December 7. - Adótipp: A fizetendő áfa tervezése
- Csoportos adóalanyiság
A csoportos adóalanyiság előnye, hogy a csoporton belül nem kell áfát fizetni és megfinanszírozni sem kell azt. Ha sok a csoporton – azaz kapcsolt magyar vállalkozásokon – belüli ügylete van a vállalkozásnak, érdemes fontolóra venniük a csoportos adóalanyiság bevezetését.
- Értékesítés vám-, vagy adóraktáron keresztül
Vámraktárban és áfaraktárban történő értékesítések, illetve oda irányuló értékesítések mentesek az áfa alól. Természetesen nem mindenkinek megfelelő a vámraktár, illetve az áfaraktár (jogszabályi elnevezése: adóraktár), ezért a vámraktározás, illetve áfaraktározás előnyeit és velejáróit érdemes részletesen megismerni.
- Import önadózási engedély
Az áruk harmadik államból történő behozatala (importálása és szabadforgalomba bocsájtása) esetén, fő szabályként az áfát a vámhatóság állapítja meg. Azaz a megállapított áfakötelezettség összegét a hatóság közli az adózóval, és az adót meghatározott határidőn belül be kell fizetni a költségvetésbe. A jelentősebb importforgalmat bonyolító gazdálkodók számára az áfa mértéke és annak finanszírozása jelentős anyagi terhet jelenthet. Ezt a problémát általában úgy oldják meg a vállalkozások, hogy a vámeljárások során közvetett vámjogi képviselőt bíznak meg a vámkezeléssel. Ebben az esetben a követett képviselőt terheli az áfa fizetési kötelezettség és a megbízó nyilatkozata alapján az áfa levonásba helyezése is a képviselőt illeti meg.
Ugyanakkor, az áfa finanszírozása érdekében alkalmazott közvetett képviselő kapcsán a vállalkozás kiszolgáltatott helyzetbe kerül, mivel közvetett képviseletet kevés szolgáltató vállal a kockázat miatt. Ebből következően az ilyen szolgáltatást végző cégek száma is sokkal kevesebb a piacon, mint lehetséges megbízóik. Ezért egyrészt nehéz másik szolgáltatót találnia a vállalkozásnak, ha az eddigivel szemben aggályai merülnek fel, másrészt, a képviselők élnek a helyzetükből következő előnyökkel, azaz gyakran olyan feltételeket és/vagy díjszabást alkalmaznak, amely a megbízó számára nem kedvező és drága is.
E problémára van – sokak számára ismeretlen – megoldás, az úgynevezett „importáfa önadózási engedély”. Az engedély birtokában a vállalkozásnak nem kell a szabadforgalomba bocsájtás során megállapított áfát befizetnie (a határozaton a vámhatóság feltűnteti az áfa összegét tájékoztató jelleggel), azt az áfa-bevallásában kell fizetendő adóként szerepeltetnie és egyidejűleg azt levonásba helyezheti.
Több lehetőség is van arra, hogy egy adózó önadózói engedélyt kapjon:
= Egyes adózók alanyi jogon kaphatják meg (kérelemre) az áfa önadózási engedélyt. Ennek feltétele, hogy az adóalanynak rendelkeznie kell az alábbi, az uniós vámkódex szerinti engedély/tanúsítványok közül valamelyikkel: AEOC vagy AEOF, vagy „Helyi egyszerűsített szabad forgalomba bocsátásra” vagy „Bejegyzés a nyilatkozattevő nyilvántartásába”, illetve „Önértékelésre” vonatkozó engedély.
Az említett engedélyek bármelyikének birtokában a cég alanyi jogon jogosult kérelmezni az áfa önadózói engedélyt. Ilyen esetben a hatóság a gazdálkodó jogosultságának további vizsgálata nélkül, automatikusan megadja az engedélyt. A kiadott önadózói engedély ebben az esetben a visszavonásáig érvényes.
= Amennyiben a vállalkozás nem rendelkezik az előbb említett engedélyek egyikével sem, lehetősége van arra, hogy kérelmezze az önadózói engedélyt. Ebben az esetben az alábbi feltételeket kell teljesítenie:
a) igazolt fizetőképesség (igazolnia kell, hogy olyan jó pénzügyi helyzetben van, amely lehetővé teszi számára kötelezettségei teljesítését, azaz a kérelmező ellen nem folyik csődeljárás;
b) a kérelem benyújtását megelőző három év során eleget tett az áruk behozatalához vagy kiviteléhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségeinek, továbbá
c) a rendelkezésre álló adatok és információk alapján igazolja, hogy elegendő pénzügyi forrással rendelkezik, hogy teljesítse kötelezettségeit és eleget tegyen vállalásainak az üzleti tevékenység típusára és volumenére tekintettel, és
d) feltétel még, hogy a kérelmező nettó eszközállományának értéke nem negatív (vagy az finanszírozható).
A felsorolt feltételekről kicsit részletesebben:
- A vámjogszabályok és adószabályok betartása, fedhetetlenség: ez a kitétel akkor teljesül, ha a kérelmező az elmúlt három évben nem sértette meg súlyosan vagy ismételten a vámjogszabályokat és az adószabályokat, és nincs nyilvántartásban gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó súlyos bűncselekmény.
- Egyéb: a kérelmezőnek belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie, akinek (amelynek) nincs olyan jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető (például alanyi adómentesség); a kérelem benyújtását megelőző naptári évben, a kérelmező közösségi és harmadik országos adómentes termékértékesítésének és szolgáltatásnyújtásának ellenértékeként megtérített összege eléri vagy meghaladja a belföldi összes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékeként megtérített (adó nélkül számított és éves szinten göngyölített) összeg 67 százalékát (de legalább a 10 milliárd Ft-ot), vagy a 20 milliárd Ft-ot.
Amennyiben az adózó az „egyéb” feltételek szerint kérelmezi az önadózói engedélyt, a kérelmet adott év szeptember 30-ig kell beadnia. A kiadott engedély a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 12 hónapig érvényes, melyet minden éven újra lehet kérelmezni.
Érdemes az importügyletekben tartósan és sokszor érintett cégeknek megvizsgálniuk annak lehetőségét, hogy import áfa önadózási engedélyt kérelmezzenek, és így a közvetett képviselő igénybevétele nélkül intézze az áfa-kötelezettségét, csökkentve ezzel mind az adóterheit, mind a kapcsolódó költségeit.
· Külföldi áfa visszaigénylése: ha más tagállambeli vagy megadott harmadik országbeli (svájci, norvég, liechtensteini, szerb vagy török) beszállítók „külföldi áfát” terheltek át a belföldi adózóra, az kérelmezheti az áfa visszatérítését. A kérelmet a 2023. évre vonatkozóan 2024. szeptember 30-ig kell a magyar adóhatósághoz a „23ELEKAFA” nyomtatványon beadni. A kérelmet e határidő előtt is be lehet nyújtani, és negyedéves bontásokban beadható a 2024. évi számlák utáni áfa visszaigénylésére szóló kérelem is.
· Áttérés deviza alapú számlázásra: a forintárfolyam ingadozásának kitett vállalkozóknak lehetőségük van arra, hogy áttérjenek a devizás számlázásra. Például, ha a cég devizában történő beszerzései jelentős volument, érétket képviselnek. Tudni kell azonban, hogy a számviteli törvény a forintban történő könyvelést várja el – a devizás számlázásnak így több szempontból is lehetnek költségei –, másrészt a már fennálló szerződések módosítására is szükség lehet. Ezért e lépés előtt érdemes adószakértővel vagy jogásszal konzultálni.