Joga van-e a munkáltatónak tudni, hogy a dolgozója védett-e a COVID-19 vírus ellen?

Szerző: Repka Ágnes

HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadóKorábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanács...

A 2020 tavaszán kialakult pandémiás helyzetben – amit a COVID-19 koronavírus okozott ideahaza- egyértelműen megtapasztalhattuk, hogy a magyar munkajog és TB jog számos olyan helyzetet nem tudott kezelni, amit a vírus teremtett. Sokan nem értették, hogy miért nincsenek egyértelmű válaszok bizonyos kérdésekre, amik például a távmunkával, a maszkviseléssel kapcsolatosak.

Ahhoz, hogy ezt megértsük, ott kell kezdenünk, hogy ilyen jellegű kihívás elé nem volt állítva évtizedek óta sem a munkáltatói réteg, sem a jogalkotó, így a Munka törvénykönyve nem tartalmazott egyértelmű, részletes iránymutatást a járványügyi helyzetre. Természetesen alapvetően örülünk neki, hogy az elmúlt évtizedekben nem volt olyan vírus, ami az ország teljes gazdasági működését és a munkaerőpiacot ilyen mélységben érintette volna, ám éppen emiatt a kezdeti időszakban mind a jogalkotásban, mind a gyakorlati működésben – a munkáltatói oldalon, a HR-es, a társadalombiztosítási és munkajogi területen – érezhető volt a felkészületlenség. Napi szinten merültek fel olyan kérdések, amire ott és akkor nem tudták a megfelelő válaszokat a szakemberek sem, s a kormányzati tájékoztatók is késve, s csak szűkszavúan rendezték a mindennapi működéshez szükséges dolgokat.

Bár most már egy éve élünk és dolgozunk ilyen körülmények között, továbbra is állandó változásban van a munkaerőpiac, s újabb és újabb kérdésekre keressük a választ, így fordulhat elő az, hogy amire például még nem is gondoltunk fél éve, az most lényegi kérdésként merül fel egyre több munkáltató esetében, amire pedig egy egyértelmű NEM volt a válasz még idén év elején, az most bizonyos esetekben ATTÓL FÜGG-re módosul. Egy ilyen érdekes, több jogágat érintő kérdést szeretnék a mai írásomban bemutatni.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 20201. április elsején jelentette meg tájékoztatóját arról, hogy a munkáltatók jogosultak-e kezelni - megismerni, és nyilvántartani – a dolgozóik koronavírus elleni védettségére tényére vonatkozó adatokat. A kérdés – a COVID-19 elleni oltás és a védettségi igazolvány megjelenésével aktuálissá vált sok munkáltatónál, ám korántsem olyan egyszerű megválaszolni.

A dolgozó oldaláról nézve a magánélethez, önrendelkezéshez való jog, illetve a személyes adatok védelmének a joga az, amit figyelembe kell vennünk a kérdés megválaszolásakor. A személyes adatnál különösen fontos az is, hogy a vírus elleni védettség ténye – amit az oltás, vagy a korábbi, bizonyított vírusfertőzés, s az ezekkel járó védettségi igazolvány bizonyít - különleges, egészségügyi adat, amire külön előírások vonatkoznak az adatvédelmi törvényben.

Ha a munkáltató vizsgálja ezt a kérdést, neki a munkaegészségügyi, munkavédelmi, munkajogi adatvédelmi előírásokat kell szem előtt tartania, s mindezeket összenézve kialakítania az joggyakorlatát. A munkáltató felelőssége az Mt. szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása. A munkavédelemről szóló törvény alapján az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására. Ugyanezen törvény szerint a munkavállaló köteles együttműködni többek között a munkáltatóval az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is.

Lefordítva ezt a mindennapokra, ha a dolgozók között vannak olyanok, akik már rendelkeznek védettséggel, logikus gondolat, hogy a munkáltató – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében – eme információról tudomást szerezzen, s tárolhassa ezt, hiszen ennek alapján például olyan munkaszervezési lépéseket tehet meg, mely nagyobb eséllyel csökkenti a vírus terjedését a munkahelyen, vagy a dolgozókkal találkozó ügyfelek között. Ha pedig plusz szempontként behozom ide a munkáltató kárfelelősségét, rögtön érthető, hogy miért jut például egy munkáltatónak eszébe, hogy a dolgozói beosztását ezen információkra is alapozza, s a vírus ellen már védettséggel rendelkező dolgozókat más helyen vagy munkakörben foglalkoztassa, mint azokat, akik nem védettek még (s akik esetleg pont amiatt betegednek meg s lépnek fel kárigényükkel, mert a munkáltató nem helyezte őket kevésbé veszélyes munkakörbe, vagy munkaterületre, holott lett volna lehetősége rá az információk alapján). Érthető tehát az a jogi érvelés, hogy a munkáltatónak egyértelműen jogos érdeke fűződhet a COVID-19 vírus elleni védettségre vonatkozó adatok kezeléséhez.

A két fél érdekeit és jogait „ütköztetve” úgy járunk el helyesen, ha azt tesszük, amit az adatvédelmi szabályok s az alkotmányjog előír: össze kell vetni a két fél érdekeit, jogait, s megnézni, hogy melyik erősebb ebben a helyzetben. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója pont erre alapozza azt a kijelentését, hogy munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás egészségügyi, valamint munkaszervezési céllal, egyes munkakörökben vagy foglalkoztatotti személyi kör esetében szükséges és arányos intézkedésnek minősülhet a munkavállaló koronavírus elleni védettsége tényének munkáltató általi megismerése a munkavállalók, s a munkavállalókkal potenciálisan kapcsolatba kerülő harmadik személyek (ügyfelek) élete és egészségének védelme érdekében.

Ám a dolog nem ilyen egyszerű, hiszen rendkívül sok változó lehet még egy adott ügy során: nem mindegy, hogy egy teljesen távmunkában dolgozó munkavállalóról beszélünk, aki hónapokig mindenféle személyes kapcsolat nélkül dolgozik, így kvázi semmilyen más kollégával és ügyféllel nem találkozik, vagy egy olyan dolgozót veszünk példának, aki személyes ügyfélszolgálaton dolgozik, vagy koronavírus szempontjából különösen veszélyeztetett személyek körében történő munkavégzés jellemzi a mindennapjait. Az egyes esetekben – mindezen körülményeket figyelembe véve - a kockázatokat elemezve, mérlegelve kell, hogy döntsön a munkáltató arról, hogy vajon az adott dolgozó esetén tényleg szükséges-e eme információ ismerete és nyilvántartása.



Ezévi (2021.) számviteli, adózási és Tb jogszabályok naprakészen, kreditpontok 2021.

A mérleg másik oldalán »

Legfrissebb...

Szakértőink

Jelmagyarázat

Bárki számára szabadon hozzáférhető
A cikk olvasásához Pallas fiók nyitása szükséges
Szakmai csomag előfizetéssel olvasható