Újabb fontos határidő közeleg

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései Honlap: www.sinkatax.hu E-mail: info[kukac]sinkatax.hu

Június 30-ig a járvány miatt elkésett mérleg, adóbevallás igazolási kérelmét különösen méltányosan bírálja el a NAV.


Ahogyan arról már e fórumon is szóltunk, a koronavírus-járványra hivatkozó igazolási kérelem mentesíthet a mulasztás jogkövetkezményei alól a társasági adó, a kisvállalati adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója, továbbá a transzferár-dokumentáció esetében.

Fontos szem előtt tartaniuk az érintetteknek, hogy a számviteli beszámoló letétbe helyezése mellett a beszámolóra épülő bevallások benyújtásának és az azokhoz kapcsolódó adó megfizetésének határideje is május 31-e volt.

A koronavírus-járványra hivatkozó igazolási kérelemazonban mentesíthet a mulasztás jogkövetkezményei alól

  • a társasági adó,

  • a kisvállalati adó,

  • az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója, továbbá

  • a transzferár-dokumentáció esetében.

Amennyiben a cég önhibáján kívül nem tudott eleget tenni a törvényben előírt határidőben adóbevallási kötelezettségének, akkor lehetőség van az igazolási kérelem előterjesztésére, hogy kimentse a mulasztást, és ezáltal mentesüljön a mulasztás miatti szankciók alól.

Az Air. 53.§. (3) bekezdés b.) pontja, valamint az Art. 51. §-a alapján az adózónak lehetősége van arra, hogy a bevallási határidő elmulasztása esetén, a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg igazolási kérelmet terjesszen elő – ez a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzettől függetlenül is érvényes lehetősége az adóalanyoknak.

Azonban, ha a mulasztás oka a COVID-19 járványra vezethető vissza, akkor a NAV 2021. június 30-ig az igazolási kérelem elbírálása során különösen méltányolja ezt a körülményt.

A kedvezményes eljárásnak ez esetben is az a feltétele, hogy az adózó a beadványában megjelölt bevallást, bevallásokat az igazolási kérelmével egy időben benyújtsa, és az abban szereplő adófizetési kötelezettségének is eleget tegyen.

Lényeges, hogy a mulasztás miatti késedelmi pótlék felszámításának önmagában az igazolási kérelem nem gátja, az automatikusan megtörtén.

Ezért az igazolási kérelemben kérni kell a késedelmi pótlék megfizetése alóli mentesülést is vagy a pótlék felszámítása után fizetési kedvezményi kérelmet lehet benyújtani.

Bár az igazolási kérelemnek nincs előírt formája, a NAV a honlapján közzétett mintával és hasznos információkkal segíti annak előterjesztését:

https://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap/Egyes_adokotelezettse20180301.html?query="igazolási+kérelem

A kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózónak az e-Papír szolgáltatáson keresztül kell benyújtania.

Fontos tudni, hogy az igazolási kérelmet az érintett ügyfélen kívül meghatalmazottja (képviselője) is benyújthatja, így például a cég könyvelője, jogtanácsosa is, ha állandó vagy eseti meghatalmazással rendelkezik.

A beadvány megfogalmazása – az ajánlott formanyomtatvány kitöltése – során vegyük komolyan a „határidő elmulasztásának kimentésére előadni kívánom, hogy…” és az „indokaimat az alábbi igazolások becsatolásával kívánom alátámasztani..” kezdetű bekezdéseket!

Az adóhatóság ugyanis csak az Air. és az Art. keretei között mozogva adhat helyt a kérelemnek, engedélyezhet fizetési kedvezményt, élhet méltányossági jogkörével.

A bevallások, a beszámoló benyújtására előírt határidő elmulasztása mögött komoly és méltányolható oknak kell állnia, még akkor is, ha amúgy az adóhatóság a járványhelyzetre tekintettel kevésbé szigorú arcát mutatja.

A késedelmi pótlék, mulasztási bírság kapcsán fontos, hogy jogi személy és egyéb szervezet esetében a pótlék és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén, így különösen akkor mérsékelhető (engedhető el), ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

A gazdálkodás ellehetetlenülésének kérdése azonban összetett vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye egyebekben a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás) lenne.

A mérséklés intézménye azonban nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt tehát alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető.

Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának.

Jogi személy és egyéb szervezet, vagy gazdálkodó tevékenységet folytató természetes személy pótlék- és bírságtartozása mérséklését (elengedését) az adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

Amennyiben a társaság, az egyéb szervezet fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmet nyújt be – például a bevallás szerint még befizetendő adót nem tudja azonnal rendezni -, a felróhatóságot, illetve annak hiányát az okok és a kérelmező (illetve vezető tisztségviselői, képviselői) magatartásának, motivációjának, illetve a körülményeknek a konkrét ismerete alapján lehet elbírálni.

Általában fennáll a törvényben foglalt feltétel vis major vagy harmadik személy károkozása esetén, illetve ha a kérelmező a követeléseink behajtása érdekében a szükséges intézkedést megtette.

Általában nem teljesíthető a kérelem, ha

  • az adótartozás esedékességének időpontjában vagy azt követően a tartozás pénzügyi fedezete rendelkezésre állt, de azt a kérelmező más - nem méltányolható (pl.: átlagon felüli jövedelem kiáramlás, osztalék, reprezentáció) - célra fordította,

  • a kérelmező követeléseinek behajtása, kárigényének érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket nem tette meg,

  • a fizetési nehézség más részére történő ideiglenesen vagy véglegesen átadott pénz, vagy a gazdálkodásból történő egyéb vagyonkivonás következménye.

A fizetési nehézség általában akkor tekinthető átmeneti jellegűnek, ha a tartozások és követelések, valamint az éves tervezett eredmény és a vagyoni helyzet egybevetése alapján a fizetési nehézség megszüntetése reálisan várható.

A fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése nem szolgálhat hitelhelyettesítő pénzeszközként, továbbá – ahogyan az előzőekben is utaltunk erre - a fizetőképtelenség következményeinek elodázására.

Előfordulhat, hogy az érintett vállalkozás a bevallási kötelezettség elmulasztása miatt a KOMA-ból törlődött. Ha az igazolási kérelmét a NAV elfogadja, akkor az adózót utólag az adatbázisba is visszahelyezi.



Legfrissebb...

Szakértőink

Jelmagyarázat

Bárki számára szabadon hozzáférhető
A cikk olvasásához Pallas fiók nyitása szükséges
Szakmai csomag előfizetéssel olvasható