Kerekasztal beszélgetés a NAV-val – Online Adózási Konferencia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései Honlap: www.sinkatax.hu E-mail: info[kukac]sinkatax.hu

 Az Online Számla rendszer új lehetőségei és elvárásai, a foglalkoztatás kérdései, a digitalizáció kihívásai az adózásban, termékimport és áfa, brexit. E témák kerültek terítékre a NAV Online Adókonzultációján.

   2021 adószakértői szemmel nézve (is) izgalmas évnek ígérkezik – az adóhatóság által szervezett, november 25-i online konferencián elhangzottak alapján mindenképp.

   A vállalkozások vezetőinek tudniuk kell – vélik az adóhatóság képviselői-, kitől kaphatnak segítséget, ha azt akarják, hogy rendben legyenek az irányításuk alatt álló cég adóügyei.

A segítség pedig adott esetben érkezhet a NAV-tól is, a támogató, szolgáltató imidzsét építő adóhatóság legalábbis ennek igen fontos láncszemeként tekint az Online Számla rendszerre.

   Persze – és ezt az adóhatóság is elismeri – az Online Számla rendszer számos kihívást tartogat még az adózóknak, különösen, hogy a tapasztalatok szerint nem kevés azon vállalkozók száma, akik még a számla Áfatörvénynek megfelelő adattartalmával sincsenek teljesen tisztában. Pedig a rendszer nem ellenük, hanem értük is dolgozik – lássuk, mit is gondol minderről a NAV!

   

   Online Számla rendszer: adózói kihívások és lehetőségek

 

Ahogyan arra már utaltam, az adóhatóság jelenleg még azért is küzd, hogy a számlák Áfatörvénynek megfelelő adattartalmát kikényszerítse az adatszolgáltatással.

Ami a hibákat illeti, a NAV terminológiája szerint beszélhetünk

  • figyelemfelhívó és
  • a feldolgozást megakasztó

hibákról.

   Mit jelent az egyik, mit a másik?

   A figyelemfelhívó hiba olyan üzleti hiba, amely az adatszolgáltatás befogadását nem blokkolja, azonban a számla, vagy az erről nyújtott adatszolgáltatás tartalmilag helytelen, vagy helytelen lehet.

Például, az adóalany vevő adószámának szerepelnie kell a számlán. Ha az adóalany nyilvántartásban nem élő adószámot rögzít a vevő adószámaként, akkor is folytatható a vevő adatainak kitöltése manuálisan. Ebben az esetben egy figyelmeztető ikon jelenik meg az adószám mellett.

   Az ún. blokkoló hiba pedig olyan technikai vagy súlyos üzleti hiba, amely az adatszolgáltatás befogadását megakadályozza. Ilyen lehet például nem létező adókulcs megadása.

Az adatszolgáltatásban mintegy 130 különböző rutinellenőrzési funkció működik egyidejűleg, így az adózó azonnali visszajelzést kaphat az esetleges hibákról.

   (Az adóhatóság honlapjáról egyébként szabadon letölthető az Online Számla rendszer Felhasználói kézikönyve, amely – egyebek mellett a lehetséges hibákat és azok javításának módjára is ad útmutatót: https://onlineszamla.nav.gov.hu/api/files/container/download/Online_Sz%C3%A1mla_Rendszer_felhaszn%C3%A1l%C3%B3i_k%C3%A9zik%C3%B6nyv_v1.6.pdf )

   Az adóhatóság szerint az adatszolgáltatási kötelezettség fokozatosan rábírja a vállalkozókat arra is, hogy olyan számlázó programot használjanak, amely az adatszolgáltatás minőségének, teljességének is garanciája, például annak alapján is, hogy milyen gyakorisággal ad jelzést a felhasználónak, hogy az adatszolgáltatásban valamilyen hiba van, illetve ad-e jelzést egyáltalán.

   A jövő – és az ígéretes lehetőségeket tartogató piac – azoké a fejlesztőké lesz, akik nem teherként élik meg a számlázó szoftverrel szembeni újabb és újabb elvárásokat, így különösen a szóban forgó adatszolgáltatás kapcsán felmerülőket, hanem izgalmas kihívásként (ha úgy tetszik „kalandként”), amely egyre hatékonyabb, frappánsabb megoldásokra inspirálja őket.

   Ha az Online Számla rendszerről beszélünk, megkerülhetetlen a kézi számlatömbök használatának kérdése.

A probléma – legalábbis hivatali szemmel látott - lényegét a tárgyban előadást tartó Mizsányi Attila (osztályvezető, NAV) találóan úgy foglalta össze, hogy „applikáció vagy adminisztráció”, vagyis vagy áttérnek az érintett adózók az adóhatóság által ingyenesen elérhetővé tett számlázó program használatára, amelynek applikációi lehetővé teszik a számla kiállítását akár egy okostelefonnal is, vagy bevállalják a kézi számla rögzítését az adatszolgáltatás erre rendelkezésre álló webes felületén.

