Bérbe adott ingatlan és szociális hozzájárulási adó az szja-bevallásban

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem beleszámít-e a szociális hozzájárulási adó kötelezettség megállapításakor az adófizetési felső határba?

Az adóhatóság - az 2019-es személyijövedelemadó-bevallások feldolgozásakor nyert- tapasztalatai szerint, az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet is szerző magánszemélyek az őket terhelő adókötelezettségek megállapításakor sok esetben bizonytalanok voltak.

Leginkább az okozott számukra problémát. hogy az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem beleszámít-e a szociális hozzájárulási adó kötelezettség megállapításakor az adófizetési felső határba.

Az ingatlan bérbeadásával foglalkozó magánszemélyek választásuk szerint, az ebből származó jövedelmükkel kapcsolatos adókötelezettségeiket teljesíthetik

• egyéni vállalkozóként,


• adószám és bejelentkezési kötelezettség nélkül magánszemélyként, vagy


• adószámos magánszemélyként.

Utóbbi két esetben a magánszemély ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme a személyi jövedelemadó szabályai szerint, önálló tevékenységből származó jövedelemként, az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 százalék.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) szerint szociális hozzájárulási adó alapjaként kell számításba venni az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap megállapításakor figyelembe vett jövedelem összegét is.

E körbe – elvileg- tehát a nem egyéni vállalkozó magánszemélyként folytatott ingatlan bérbeadói tevékenység, az abból származó jövedelem is beletartozhatna.

Viszont a Szocho tv. 5.§-a felsorolja azokat a jövedelmeket, amelyeket – az Szja tv. szerinti összevont adóalap részeként sem – terheli a szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettsége.

A hivatkozott szakasz (2) bekezdése h) pont az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet mentesíti a szociális hozzájárulási adó alól.

A Szocho tv. a természetes személy adófizetési kötelezettségének felső határt szab.

Ez azt jelenti, hogy egyes jövedelemkategóriák esetén (például árfolyamnyereségből származó jövedelem) az éves adófizetési kötelezettség nem lehet több mint a törvény által rögzített összeg.

Az adófizetési felső határba – egyebek mellett – beletartoznak az összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelmek is.

Viszont a Szocho tv. ezzel összefüggésben nem említi kivételként – vagyis a kötelezettség alapja felső határának számításakor levonandó tételként - az egyébként a szociális hozzájárulási adó fizetése alól mentesített jövedelmeket.

Ebből következően a magánszemély által ingatlan bérbeadásból származó jövedelmét (mint összevont adóalapba tartozó jövedelmet) figyelembe lehet venni az adófizetési felső határ számításakor, függetlenül attól, hogy az után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

A szóban forgó adófizetési felső határ a minimálbér összegének huszonnégyszerese, azaz 2020-ban 3.864.000 forint.

Nézzünk fentiekre néhány példát is!

Telkes Tekla angol-francia nyelvszakos egyetemi hallgató, emellett részmunkaidőben dolgozik egy fordítóirodában. 2020-ban munkaviszonyból származó jövedelme 1.260.000 forint volt. Tekla adószámos magánszemélyként bérbe adja a nagymamájától örökölt belvárosi lakást, az ezzel szerzett jövedelme (az szja alapja) 2.000.000 forint. Tekla résztulajdonosa egy társas vállalkozásnak is, ahonnan 2020-ban 1.500.000 forint osztalékot kapott.

Milyen összegű szociális hozzájárulási adó terheli az osztalékot?

Tekla összevont adóalapba eső jövedelme (1.260.000 + 2.000.000=) 3.260.000 forint.

A szociális hozzájárulási adó alapjának felső határa 2020-ban 3.864.000 forint volt.

Azaz szociális hozzájárulási alapként fennmaradt 604.000 forint.

Az 1.500.000 forint osztalékból Teklának csak 604.000 forint után kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót.

Nézzünk egy másik példát is!

Somogyi Soma munkaviszony mellett egyéni vállalkozó. Munkaviszonyában elért, összevont adóalapba tartozó jövedelme 2.400.000 forint, ingatlan bérbeadásából pedig 800.000 forint jövedelme származott, azaz összesen 3.200.000 forint.

Vállalkozása nyereséges, így vállalkozói osztalékalapja után is szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Ennek alapja viszont 3.864.000 – 3.200.000=) legfeljebb 664.000 forint lehet.

Az adóhatóság az ingatlan bérbeadásával jövedelmet szerzők szociális hozzájárulási adója tárgyában 20201. április 20-án tájékoztatót is közzé tett, amely innen érhető el:

https://www.nav.gov.hu/nav/tudjon_rola/Ingatlan_berbeadasbol20210420.html