Adókról szavaztak

Költségelszámolhatóság a kisadózók tételes adójában, új beruházásösztönző elemek a kisvállalati adóban és munkáltatói adókedvezmények - egyebek mellett erről döntött a parlament 2012. szeptember 25-én a munkahelyvédelmi akciótervhez kapcsolódó módosító indítványok sorában - ismerteti a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye.

Az Országgyűlés szavazott a munkahelyvédelmi programhoz beérkezett módosító javaslatokról, így hamarosan megismerhető lesz az egységes javaslat.
A szociális hozzájárulási adó- és szakképzési hozzájárulás-kedvezmények a 25 év alatti pályakezdő fiatalok esetében nőnek, míg nem veszíti el a kedvezményre való jogosultságát az az álláskeresőként nyilvántartott személy sem, aki az elhelyezkedését megelőzően közfoglalkoztatási jogviszonyban volt.
Módosult a kisadózó vállalkozások tételes adója is. Itt a legmarkánsabb változást az új adónemet választó kisadózó számlájának elszámolhatósága jelenti.
A fiktív számlázások kiszűrése érdekében az elszámolhatósággal egyidejűleg egy új adatszolgáltatási kötelezettség épült be a törvényjavaslatba, amely az egymillió forinton túl számlázókat helyezi előtérbe. Azaz ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak éven belül 1 millió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra lesz köteles. További garanciális szabályként a későbbiekben a kisadózónak kell ilyenkor bizonyítania, hogy esetében nem színlelt munkaviszonyról van szó.   
Korlátozó intézkedések is beépültek a javaslatba. Nem választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adóját a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy ingatlan-bérbeadást folytató vállalkozás. Továbbá a kisadózó vállalkozás kiesik a kedvező, tételes adó hatálya alól, ha adótartozása meghaladja a 100 ezer forintot a negyedév végén. Engedményként értékelhető, hogy nem kell megfizetni a tételes adót abban az esetben, ha a vállalkozás tagja legalább 30 napig tartó keresőképtelen állapotba kerül.
A kisvállalati adó tekintetében a leghangsúlyosabb változás a veszteségelhatárolás lehetősége, azaz a vállalkozó realizált negatív eredményére tekintettel a későbbi adóévekben - összesen 10 év alatt, egyenlő részletekben - csökkentheti az adóalapját. Az új beruházások ösztönzése érdekében az elhatárolt veszteség akár azonnal is felhasználható, ha az alapját képző kiadás új beruházással kapcsolatban merült fel.
Emellett egyszerűsödnek a kisvállalati adózás szerinti adóalanyiság válaszhatóságának feltételei. Például a 25 főben maximalizált foglalkoztatotti létszámot rugalmasabban kezelné a javaslat, azaz a belépéshez már az is elég, ha az átlagos statisztikai létszám nem lépi túl a megadott mértéket.
Módosulnak az adóelőlegek megfizetésének és megállapításának szabályai is. Az általános forgalmi adó rendszeréhez hasonlóan a fizetendő adó összege fogja meghatározni azt, hogy egy vállalkozó negyedévente, vagy havonta teljesít majd bevallást. Ugyanakkor a kisvállalati adót választó vállalkozónak nem lesz év végén feltöltési kötelezettsége.
A módosítások érintik a kisadózó iparűzésiadó-fizetési kötelezettségét is. A kisadózó helyi iparűzési adóját teljesítheti tételes adóalap meghatározásával is, amelynek maximális éves összege telephelyenként 2,5 millió forintban lett meghatározva.
Amennyiben a kisadózó ezt a módszert választja, egyúttal megszűnik az iparűzésiadó-bevallási, adóelőleg-bevallási, adóelőleg-fizetési, sőt az iparűzésiadóalap-megosztási kötelezettsége is. Ebben az esetben az adó összege a rögzített adóalap és a települési adómérték szorzata, amelyet két részletben kell megfizetni - olvasható az NGM közleményében.