A mezőgazdasági őstermelők és az őstermelők családi gazdaságának adózása

A mezőgazdasági őstermelők és az őstermelők családi gazdaságának adózása, járulék- és szochofizetése 2026-ban

Szakmai tájékoztató könyvelők és adótanácsadók részére

A 2026. évi szabályok alkalmazásakor különösen fontos elkülöníteni:

• az őstermelői tevékenységből származó bevételt;
• az adómentes bevételi és jövedelmi értékhatárokat;
• az átalányadózás szabályait;
• a tételes költségelszámolást;
• az őstermelők családi gazdaságára vonatkozó speciális rendelkezéseket;
• a biztosítási kötelezettséget;
• a társadalombiztosítási járulék alapját;
• valamint a szociális hozzájárulási adó fizetésének szabályait.

A könyvelési gyakorlatban különös jelentősége van annak, hogy az szja-, tb-járulék- és szochokötelezettséget egymástól elkülönítve vizsgáljuk, mivel az egyes közterhekhez eltérő értékhatárok és mentességi szabályok kapcsolódhatnak.

A mezőgazdasági őstermelő fogalma

Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az a természetes személy, aki:

• a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szerepel;
• saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat;
• a mezőgazdasági őstermelői tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel.

Az őstermelői tevékenység végezhető:

• önálló mezőgazdasági őstermelőként;
• vagy az őstermelők családi gazdaságának tagjaként.

Az őstermelői tevékenység adózása nem azonos az egyéni vállalkozói tevékenység adózásával, ezért az őstermelői bevételeket és költségeket külön szabályrendszer szerint kell kezelni.

A 2026. évi legfontosabb összegek

A 2026. évi számítások során az alábbi összegek kiemelt jelentőségűek.

Az őstermelői tevékenységből származó bevétel

Az őstermelői tevékenységből származó bevétel meghatározása az adókötelezettség megállapításának első lépése.

A könyvelési gyakorlatban különösen fontos elkülöníteni:

• a termékértékesítésből származó bevételt;
• az őstermelői szolgáltatásból származó bevételt;
• a támogatásokat;
• az egyéb, őstermelői tevékenységhez kapcsolódó bevételeket.

A támogatások kezelése különösen fontos, mivel egyes értékhatárok vizsgálatakor a jogszabály a támogatások nélküli bevételt rendeli figyelembe venni.

Ezért a könyvelésben célszerű a támogatásokat elkülönített módon nyilvántartani.

Adómentes őstermelői bevétel

Az őstermelői tevékenységből származó bevétel meghatározott értékhatárig kedvező adózási szabály alá esik.

2026-ban az éves minimálbér fele:

1 936 800 Ft

Ez az összeg az őstermelői adózásban több szempontból is jelentős.

A könyvelőnek ezért év közben folyamatosan figyelnie kell:

• az őstermelői bevétel alakulását;
• a támogatások nélküli bevételt;
• az alkalmazott adózási módot;
• valamint az egyéb biztosítási jogviszonyokat.

Az őstermelő jövedelemszámítási lehetőségei

A mezőgazdasági őstermelő többféle módszerrel állapíthatja meg jövedelmét.

A legfontosabb lehetőségek:

1. átalányadózás;
2. tételes költségelszámolás;
3. 10%-os költséghányad alkalmazása.

A megfelelő adózási mód kiválasztása jelentősen befolyásolhatja az őstermelő közteherfizetési kötelezettségét.

Az őstermelői átalányadózás

Az őstermelői átalányadózás egyik legfontosabb sajátossága, hogy az őstermelő:

90%-os költséghányadot

alkalmazhat.

Ez azt jelenti, hogy:

• a bevétel 90%-a költségnek minősül;
• a bevétel 10%-a minősül jövedelemnek.

Példa

Éves őstermelői bevétel:

10 000 000 Ft

Átalányban megállapított költség:

10 000 000 × 90% = 9 000 000 Ft

Átalányban megállapított jövedelem:

10 000 000 × 10% =

Az egyéni őstermelő átalányadózási bevételi korlátja

Az egyéni mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazhatja, ha az őstermelői tevékenységből származó bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét.

2026-ban:

3 873 600 Ft × 10 =

38 736 000 Ft

Ez az egyéni őstermelő 2026. évi átalányadózási bevételi korlátja.

Az átalányadózó őstermelő adómentes jövedelme

Az átalányadózó őstermelőnél az éves minimálbér felének megfelelő jövedelem adómentes.

2026-ban:

1 936 800 Ft jövedelem

adómentes.

Mivel az átalányadózó őstermelő bevételének 10%-a minősül jövedelemnek, ez bevételre átszámítva:

19 368 000 Ft

bevételi értékhatárt jelent.

Következmény

Amennyiben az átalányadózó őstermelő éves bevétele nem haladja meg:

19 368 000 Ft-ot,

az átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg az adómentes jövedelemrészt.

Az átalányadózó őstermelő személyi jövedelemadója

Amennyiben az átalányadózó őstermelő bevétele meghaladja a 19 368 000 Ft-ot, az adómentes jövedelemrész feletti rész után személyi jövedelemadót kell fizetni.

Az szja mértéke:

15%

Példa

Éves bevétel:

25 000 000 Ft

Átalányban megállapított jövedelem:

25 000 000 × 10% = 2 500 000 Ft

Adómentes jövedelem:

1 936 800 Ft

Adóköteles jövedelem:

2 500 000 – 1 936 800 =

563 200 Ft

Fizetendő szja:

563 200 × 15% =

84 480 Ft

Tételes költségelszámolás

Az őstermelő az átalányadózás helyett tételes költségelszámolást is alkalmazhat.

Ebben az esetben:

Bevétel – igazolt és elszámolható költségek = jövedelem

Elszámolható költség lehet például:

• vetőmag;
• szaporítóanyag;
• takarmány;
• növényvédő szer;
• műtrágya;
• üzemanyag;
• gépköltség;
• javítás és karbantartás;
• földbérlet;
• állattartással kapcsolatos költség;
• egyéb, a tevékenység érdekében igazoltan felmerült kiadás.

A tételes költségelszámolás részletesebb nyilvántartási kötelezettséggel jár, pénztárkönyv vagy naplófőkönyv vezetése.

A 10%-os költséghányad

Az őstermelő a törvényi feltételek szerint alkalmazhatja a 10%-os költséghányadot is.

Ebben az esetben:

• a bevétel 10%-a minősül költségnek;
• a bevétel 90%-a minősül jövedelemnek.

Ez az adózási mód jellemzően akkor lehet kedvező, ha az őstermelő tényleges költségei alacsonyak.

Az őstermelők családi gazdasága – ŐCSG

Az őstermelők családi gazdasága, röviden:

ŐCSG

olyan együttműködési forma, amelyben több mezőgazdasági őstermelő közösen folytat mezőgazdasági tevékenységet.

Az ŐCSG:

• nem önálló jogi személy;
• nem önálló társaságiadó-alany;
• tagjai továbbra is magánszemélyként teljesítik adókötelezettségeiket;
• a tagok közös gazdálkodást folytathatnak;
• a bevételek és költségek megosztására speciális szabályok vonatkoznak.

Az ŐCSG-ben a tagok őstermelői tevékenységüket közösen szervezik, azonban az adókötelezettségük személyhez kötötten kerül megállapításra.

Az ŐCSG tagjai

Az őstermelők családi gazdaságát egymással hozzátartozói kapcsolatban álló mezőgazdasági őstermelők hozhatják létre.

Az ŐCSG tagjai:

• mezőgazdasági őstermelők;
• egymással a törvényben meghatározott hozzátartozói kapcsolatban állnak;
• közös gazdálkodási tevékenységet végeznek.

Az ŐCSG rendelkezik képviselővel, aki a családi gazdaság működésével kapcsolatos egyes adminisztratív feladatokat ellátja.

Az ŐCSG és az átalányadózás

Az ŐCSG tagjai akkor alkalmazhatják az átalányadózást, ha a családi őstermelői tevékenységből származó együttes bevétel nem haladja meg:

a tagok száma × az éves minimálbér tízszerese

összeget.

A szabály alkalmazásánál azonban van egy abszolút felső korlát.

Az ŐCSG bevétele legfeljebb:

az éves minimálbér negyvenszerese

lehet az átalányadózás feltételeinek teljesülése mellett.

Az ŐCSG maximális bevételi korlátja 2026-ban

A 2026. évi éves minimálbér:

3 873 600 Ft

Ennek tízszerese:

38 736 000 Ft

Ennek negyvenszerese:

154 944 000 Ft

Ez az ŐCSG-re vonatkozó abszolút maximális bevételi korlát az átalányadózás alkalmazásánál.

