2019-re még várni kell, de az új adószabályok már itt vannak!

Az Országgyűlés elfogadta a Törvényalkotási Bizottság által november 9-én - a tárgyban benyújtott, összegző módosító indítványt.

Az alábbiakban a megváltozott szabályokat dióhéjban igyekszem összefoglalni, de az egyes adónemeket érintő újdonságokra később részleteikben is visszatérek.

Kata eddig is szép volt, de jövőre….
Az elfogadott törvény szerint 2019-től 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik az alanyi adómentesség – Áfa törvény szerinti – értékhatára. Az, amiért ez a mondat nem az Áfa törvény új előírásai között szerepel most, az, hogy ezzel a változással az alanyi áfa mentesség értékhatára megegyezik majd azzal az értékhatárral, amely mellett a katásoknak nem kell a – vállalkozók által csak büntető adóként említett - 40 százalékos különadóval számolniuk. Ez nagyban növeli majd az adónem vonzerejét.
Jó hír a vállalkozó szellemű tanulóifjúság számára, hogy a katás diákoknak 50 helyett 25 ezer forint adót kell fizetniük akkor is, ha 25 éves korukig a tanulmányaikat szüneteltetik.

Közösségben az (adó)erő: jön a csoportos társasági adóalanyiság
A csoportos társasági adóalanyiság a törvény szerint 2019. január 1-jétől lesz választható.
Csoportot alkotni azonban – ebben a vonatkozásban legalábbis – nem lehet bárhogy és bárkivel. Csak azok a belföldön bejegyzett kapcsolt vállalkozások élhetnek majd e lehetőséggel, amelyek között legalább 75 százalékos mértékű többségi befolyás áll fenn.
Az e kritériumoknak megfelelő cégek számára e választásban az lesz a „buli”, hogy egymás között felhasználhatják a veszteségeiket, valamint a csoporttag vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnek majd a transzferár-dokumentációs kötelezettség alól.
A fentiekkel kapcsolatos választáshoz kapcsolódik némi papírmunka is: legkésőbb 2019. január 15-ig kell majd az erre vonatkozó nyilatkozatot megtenniük a NAV felé, ha már 2019-ben élni szeretnének ezzel a lehetőséggel.
Az alultőkésítési szabály is átesett némi igazításon: a kapcsolódó EU irányelvnek való megfelelés okán jövőre új szabályok érvényesülnek majd a magyar társasági adóalanyok által az adóalapban érvényesíthető kamatráfordítás mértékére.
A jelenleg hatályos kamatlevonhatósági szabályok a kötelezettségek saját tőkéhez viszonyított aránya alapján (jelenleg 3:1-es arány) határozzák meg az adóalapban érvényesíthető kamat mértékét. Jövőre azonban az adóévben kifizetett kamat érvényesíthetőségét alapvetően az adózás előtti eredmény korrigált értékéhez köti a törvény.
A most még hatályos előíráshoz képest szigorúbb szabályokról beszélünk, mivel a hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak fizetett kamatra is alkalmazni kell a korlátozást, ugyanakkor a pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások mentesülnek az adóalap-korrekció alkalmazása alól.
Lényeges, hogy a 2016. június 17-e előtt megkötött szerződések esetében a kamatlevonás-korlátozási szabályt első alkalommal e szerződések finanszírozási összegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését követő naptól, a módosított összeg vagy futamidő tekintetében kell figyelembe venni.
2019-től az adóoptimalizálást a megengedettnél kreatívabban értelmezők is keményebb napok elé néznek. Az Adóelkerülés elleni Irányelv (ATAD 1) rendelkezéseinek átültetése érdekében ugyanis a társasági adótörvényben a jogalkotó pontosította a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét (általános visszaélés elleni szabályt) azzal, hogy egyes jogügyletek mellett olyan jogügyletek sorozatát is vizsgálat körébe vonja, amelyek fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny megszerzése, amely ellentétes a releváns adójogszabály tárgyával és céljával.
A törvényjavaslat indoklása szerint, ha az ügylettel, vagy ügyletsorozattal elért adóelőny a jogszabály tárgyával és céljával összhangban áll, az adóelőny érvényesítése nem korlátozható, feltéve, hogy a jogügylethez valós gazdasági és kereskedelmi indokok is hozzárendelhetőek.
A szabályozás érdekessége, hogy az Irányelv szerint az ügylet, illetve az adóelőny céljának meghatározása és minősítése csak az ügyletre/ügyletsorozatra vonatkozó valamennyi releváns tény, körülmény körültekintő mérlegelése alapján állapítható meg, de ezt az adótörvénybe már nem emelte át a jogalkotó.
Az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalmát is szigorítja a jogszabály, eszerint:
– a jövőben nem lesz mentesíthető az e minősítés alól egy külföldi személy azért, mert valamely tagja, vagy annak kapcsolt vállalkozása elismert tőzsdén jegyzett, valamint
– a befektetői tevékenység végzése nem vezethet az EKT-ra vonatkozó szabályozás alóli mentesüléshez (a befektetői tevékenység nem lesz érdemi gazdasági tevékenység);
A társasági adóból adható támogatások sem úszták meg a törvénymódosítást:
- új elem, hogy a látvány-csapatsportok támogatásának jogcímei kiegészülnek a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire vonatkozó támogatás nyújtásának lehetőségével, míg
- az előadó-művészeti szervezetek tao-kedvezménye megszűnik.
Jó hír a vállalkozók – és könyvelőik – számára, hogy a december 20-ig elvégzendő adófeltöltési kötelezettség szabályai enyhülnek.
Ha a cég eltéveszti a feltöltés összegét, akkor ugyan változatlanul számíthat a büntetésre, de a korábbiak szerinti maximális mulasztási bírság-mérték a felére csökken 2019-től.
Ez azt jelenti, hogy jövőre a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után legfeljebb tíz százalék lehet a bírság.

