2025. tavaszán kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok

2025. tavaszán mind a munkajog, mind a társadalombiztosítás kapcsán több jogszabálymódosítás is kihirdetésre került. Munkajog vonatkozásában az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai módosultak, illetve módosulnak, míg a társadalombiztosítás területén a járóbeteg ellátás időpontfoglalására és a csecsemőgondozási díjra vonatkozó új szabályok kerültek kihirdetésre. Az alábbiakban a fenti változásokat részletezem.

1.)   Elsőként az egyszerűsített foglalkoztatás módosításait ismertetem!

2025. április 24-én a Magyar Közlöny 49. számában kihirdetésre kerültek az egyszerűsített foglalkoztatás idén május 25-étől és jövő év elejétől hatályba lépő módosításai. Ezen, valamint korábban már kihirdetett módosítások kapcsán az alábbiakban összefoglalom az egyszerűsített foglalkoztatás változásait.

2025. május 25-étől hatályba lépett új szabály a következő:

Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Ezen bejelentéshez kapcsolódik az az új szabály, hogy a bejelentés időpontjától függetlenül a közterhet a munkavégzés napján hatályos köztehermértékkel kell teljesíteni.

2025. július 1-jétől lépnek hatályba a 2024. évi LXXIV. törvényben kihirdetett alábbi szabályok:

A hatályos szabály alapján, ha a munkáltató és a munkavállaló

-       idénymunkára, vagy

-       idénymunkára és alkalmi munkára

létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg.

A fenti szabály kiegészül 2025. július 1-jétől azzal a szabállyal, hogy ha a munkavállaló alkalmi munkára létesít több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg. Azaz az alkalmi munkára több alkalommal létesített munkaviszonyt esetén is alkalmazni kell a 120 napos időkorlátot.

Megjegyzés: Az alkalmi munkavállalásnál a fenti 120 naptári napos időkorlátot 2025. július 1-jétől kell majd figyelembe venni.

A 120 napos időkorlát feltételeinek vizsgálata céljából az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését megelőzően a foglalkoztató jogosult lesz a természetes személy adóazonosító jelének, TAJ-számának és nevének megismerésére és kezelésére azzal, hogy az adóhatóság ezen adatok lekérdezéséhez részére elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít.

2026. január 1-jén hatályba lépő új szabályok:

Változás az alkalmi munkavállalás napjaiban:

A hatályos szabály alapján a munkáltató és a munkavállaló között egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napra jöhet létre az alkalmi munkavállalás. 2026. január 1-jétől az alkalmi munkavállaló foglalkoztatása esetén nem kerül meghatározásra ezen határozott idejű munkaviszony éves napjainak száma. Mindezek alapján 2026. évben az alkalmi munka naptári napjaira a következő szabály érvényesül: „Alkalmi munka összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.”

Mezőgazdasági idénymunka 120 napon túl:

Növekszik éves szinten az idénymunkára köthető határozott idő. 2026. január elsejétől, ha a munkavállaló mezőgazdasági idénymunkára létesít több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot további 90 nappal meghaladhatja.

120 napon túli mezőgazdasági idénymunka esetén a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,125 százaléka lesz, amelyet szintén száz forintra kerekítve kell meghatározni.

A nyugellátás számítási alapja is változik 120 napot meghaladó mezőgazdasági munkavégzés esetén. 120 napot meghaladó mezőgazdasági munkavégzés esetén a nyugellátás számítási alapja naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3,15 százaléka lesz, amelyet száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Változás a filmipari statiszta alkalmi munkavállalók nyugellátásának alapjában:

További jelentős változás a filmipari statiszta alkalmi munkavállalók nyugellátásának számítási alapjára vonatkozik. A hatályos szabály alapján esetükben a nyugellátás számítási alapja naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, amely 2026. január 1-jétől naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 8,4 százalékára nő, amelyet szintén száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Végezetül meg kell említeni, hogy a 2010. évi LXXV. törvény (Efotv.) mellékletében foglalt egyszerűsített munkaszerződés is változik 2026. január 1-jétől, így ezen időponttól ezt az új szerződést kell majd alkalmazni.

2) Változás a társadalombiztosítás szabályaiban

2.1. Digitális időpontfoglalás

2025. március 3-án jelent meg a Magyar Közlöny 23. száma, amelyben mind a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet, mind a 43/1999. (III. 3.) kormányrendelet módosításra került a járóbeteg-szakellátások időpontfoglalása kapcsán. A jogszabálymódosítások kapcsán több cél is meghatározásra került. A célok között kiemelt célként szerepelt a járóbeteg-szakellátás digitális időpontfoglalási rendszerének hatékonyabb és lakosságközelibb működése. Ennek érdekében előírásra került, hogy a járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók meghatározott arányban ajánljanak ki időpontokat a digitális időpontfoglalási rendszerbe, továbbá mind a beteg, mind a beutaló orvos szabadon foglalhasson beutalóval időpontot. Ezen célok megvalósítása érdekében a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet módosítása a következőket tartalmazza:

A digitális időpontfoglalási rendszerben

-       olyan egészségügyi szolgáltatónál is foglalható időpont, amely a beteg ellátására területileg nem kötelezett (azaz a területi ellátási kötelezettségen kívül esik),

-       a beutalóban szereplő egészségügyi szolgáltató helyett más, az adott ellátásra a digitális időpontfoglalási rendszerben időpontot meghirdetett egészségügyi szolgáltatónál is foglalható időpont.

Ha tehát egy szegedi lakos a szegedi szakellátóba kapott beutalót reumatológiai vizsgálatra, akkor a fenti szabály alapján lehetősége lesz arra, hogy például a kecskeméti szakellátó digitális időpontfoglalási rendszerében foglaljon időpontot reumatológiai ellátásra.

Továbbá a módosítás kitér arra is, hogy ha a betegnek az adott beutalóhoz kapcsolódóan korábban más szolgáltatónál volt a digitális időpontfoglalási rendszerben foglalt időpontja, akkor a korábbi foglalása törlésre kerül. Maradva a fenti példánál ez azt jelenti, hogy ha szegedi járóbeteg szakellátónál reumatológiai rendelésre már volt lefoglalt időpontja a betegnek, azonban a beteg most Kecskeméten foglal időpontot, mert ott korábban jut ellátáshoz, akkor a szegedi időpontfoglalás törlésre kerül.

Fentiekben leírtak megvalósítására a szolgáltatóknak a következők szerint kell eljárnia:

A digitális időpontfoglalási rendszert használó járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató az általa nyújtott - – sürgős szükség körébe nem tartozó – járóbeteg-ellátásokra rendelkezésre álló időpontjainak 100%-át a digitális időpontfoglalási rendszerben elérhetővé teszi. Ezen ellátási időpontokba nem kell beszámítani

-         az egészségügyi szolgáltató az általa foglalkoztatott beutaló orvos számára fenntartott időpontokat,

-         azt az időpontot, amelyre kontrollvizsgálat került beírásra,

-         adott szakmán belül speciális ellátást nyújtó ambulancián történő ellátásra fenntartott időpontot.

Mindezek alapján a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató háromhavi bontásban legalább az előző év azonos háromhavi időszak esetszámának 60%-át teszi a beteg – ideértve a beteg nevében eljáró orvost is – számára foglalhatóvá. (Az előző év azonos háromhavi időszaka az előző év időpontfoglalással érintett hónappal azonos hónapja, valamint az azt követő két hónap.)

Képalkotó vizsgálatok:

A járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató

-         a röntgendiagnosztika,

-         teljeskörű ultrahangdiagnosztika,

-         gyermekradiológia,

-         CT és MR diagnosztika

esetében háromhavi bontásban legalább az előző év azonos háromhavi időszak esetszámának 20%-át teszi a beteg – ideértve a beteg nevében eljáró orvost is – számára foglalhatóvá.

Megjegyzés: A fentiekben leírtakat nem kell alkalmazni az országos gyógyintézet által nyújtott járóbeteg-szakellátásoknál.

Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy a járóbeteg szakellátó nem tagadhatja meg az ellátást, ha az EESZT útján digitálisan elérhetővé tett betegfogadási időpontra történt az időpontfoglalás.

Továbbá célként kerül megfogalmazásra a 43/1999. (III. 3.) kormányrendelet módosításában, hogy a szolgáltatók ösztönzése céljából biztosítani kell az egyes képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat végző járóbeteg szakellátók tervezett éves keretének a megemelését, ha ezen vizsgálatok tekintetében biztosítják a digitális időpontfoglalási rendszert. Erre tekintettel a röntgendiagnosztika, teljeskörű ultrahangdiagnosztika, gyermekradiológia, CT és MR diagnosztika vizsgálatokat végző járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató tervezett éves kerete – az egészségügyi szolgáltató teljesítményét is figyelembe véve – megemelhető, ha az egészségügyi szolgáltató ezen vizsgálatokra lehetővé teszi az EESZT digitális időpontfoglalási rendszert.

Végezetül meg kell említeni, hogy a fenti új szabályokat 2025. május 1-jétől kell alkalmazni.

2.2. Csecsemőgondozási díjra vonatkozó új szabályok:

A Magyar Közlöny 55. számában jelent meg a csecsemőgondozási díj 2025. július elsejétől hatályos módosítása, valamint a csecsemőgondozási díjra vonatkozó személyi jövedelemadó kedvezmény.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) és annak végrehajtási rendelete szabályozza az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak, ezen belül is a csecsemőgodozási díjnak a szabályait. Csecsemőgondozási díj (rövidítve: csed) biztosítási jogviszonyon alapuló, pénzben megállapított ellátás.  A hatályos szabály alapján a csecsemőgondozási díj

-         összege a csecsemőgondozási díj naptári napi alapjának, illetve a naptári napi jövedelmének 100 százaléka;

-         a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra, azaz 168 napig jár. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.

Megjegyzés: Keresőtevékenységnek minősül a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyban – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt-, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás.

2025. július 1-jétől a fenti szabály úgy változik, hogy nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha a gyermek születésének napjától számított 90 napon belül bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat. Azaz, a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt, a gyermek születésének napjától számított 90. napjától lehet majd keresőtevékenységet folytatni azzal, hogy ha ezen időszakban a csecsemőgondozási díjra jogosult bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat, akkor  a csecsemőgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a lesz.

A csecsemőgondozási díjból 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra. A Magyar Közlöny 55. számában került kihirdetésre a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény, amely szintén 2025. július 1-jén lép hatályba.

A csecsemőgondozási díj adókedvezménye kapcsán a fenti szabály úgy rendelkezik, hogy a csecsemőgondozási díjban részesülő magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. §-a szerint meghatározott összevont adóalapját a csecsemőgondozási díj kedvezményével csökkenti. A kedvezmény mértéke a csecsemőgondozási díj összege. Azaz a gyermek születését követő 90. naptól a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt keresőtevékenységet folytató édesanyák a csecsemőgondozási díjjal személyi jövedelemadó alapjukat csökkenthetik. Ezt a szabályt 2025. június 30-át követően folyósított csecsemőgondozási díj kapcsán lehet majd alkalmazni.

Megjegyzés: Ha a magánszemély egyidejűleg többféle - pl: csed, gyed, örökebfogadói díj -ellátásban is részesül, a kedvezmény mindegyik ellátás után érvényesíthető.