Itt az ősz és az új adócsomag

Az őszi adócsomag társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetének szövege – valamint a globális minimumadót érintő tervezet – alapján az alábbiakban röviden összefoglaljuk a 2024-ben várhatóan életbe lépő, adóváltozásokat.

Ennek kapcsán tudni kell azt is, hogy az adócsomaggal párhuzamosan megjelent a globális minimumadó magyarországi bevezetésének részletszabályait tartalmazó tervezet is. Ez ugyancsak tartalmaz a számvitelt és az adózást – társasági adót, helyi iparűzési adót és szociális hozzájárulási adót – érintő változásokat.

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adózásban az online rendezvényekre, virtuális eseményekre vonatkozóan a tervezet speciális teljesítési hely szabályokat vezetne be 2024-től.

A belföldi fordított adózás alá tartozó építési-szerelési szolgáltatásoknál egyes esetekben a fordított adóztatás alkalmazásának feltételeként a törvény előírja a szolgáltatás igénybe vevőjének nyilatkozattételi kötelezettségét. A tervezet szerint a jövő évtől ez a kötelezettség a továbbiakban a szolgáltatás nyújtóját terhelné.

A törvénymódosítás kibővítené – 2025. január 1-től – az alanyi adómentesség szabályait: a belföldön letelepedett adóalany jogosult lenen a Közösség más tagállamaiban is alanyi adómentességet választani, amennyiben az adott naptári évben, illetve az azt megelőző naptári évben is megfelel a kapcsolódó feltételeknek. Azaz sem a tagállami árbevétele, sem az uniós árbevétele nem haladja meg a megszabott értékhatárt. A szabályok és feltételek érvényesek kiterjednek majd a külföldi letelepedettségű adóalanyra is, amennyiben belföldön választana alanyi adómentes státuszt.

Továbbá kiegészülne a jogszabály az áfa bevallási tervezet adóhatóság általi összeállításával, kiajánlásával (e-Áfa) kapcsolatos szabályokkal.

A tervek szerint bővülne – 2025. január 1-től – az egyszerűsített számla alkalmazásának lehetősége: a kibocsátható lenne egyszerűsített számla egyszerűsített adattartalommal abban az esetben is, ha az alanyi adómentes adóalany állít ki számlát ilyen minőségében.

A törvényjavaslat szerint 2025. január 1-től a belföldön letelepedett viszonteladó használhat árrésadózást akkor is, ha a műalkotást egy viszonteladónak nem minősülő adóalanytól szerzi be közvetlenül. Ennek feltétele, hogy az érintett műalkotás, gyűjteménydarab, vagy régiség viszonteladó részére történő értékesítésére; vagy viszonteladó általi importjára a normál adómérték legyen alkalmazandó.

Társasági adó

A társasági adózásban nem az őszi adócsomag, hanem a globális minimumadó magyarországi bevezetésére vonatkozó részletszabályok és adótörvény módosítások tervezete hozna lényegesebb változásokat.

E körben lényeges, hogy a társasági adóban egy új kutatás-fejlesztési adókedvezmény jogcímet vezetnének be. Ugyanakkor, ha az adózó élne ezzel az új kedvezménnyel, az azt jelentené számára, hogy szűkülne a szociális hozzájárulási adóban a K+F tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény igénybevételének és helyi iparűzési adóban az adóalapot csökkentő K+F költségek köre.

Maga az adócsomag is változtatna a társasági adózás szabályain: módosulna a kapcsolt vállalkozás definíciója, de módosítaná a jogalkotó a költségek, ráfordítások elszámolhatóságát érintő rendelkezéseket is.

Ennek alapján bővülne azon költségek, ráfordítások köre, amelyek nem minősülnek a vállalkozások érdekében felmerülő költségeknek, ráfordításoknak. Az adócsomag tervezet szerint nem minősül majd a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak azon kifizetett jogdíj, vagy kamat összege, amelyet olyan államokban lévő adóalanyoknak, vagy ott fekvő telephelyeknek fizetnek ki, amelyek illetékessége „adózási szempontból nem együttműködő államban” található, vagy olyan államban, amelyekben nincs társasági adó, vagy annak mértéke nem éri el a magyarországi mértéket.