ŐCSG bevételi korlát taglétszám szerint

A négy fő feletti taglétszám tehát az átalányadózás bevételi korlátját már nem növeli tovább.

Az ŐCSG abszolút bevételi maximuma

A 2026. évi szabályok alapján:

Az ŐCSG átalányadózási bevételi korlátja legfeljebb

154 944 000 Ft.

Ez a korlát akkor érhető el teljes egészében, ha az ŐCSG-nek legalább négy tagja van.

Fontos gyakorlati szabály

• 2 tag esetén: 77 472 000 Ft;
• 3 tag esetén: 116 208 000 Ft;
• 4 vagy több tag esetén: maximum 154 944 000 Ft.

A taglétszám változásának hatása

Az ŐCSG átalányadózási bevételi korlátjának meghatározásánál a tagok:

az adóév utolsó napján fennálló létszámát

kell figyelembe venni.

Ez különösen fontos akkor, ha év közben:

• új tag csatlakozik;
• valamely tag kilép;
• változik a családi gazdaság összetétele.

Példa

Egy ŐCSG 2026 elején háromtagú.

A három tag alapján a bevételi korlát:

3 × 38 736 000 Ft =

116 208 000 Ft

Ha év közben egy negyedik tag belép, és december 31-én már négy tagja van az ŐCSG-nek, akkor a bevételi korlát:

4 × 38 736 000 Ft =

154 944 000 Ft

Az ŐCSG tagjainak adózási módja

Az ŐCSG tagjai az őstermelői tevékenységből származó jövedelem megállapításánál egységes adózási módot alkalmaznak.

Ez azt jelenti, hogy ugyanazon családi őstermelői tevékenység tekintetében nem alkalmazható eltérő jövedelemszámítási módszer az egyes tagoknál.

Nem lehetséges például, hogy:

• az egyik tag átalányadózást alkalmazzon;
• a másik tag tételes költségelszámolást alkalmazzon;
• a harmadik tag pedig 10%-os költséghányad alapján számoljon.

Az ŐCSG tagjai a közös őstermelői tevékenység tekintetében azonos adózási módszert alkalmaznak.

Bevétel és költség megosztása az ŐCSG-ben

Az ŐCSG-ben a közösen elért őstermelői bevételeket és a felmerült költségeket a tagok között a jogszabályi szabályoknak megfelelően kell figyelembe venni.

A könyvelési gyakorlatban különösen fontos:

• a közös bevételek nyilvántartása;
• a közös költségek dokumentálása;
• a tagok közötti megosztás szabályainak betartása;
• az egyéni adókötelezettségek elkülönített meghatározása.

Az ŐCSG nem jelenti azt, hogy a közterheket egyetlen adózóként kellene megállapítani.

Az egyes tagok:

• saját személyi jövedelemadó-kötelezettséggel;
• saját biztosítási jogállással;
• saját járulékfizetési kötelezettséggel

rendelkezhetnek.

ŐCSG és az átalányadózás 90%-os költséghányada

Amennyiben az ŐCSG tagjai átalányadózást alkalmaznak, a közös őstermelői bevétel megosztását követően az egyes tagok őstermelői jövedelmét 90%-os költséghányad alkalmazásával kell meghatározni.

Ez azt jelenti, hogy:

• a bevétel 90%-a költségnek minősül;
• a bevétel 10%-a jövedelem.

Példa

Egy háromtagú ŐCSG éves együttes bevétele:

90 000 000 Ft

A tagokra jutó bevétel egyenlő megosztás esetén:

30 000 000 Ft/fő

Az egy főre jutó átalányban megállapított jövedelem:

30 000 000 × 10% =

3 000 000 Ft

Az adókötelezettséget ezt követően tagonként kell meghatározni.

Az ŐCSG maximális bevételi korlátja nem azonos az adómentes bevétellel

A könyvelési gyakorlatban különösen fontos megkülönböztetni:

Az átalányadózásra jogosító bevételi korlátot

és

Az adómentes jövedelemhez kapcsolódó bevételi értékhatárt.

Például egy négytagú ŐCSG 2026-ban:

154 944 000 Ft

együttes bevételig alkalmazhatja az átalányadózást.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a teljes:

154 944 000 Ft

adómentes lenne.

Az átalányadózás során a bevétel 10%-a jövedelemnek minősül, és a tagok szintjén kell vizsgálni az adómentes jövedelem szabályait.

Az őstermelő biztosítási jogállása

A mezőgazdasági őstermelő bizonyos feltételek fennállása esetén biztosítottnak minősül.

A biztosítási kötelezettség vizsgálatakor különösen fontos ellenőrizni:

• az őstermelő életkorát;
• más biztosítási jogviszony fennállását;
• a heti munkaidőt;
• a nyugdíjas státuszt;
• az őstermelői tevékenység tényleges fennállását.

A biztosítási jogállást mindig személyenként kell megállapítani.

Ez az ŐCSG esetében különösen fontos, mivel az egyes tagok biztosítási jogállása eltérő lehet.

Előfordulhat például, hogy:

• az egyik tag főállású biztosított őstermelő;
• a másik tag heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik;
• a harmadik tag nyugdíjas.

Ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettséget minden tag esetében külön kell meghatározni.

A társadalombiztosítási járulék

A társadalombiztosítási járulék mértéke:

18,5%

A biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségét a Tbj. szabályai szerint kell meghatározni.

Az őstermelői járulékfizetés egyik sajátossága, hogy a járulékalap nem minden esetben azonos a tényleges tárgyévi jövedelemmel.

A főszabály szerinti járulékalap

A biztosított mezőgazdasági őstermelő főszabály szerint a minimálbér:

92%-a

után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.

2026-ban:

322 800 Ft × 92% =

296 976 Ft

Ez a főszabály szerinti havi járulékalap.

A havi tb-járulék:

296 976 Ft × 18,5% =

54 940 Ft

kerekítési szabályok figyelembevételével.

Kedvezőbb járulékalap az alacsonyabb bevételű őstermelőknél

Meghatározott feltételek mellett a biztosított mezőgazdasági őstermelő kedvezőbb járulékalapot alkalmazhat.

Ebben az esetben a járulékalap a tárgyévet megelőző évi:

támogatások nélküli őstermelői bevétel 15%-a

A havi járulékalap az éves összeg egytizenketted része.

Példa

Előző évi támogatások nélküli bevétel:

10 000 000 Ft

Éves járulékalap:

10 000 000 × 15% =

1 500 000 Ft

Havi járulékalap:

1 500 000 ÷ 12 =

125 000 Ft

Havi tb-járulék:

125 000 × 18,5% =

23 125 Ft

Magasabb járulékalap vállalása

Az őstermelő meghatározott feltételek mellett dönthet magasabb járulékalap választásáról is.

Ennek jelentősége lehet:

• a táppénz alapjának növelésében;
• a nyugdíjalap növelésében;
• egyéb társadalombiztosítási ellátások alapjának emelésében.

A magasabb járulékalap választásának feltételeit és nyilatkozati szabályait külön kell vizsgálni.

A szociális hozzájárulási adó

A szociális hozzájárulási adó mértéke:

13%

A szochofizetési kötelezettséget külön kell vizsgálni a tb-járulékfizetési kötelezettségtől.

A biztosított őstermelő szochofizetésénél fontos szerepet játszik:

• az őstermelő biztosítási jogállása;
• az őstermelői bevétel összege;
• az alkalmazott adózási mód;
• valamint a szocho alóli mentességre vonatkozó szabályok.

A szocho fizetésének kezdete

A minimálbér alapján adófizetésre kötelezett biztosított őstermelő a tárgyévben először arra a negyedévre fizet szochoelőleget, amelyben a támogatások nélküli őstermelői bevétele meghaladja:

1 936 800 Ft-ot.

Átalányadózó őstermelő esetében a speciális szabály alapján a szochofizetési kötelezettség először arra a negyedévre merül fel, amelyben a támogatások nélküli őstermelői bevétel meghaladja:

19 368 000 Ft-ot.

Ez az értékhatár az éves minimálbér ötszörösének felel meg.

30. Az átalányadózó őstermelő szochofizetése

Az átalányadózó őstermelőnél különösen fontos, hogy az szja-mentesség és a szochofizetési kötelezettség szabályait ne mossuk össze.

Az átalányadózó őstermelő esetében a:

19 368 000 Ft-os

bevételi értékhatár jelentős szerepet játszik.

A könyvelőnek ezért folyamatosan figyelnie kell az év közben elért, támogatások nélküli bevételt.

Az ŐCSG és a járulékfizetés

Az ŐCSG-ben a tagok járulékfizetési kötelezettségét nem a családi gazdaság egészére, hanem személyenként kell megállapítani.

Ezért ugyanazon ŐCSG-n belül előfordulhat, hogy:

Ezért az ŐCSG könyvelésénél a közös bevétel mellett minden tag egyedi biztosítási helyzetét is vizsgálni kell.

