lassan begyűjteni visszatérő vevőik adószámát és rögzíteni a számlázó program törzsadatai között - akkor is, ha most még az 1 millió áfát el nem érő ügyleteik miatt ez nem lenne fontos.