A fentiek kapcsán (is) fontos, nem együttműködő államok körét miniszteri rendelet határozza majd meg. A jogalkotónak a tervezett módosításhoz fűzött indoklása szerint a változást az a feltételezés indokolja,  hogy a fenti országokban lévő adóalanyok és telephelyek részére fizetett jogdíj és kamat fő célja adóelőny elérése.

Ha a jogdíjat vagy kamatot fizető belföldi adóalany valós gazdasági, kereskedelmi előny érdekében fizeti a fenti jogdíjat, kamatot, akkor ezen valós indokot neki kell bizonyítania, az éves adóbevallás határidejéig adott információszolgáltatással. Ebben az esetben a fizetett kamat és jogdíj a vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül.

Személyi jövedelemadó

A törvényjavaslat szerint, 2024-től nem minősülne egyéb jövedelemnek az értékpapírból vagy kamatból származó jövedelem, ha az értékpapírt kibocsátó vagy a kamatot fizető személy olyan OECD tagállamban rendelkezik székhellyel, amellyel Magyarországnak nincs hatályos kettős adóegyezménye. Ennek „mintájára” bővítené ki a jogalkotó az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmát is, amely alapján egy tranzakció akkor is ellenőrzött tőkepiaci ügylet lenne, ha az nem adóegyezményes, de OECD országban tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével valósulna meg.

E módosítások hátterében valószínűleg az amerikai-magyar kettős adóegyezmény megszűnését követően, az USA-ból származó tőkejövedelmekre vonatkozó, a magyar adóügyi illetőségű magánszemélyekre nézve jelenleg előnytelen szabályok állnak.

A törvénytervezet pontosítaná az előadóművészek és sportolók jövedelemszerzésének helyére vonatkozó szabályokat is. Ez azt jelenti, hogy a magyar jogszabály alapján az adóztatás joga akkor is a tevékenység végzésének helye szerinti államot illetné meg, ha az e tevékenységből származó jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik.

A javaslat továbbá változtatna a családi kedvezménnyel és a 30 év alatti anyák kedvezményével, a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások adóadminisztrációjával kapcsolatos szabályokon is.

Az agrárium piaci szereplői számára kedvező az a tervezett változás, hogy adómentessé válna a borásztól reprezentációs célra és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, valamint üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként juttatott, a törvényben meghatározott borászati termék. Feltétele az adómentességnek az, hogy a juttató ezekről a termékekről nyilvántartást vezet melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja.

A törvényjavaslat változtatna a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások közterhei megfizetésének rendjén: a közterheket a kifizetőnek a továbbiakban nem a juttatás hónapjának kötelezettségeként, hanem a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell megállapítania.

A javaslat alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül majd évi egy alkalom helyett, három alkalommal csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem.

Kisvállalati adó (KIVA)

Az adócsomag a kisvállalati adózásban is hozna – az adózók viszonylag szűk körét érintő – változást. A tervezet szerint megszűnne a KIVA-alanyiság, ha a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája nyilvánosan működő részvénytársasággá változik, mégpedig a formaváltás napját megelőző nappal.

Továbbá, azokban az esetekben, amikor az adóalanyiság a Tao. tv. szerint kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés vagy szétválás miatt szűnne meg, az egyesüléssel vagy szétválással érintett adózó az egyesülés vagy szétválás napját követő 15 napon belül az adóhatósághoz tett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatná a KIVA-alanyiságot.

A tervezet továbbá változtatna a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezményeken: a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezmény személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet. 

Egyéb adóváltozások

A jövedéki adóról szóló törvénynek az adófelfüggesztés keretében történő szállításra vonatkozó szabályait a törvénytervezet összhangba hozná az árutovábbítási szabályokkal.

A közműadókat kivezetné a jogalkotó. Erre két fázisban kerülne sor a tervek szerint:

·        2024. január 1-jétől nem lenne a közművezetékek adójának tárgya a hírközlési vezeték, míg

·        2025. január 1-jétől teljesen megszűnne ez az adónem.

Az adócsomag szerint további országokkal indulna meg a pénzügyi számlákkal kapcsolatos automatikus információcsere és az országonkénti jelentések cseréje. Ezen túlmenően változnának az európai uniós vitarendezési eljárással kapcsolatos részletszabályok is.