Az ŐCSG és a szochofizetés

Az ŐCSG közös gazdálkodása nem jelenti azt, hogy a szociális hozzájárulási adót egyetlen közös adózóként kellene megállapítani.

A szochofizetési kötelezettség vizsgálatakor figyelembe kell venni:

• az egyes tagok biztosítási jogállását;
• az egyes tagokra jutó jövedelmet;
• az alkalmazott adózási módot;
• a mentességi szabályokat.

Az ŐCSG-ben tehát a bevételi korlátot közösen kell vizsgálni az átalányadózásra való jogosultságnál, azonban az egyes közterhek megállapítása több esetben tagonként történik.

Bevallási és fizetési kötelezettség

A biztosított mezőgazdasági őstermelő a járulék- és szochokötelezettségét főszabály szerint negyedéves rendszerben teljesíti.

A bevallási és fizetési határidő:

a tárgynegyedévet követő hónap 12. napja.

A főbb határidők:

Amennyiben a határidő nem munkanapra esik, az általános adóeljárási szabályokat kell figyelembe venni.

Könyvelői ellenőrzési lista őstermelőknél

A mezőgazdasági őstermelők könyvelése során célszerű rendszeresen ellenőrizni:

Jogállás

• fennáll-e az őstermelői jogállás;
• önálló őstermelőről vagy ŐCSG-tagól van-e szó;
• változott-e az őstermelői nyilvántartás adata.

Bevétel

• elkülönítésre kerültek-e a támogatások;
• figyelésre kerül-e a támogatások nélküli bevétel;
• megfelelően történik-e a bevétel időbeli elszámolása.

Átalányadózás

• az egyéni őstermelőnél nem lépi-e túl a 38 736 000 Ft-os határt;
• az ŐCSG-nél megfelelően került-e meghatározásra a taglétszám;
• figyelembe vették-e a 154 944 000 Ft-os abszolút felső korlátot.

ŐCSG

• hány tagja van az adóév utolsó napján;
• történt-e év közbeni tagváltozás;
• az alkalmazott adózási mód egységes-e;
• megfelelő-e a bevételek és költségek megosztása.

Járulékok

• biztosítottnak minősül-e az őstermelő;
• fennáll-e heti 36 órás munkaviszony;
• nyugdíjasnak minősül-e;
• alkalmazható-e a kedvezőbb járulékalap.

Szocho

• figyelésre kerül-e az 1 936 800 Ft-os értékhatár;
• átalányadózó esetében figyelésre kerül-e a 19 368 000 Ft-os értékhatár;
• megfelelő időpontban történik-e az előleg megállapítása.

A 2026. évi legfontosabb értékhatárok összefoglalása

A mezőgazdasági őstermelők és az őstermelők családi gazdaságának adózása 2026-ban jelentős kedvezményeket biztosít, ugyanakkor az egyes közterhek szabályai összetettek.

A könyvelő számára a legfontosabb feladat:

• az őstermelő jogállásának pontos meghatározása;
• a támogatások elkülönített kezelése;
• a megfelelő adózási mód kiválasztása;
• az átalányadózási bevételi korlátok figyelése;
• az ŐCSG taglétszámának ellenőrzése;
• az egyes tagok biztosítási jogállásának külön vizsgálata;
• a tb-járulék és a szocho szabályainak elkülönített alkalmazása.

Az ŐCSG esetében különösen fontos szabály, hogy az átalányadózás bevételi korlátja a tagok számától függ, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszerese lehet.

2026-ban ez maximum:

154 944 000 Ft együttes őstermelői bevétel.

A tényleges korlát:

• 2 tag esetén 77 472 000 Ft;
• 3 tag esetén 116 208 000 Ft;
• 4 vagy több tag esetén 154 944 000 Ft.

A magas átalányadózási bevételi korlát ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a teljes bevétel adómentes.

• 2020. a bevétel 90%-a költség;

és az egyes tagok személyi jövedelemadó-, járulék- és szochokötelezettségét az adott tag saját jogállása alapján kell vizsgálni.

• 2018.

• 2007.

• 2017.

1. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról és ezen ellátások fedezetéről;

1. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról;

1. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról;

1. évi CL. törvény az adózás rendjéről;

• a 2026. évi minimálbér megállapításáról szóló jogszabály;
• a NAV mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó aktuális tájékoztatói.