Hajrá nagyi, vár a munka – járulék viszont nem lesz
A most elfogadott szabályok sem változtattak azon – az egyébként most a nyáron elfogadott –rendelkezésen, hogy a nyugdíjasok nem fizetnek majd járulékokat, ha munkaviszonyban dolgoznak tovább.
Ez a szabály pusztán annyiban finomodott, hogy a nyugdíj folyósításának szüneteltetése – azaz állami tisztség betöltése – ideje alatt sem kell a nyugdíjasoknak a járulékokkal számolnia.
E rendelkezés lehetővé teszi, hogy változatlan munkáltatói költség mellett a nyugdíjasok nettó jövedelme (a jelenlegihez mérten) akár 45 százalékkal is magasabb legyen.

Szociális hozzájárulási adó: a százalék marad, de új kedvezmények jönnek
A munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5 százalék marad (a vállalkozók abban reménykedtek, hogy 2019. január 1-jétől 17,5 százalékra csökken).
Az egyébként tervezett, 2 százalékpontos csökkenés legkorábban 2019. július 1-jével léphet hatályba.
Viszont két új, jelentős kedvezményt vezet be a jogalkotó:
- a vállalkozási formában működő kutatóhelyek a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók után csak a szociális hozzájárulási adó felét fogják megfizetni 2019-től. Ez az érintett körben a bérköltségek mintegy 10 százalékos csökkenését jelenti,
- a közeljövőben elbocsátani kívánt, idősebb állami alkalmazottak elhelyezkedését új kedvezmény segíti. Ha az érintett személyek 60 év fölöttiek, akkor az új munkáltatójuk a minimálbér négyszereséig nem köteles utánuk szociális hozzájárulási adót fizetni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy foglalkoztatásuk – személyenként-, akár 110-120 ezer forinttal is kevesebbe kerülhet a munkaadónak, mint más munkavállalók esetében.

Általános forgalmi adó
Jelentős adminisztrációs egyszerűsítést jelent – a jogalkotó szándéka szerint legalábbis – az, hogy a személygépjárművek bérbevételével kapcsolatos bejövő számlákon felszámított áfa 50 százaléka – az általános levonási feltételek fennállása esetén – automatikusan levonhatóvá válik a magáncélú és üzleti használat arányát alátámasztó útnyilvántartás vezetése nélkül is. Emellett az adózók továbbra is választhatják az útnyilvántartás vezetését, ha az annak alátámasztásával levonható áfa aránya meghaladja az 50 százalékot.
Lényeges szabály, hogy 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek.
Az utalványok 2019. évi áfa szabályaival már a nyári adócsomag is foglalkozott. Az ebben rögzítetteket a most elfogadott törvényjavaslat azzal egészíti ki, hogy egyértelművé teszi, az egycélú utalványok ingyenes átruházása is ellenértékes, adóztatandó ügyletnek minősülhet.
A munkaerő-kölcsönzés területén alkalmazott fordított adózás köre jelentősen szűkül 2021-től: csak bizonyos építkezési, szerelési munkálatokkal kapcsolatos munkaerő-kölcsönzés esetén lesz alkalmazandó ez az adózási mechanizmus. Egyebekben a belföldi munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos áfát a szolgáltatónak kell felszámolnia.
Változik továbbá – a kata kapcsán már említettek szerint – az alanyi adómentesség értékhatára is: jövőre 12 millió forintig választható ez a státusz.

Cafeteria volt, van. Lesz?
A cafeteriát a nyári adócsomag sem hagyta változás nélkül – pontosabban radikálisan megnyirbálta ennek lehetőségeit -, de a most elfogadott törvényjavaslat is alaposan elbánt vele. Ugyanis tovább szűkíti a bérnél kedvezőbb adózás mellett adható juttatások körét.
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy e körben 2019-től lényegében már csak a SZÉP-kártya az, amiről beszélhetünk.
Az önkéntes kölcsönös pénztári juttatások közül a munkáltatói hozzájárulást már a nyári adócsomag „béresítette”, azaz e juttatás bérként adózik. Viszont e szabályok alapján a célzott szolgáltatásra befizetett összeg, illetve a támogatói adomány még megmenekült, azaz megmaradt a bérnél kedvezőbben adózó juttatások körében.
Az új szabályok szerint azonban megszűnik a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra, mint célzott szolgáltatásra befizetett összeg egyes meghatározott juttatásként történő adózása. Azaz a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként nyújtható szolgáltatások – így például a lakáscélú jelzáloghitel törlesztéséhez, egészség-szűrési, egészségmegőrző programokhoz, közüzemi díjak megfizetéséhez nyújtott támogatás – 2019-től a magánszemély egyéb jövedelmeként esnek adózás alá.
Továbbra is egyes meghatározott juttatásként adózik azonban az egészségpénztári célzott szolgáltatásra befizetett összeg, de maga az egészségpénztári célzott szolgáltatás (egészségügyi szolgáltatások, gyógyszer, szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások stb.) 2019-ben is adómentes marad.
A lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtása azonban lehetséges lesz 2019-ben kamatmentesen is úgy, hogy nem kell számolni kamatkedvezményből származó jövedelemmel kifizetői oldalon.
Az adómentes juttatások körében kedvező változás azonban, hogy a munkásszállás esetében a kereskedelmi-szálláshelyszolgáltatás is megjelenik a lehetőségek között.
A juttatási rendszerben jövőre reneszánszát élik majd az MRP-k, bár az őszi adócsomag ehhez is hozzányúlt, de jó irányban: a törzsrészvényen kívül más részvények és egyéb értékpapírok is képezhetik a javadalmazás tárgyát.