A bérhez kapcsolódó pótlékokról
Szakértőnkhöz fordultak azzal kapcsolatban, hogyan kell az új Munka törvénykönyvének előírása szerint a műszakpótlékokat értelmezni.
A kérdés:
"Az Mt-ben jól látom ,hogy délutáni pótlék nincs, csak 18.00-tól egyfajata pótlék van 30 % ez a délutáni és az éjszakai pótlék is ? Szombati és vasárnapi napra ha kap szabadnapot 50 % pótlékot kell számolni + 30 %, ha 18 után dolgozik ? Lehetséges-e a dolgozó bérét úgy megállapítani , hogy a műszakpótlék általány jellegű ,ha igen hogyan kell ezt az általányt kiszámítani?"
Szakértőnk válasza:
A délutáni műszakpótlék megszűnt, az új munka törvénykönyve alapján- az Ön által említett esetekben – a következő pótlékok járnak:
Műszakpótlék mértéke 30 százalék, amelynek a feltételei a következők:
- 18 - 06 óra között történik a munkavégzés, továbbá szükséges hogy
- a dolgozó beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változzon. Rendszeres változás azt jelenti, hogy havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Például egy 21 munkanapos hónapban 14 munkanap 14 órakor kezdi meg a munkát, másik 7 munkanap 22 órakor.
Éjszakai pótlék: A munkavállalónak éjszakai /azaz 22 és reggel 6 óra közötti/ munkavégzés esetén kap éjszakai pótlékot,
- ha műszakpótlékra nem jogosult és
- az éjszakai munkavégzés egy órát meghaladja.
Éjszakai pótlék mértéke: 15 százalék.
Vasárnap rendes munkaidőben zajlik a munkavégzés, és ez
- több műszakos tevékenység keretében, vagy
- készenléti jellegű munkakörben történik vagy
- kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál történik. A munkavállalót ez esetben 50 százalék bérpótlék illeti meg.
A bérpótlékok rendszeres megállapítását egyszerűsítette le az alábbi szabályokkal az új munkatörvénykönyv:
1.) Lehetőség van arra, hogy a felek több műszakos munkavégzés illetve vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés esetében a meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapítsanak meg.
2.) Továbbá a felek azaz a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben bérpótlék helyett, havi átalányt is megállapíthatnak. Ez esetben a törvény megengedi a bérpótlék eseti elszámolása helyett az átalány megállapítását.
Az átalány megállapítás során figyelemmel kell lenni az alábbiakra:
- A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. Azaz az átalány megállapítása során a munkavállaló nem kerülhet lényegesen kedvezőtlenebb helyzetbe az eseti elszámoláshoz képest.
- Az átalányt bérpótlékonként kell meghatározni, azaz egyazon átalány többféle bérpótlékot nem válthat ki.
- Az átalány csak a bérpótlékot foglalja magába, a munkavégzés ellenértékét nem. (Más a helyzet a készenlét és ügyelet esetén, ugyanis ez esetben az a munkavégzés díjazását is magában foglalhatja.)
Önnek is van bérrel, munkaüggyel, tb-vel kapcsolatos kérdése? Kérdezze szakértőnket! >>
Legfrissebb
- 2024. december 15. Megússza az „új” adót, aki gyorsan intézkedik
- 2024. december 15. Lépett az Agárminisztérium
- 2024. december 04. Számvitel 2025 – önköltségszámítás
- 2024. december 03. Számvitel 2025 – a könyvvizsgálat és a beszámolók megemelt értékhatárai
- 2024. december 03. 2024. őszén kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok