Adóellenőrzésből jeles? - Tippek, ötletek könyvelőknek és vállalkozóknak (e-könyv részlet)

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

A Pallas70 Számvitel, Adó, TB kézikönyvének újabb kiadványában adóellenőrzési kérdésekben szeretnénk segítséget, támpontokat nyújtani könyvelők, magánszemélyek, és vállalkozók számára. Részlet a könyvből: 

"Az adóalany szempontjából happy enddel végződő adóellenőrzés – mert van ilyen is – esélye akkor nagyobb, ha ügyesen, és a kellő időben készül fel a revízióra a vállalkozó (vagy a magánszemély).

Célszerű előre felkészülni egy esetleges ellenőrzésre – itt is igaz, hogy ami késik, nem múlik, előbb vagy utóbb megérkeznek a revizorok minden céghez -, ami egy belső átvilágítást, belső ellenőrzést jelent.

Ezt hasznos rendszeresen elvégezni, a vállalkozás nagyságrendjétől függő gyakorisággal. Kis létszámú, viszonylag kevés bejövő-, illetve kimenő bizonylatot „termelő” vállalkozásnál elég az éves záráskor vizsgálni a könyvelés teljességét (nem maradt-e ki néhány számla), a költségelszámolás pontosságát (minden költség a vállalkozói tevékenység érdekében merült-e fel), érdemes a bevallásokat összevetni a könyveléssel, és utánanézni annak, hogy minden, rá vonatkozó bevallást beadott-e a cég, stb.

Nagyobb, vagy adózásban, könyvvitelileg is sajátos tevékenységet végző vállalkozónál ennél gyakrabban is hasznos lehet legalább szúrópróbaszerűen vizsgálni a kényes pontokat (például áfa arányosítása, saját beruházás szabályos elszámolása, környezetvédelmi termékdíj megállapításának és bevallásának pontossága, stb.). 

Soron kívüli belső ellenőrzés is indokolt akkor – és nem csak a NAV-ra gondolva -, ha mondjuk a vállalkozás számottevően és gyors ütemben növekedett, a tevékenysége jelentősen bővült vagy módosult, megváltozott a cég szerkezete, vagy a gazdasági vezető személyében történt változás. 

Ugyancsak kiemelt figyelmet követel az is, ha a vállalkozás tevékenységét érintő törvényi környezet gyakran változik (ilyen például a termékdíj). 

Fontos tudni, hogy az adóhatóság kicsit olyan, mint a kölyökkutya, sokáig el tud rágódni a kedvenc gumicsontján. Így abban az esetben, ha a vállalkozásnál volt már korábban olyan adóellenőrzés, amely megállapítással zárult, akkor érdemes azt a területet, adónemet is gyakran belső ellenőrizni, mert a NAV máskor is ráveti magát arra, ahol korábban sikerrel járt.

Ha már ott tart a dolog, hogy nem csak készülünk egy esetleges ellenőrzésre, de már benne is vagyunk, akkor jól fontoljuk meg, mit mondunk a revizoroknak. Igaz, a nyilatkozatok is módosíthatók, de ez felébreszti a hatóság gyanúját, hogy valamit titkol a cég, vagy nincs rendben a „szénája”. 

A „nem emlékszem” kezdetű válaszokkal ne is próbálkozzunk. Természetesen előfordulhat, hogy tényleg nem emlékszünk arra, amiről az ellenőrök faggatóznak. Ilyenkor kérjünk időt a válaszra. Okos dolog azt is átgondolni, hogy mi lehet a revizor kérdésének célja. Ha erre rájövünk, az esetleges vészhelyzetet is el tudjuk hárítani, fel tudunk rá készülni. 

Például, ha az adóhatóság az ellenőrizendő időszakra vonatkozóan csak meghatározott cégekkel kapcsolatos iratokat kér be, és ilyesféléket kérdez, mint

  • Hogyan és mikor kerültek kapcsolatba az X Kft-vel?
  • Kivel és milyen formában tartották ott a kapcsolatot?
  • Meg tudja adni az illető jelenlegi elérhetőségeit? 
  • Be tudják mutatni a szerződést, a teljesítésigazolást?

Hogyan győződött meg az X Kft. törvényes működéséről?

Nos, akkor biztosak lehetünk abban, fiktív ügyletekre, fiktív számlák befogadására és elszámolására gyanakszik, azt igyekszik bizonyítani a hatóság."

 

Az e-kiadvány elérhető a Pallas mérlegképes továbbképzésein résztvevők számára!