A tervezet szerint módosul és kiegészül a helyi adókról szóló törvény azon bekezdése, amely felsorolja, mi számít közszolgálati kötelezettségnek, így a továbbiakban a „különleges jogállású szervek által foglalkoztatottak” jogviszonya is közszolgálati kötelezettségnek számítana.

Eljárási szabályok változásai

·        Az adózás rendjéről (Art) szóló törvény változásai

A jelenlegi szabályok szerint végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés során az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben nem lehet észrevételt tenni. Ez sok esetben hátrányosan érintette az adózókat, ezért a törvénytervezet megteremti annak lehetőségét, hogy a jegyzőkönyvvel szemben, annak kézbesítését követő nyolc napon belül lehet észrevételt tenni. A rendelkezés a kihirdetést követő 30 napon lép hatályba és az azt követően indult ellenőrzésekben lehet alkalmazni.

A törvénytervezet 2024. január 1-től egységesíti az önkormányzati és az állam adóhatóság által az adótartozással rendelkező személyek közzétételére vonatkozó értékhatárt.

·        Az adóigazgatási rendtartásról (Air) szóló törvény

A tervezett módosítás hátterében elsősorban az Áfa-tv. várható változása áll, amely lehetővé teszi a belföldi adóalanyok számára, hogy az Európai Unió más tagállamában válasszák az adómentességet és erről az érintett adóalanyoknak tájékoztatniuk kell a magyar adóhatóságot. Az adóhatóság a nyilatkozatot tevő adóalanyt egyedi azonosítószámmal látja el és erről az adóalanyt elektronikus úton értesíti.

Ezért az Air. úgy módosulna, hogy ha az egyedi azonosítószám megállapítása tárgyában hozott elutasító döntés alapja az adómentesség választásával érintett tagállam által az állami adó- és vámhatóság részére szolgáltatott információ, a döntés ezen részét az adózó az érintett tagállam által biztosított jogorvoslat keretében, az érintett tagállam illetékes hatósága előtt vitathatja.

A törvénytervezet más, kisebb kiegészítéseket is tartalmaz, így bekerül a jogszabályba egy új ellenőrzési határidő, amely szerint a jogutód adózónál lefolytatandó, a jogelőd adókötelezettségeire is kiterjedő adóellenőrzés határideje százhúsz nap, ha a vizsgált időszakban, illetve annak egy részében valamelyik jogelőd a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körébe tartozott.

Kiegészül az ellenőrzés megindítása azzal a szabállyal, hogy a kezelőszemélyzet nélküli automataberendezést, csomagautomatát érintő helyszíni ellenőrzés az adózó közreműködése nélkül, két hatósági tanú jelenlétében, az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával is megindítható.

·        Adóvégrehajtás

Az adócsomag szerint a jövedelem végrehajtásra vonatkozó szabályok kiegészülnek azzal a rendelkezéssel, hogy ha az adóhatóság a jövedelem-letiltást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a jövedelem-letiltás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.

Számvitel

Ahogyan arról a társasági adózás kapcsán már esett szó, a számvitelt érintő érdemleges módosításokat nem az őszi adócsomag, hanem a globális minimumadó magyarországi bevezetésére vonatkozó részletszabályok és adótörvény módosítások tervezete fogalmaz meg.

Ezek közt merőben új és hangsúlyos változás, hogy a számviteli törvény kiegészülne – az IFRS rendszeréből már jól ismert – halasztott adókövetelés, halasztott adókötelezettség fogalmával, nyilvántartási szabályaival.

Az adócsomag viszont több ponton kiegészítené az eddig hatályos jogszabályt az újrahasznosítható termékek visszaváltási díjával kapcsolatban. A tervezet szerint az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kellene elszámolni az újra használható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik). Továbbá az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kellene kimutatni ezeknek az értékesített termékeknek a bekerülési értékének részét képező visszaváltási díját, míg az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszakapott visszaváltási díj összegével.

Az előzőekben említett törvényjavaslatok elfogadását, törvénybe iktatását követően a változásokra – részletesebben ismertetve azokat – még visszatérünk.