   Hozzá kell azonban tennünk, hogy bár a könyvelők, adószakértők, és általában a vállalkozók örömmel üdvözlik a papírmentes, gyors adatfeldolgozás lehetőségeit, de az üzleti életben adódhatnak olyan helyzetek, amikor a kézi számlatömb kiváltása nehezen elképzelhető. Gondoljunk például arra a villanyszerelőre, aki egy magánszemély otthonában végez el valamilyen javítást. A megrendelő számlát kér a szolgáltatásról. Tegyük fel, hogy szerelőnk rendelkezésére áll a már említett applikáció és okostelefonján kiállítja a számlát. Ezt – elvileg- elküldhetné a megrendelő e-mail címére, az pedig később kinyomtathatná, lementhetné a számítógépére, okostelefonjára.

Mi történik akkor, ha a megrendelő nem hajlandó erre, esetleg nem állnak rendelkezésére a megfelelő eszközök, mondjuk azért, mert ahhoz a generációhoz tartozik, amely még abban nőtt fel, hogy a telefonnal csak beszélgetni lehet – és adott esetben nem óhajt ezen túllépni?

Bizony, akkor szerelőnk kénytelen kézi számlatömbben lekörmölni a bizonylatot.

   Bár a jövőben csak az a könyvelő szoftver lesz majd piacképes, amely képes lesz közvetlenül adatokat átvenni a számlázó programból (és ez fordítva is igaz), az adatszolgáltatás XML letöltése azoknak is segítségére lesz, akiknél a két program közötti kapcsolat még nem megoldott, de könyvelésük ezt a formátumot fogadni képes – ideértve a vevőt is, aki számára a befogadott számla könyvviteli feldolgozása is megoldható így.

   A vállalkozóknak érdemes megfontolniuk, hogy a számláikon nem csupán azokat az adatokat rögzítik, amelyeket az Áfatörvény (vagy más jogszabály, mint például a jövedéki adóról szóló törvény) kötelezően előír, hanem olyan információkat is feltüntetnek, amely adatfeldolgozásuk során számukra, illetve vevőiknek fontos, mint mondjuk a rendelésszám. Az Online Számla rendszer ezen adatokat is fogadni képes, és ebből következően az adatszolgáltatás XML letöltésével ezek is bekerülhetnek a számviteli rendszerbe.

   A rendszer újdonsága lesz 2021. január 1-jétől – azon túlmenően, hogy a kötelezettség immár teljes körűvé, a nem adóalany (magánszemély) vevőknek kiállított számlákra is kiterjed majd -, hogy az adóhatóság „postása” is lesz a bizonylatoknak. Ez azt jelenti, hogy a kiállított és az adatszolgáltatásban szereplő számlához annak címzettje is hozzáférhet, azaz nem szükséges azt postára adni, illetve e-mailben eljuttatni a vevőhöz.

   Ezzel összefüggésben kérdés – és a megoldás még kidolgozásra vár-, hogy mi a teendő akkor, ha a számlát, amit elvileg az adóhatóságon keresztül kap meg a címzett, a vevő nem szándékozik befogadni.

   E kérdéstől függetlenül, az Online Számla rendszer 3.0 verziójára tekinthetünk úgy is, mint az okos, hatékony ügyvitel igen fontos elemére, amelynek köszönhetően értékes idő szabadul fel más, lényeges folyamatok számára.

   A konferencia előadásait kerekasztal beszélgetések követték, amelyben a vállalkozói szféra – e körben például a MOL  Nyrt., vagy a tanácsadó szakma részéről a PWC Magyarország - is képviseltette magát.

   Az általuk javasoltak nem csupán az adóhatóság számára érdekesek, de más vállalkozók is megfontolandó tippeket kaphattak.

   Így például érdemes beépíteni a megbízási szerződésekbe azt a kikötést, hogy a beérkező számla befogadására és kiegyenlítésére csak azt követően kerülhet sor, hogy a kibocsátó előírásszerűen teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét, azaz a bizonylat megtalálható az Online Számla rendszerben.

   Ez az ellenőrzési lehetőség a számla kibocsátójának is fontos: nyomon követheti, hogy befogadta-e az adott számlát a címzett.

   Fentiekkel kapcsolatban az is lényeges – és ugyancsak még a jogalkotó részéről is megválaszolandó – kérdés, hogy az adatok feltöltésének már van jogszabályi kerete, de vajon lesz-e a letöltéseknek is.  Például, hivatkozhat-e a vállalkozó (adott esetben könyvelője), hogy azért nincs még „áfa adat”, mert a levonható adót igazoló e-számla még nem érkezett meg az Online Számla rendszerbe?

   Az adóhatóság jelenlegi álláspontja erről az, hogy bár a NAV (ingyenesen) nyújtja majd az ezzel kapcsolatos szolgáltatást, de nem vállalhat felelősséget arra, hogy a felek fel is használják majd ezeket az információkat. Ebből következően, indokolt az egymással szerződő vállalkozóknak erről, illetve az üzemzavarok esetéről (akár az adóhatóság hatáskörében, akár a felek valamelyikénél következett az be) is megállapodniuk.

   Az Online Számla rendszer az adóhatósági ellenőrzések kapcsán is jól vizsgázott: jelentősen lerövidült az egy-egy ellenőrzés lefolytatáshoz szükséges ellenőri munkaórák, valamint a szükséges személyes találkozások, konzultációk száma is – ez igen lényeges szempont a koronavírus-járvány ideje alatt.

   Egyben az az adózói elvárás is teljesül, hogy azokat az információkat, amelyek már rendelkezésére állnak az adóhatóságnak, ne kérje be újra az adózótól.

A számlaadatokból az adóhatóság – szúrópróba szerű kontrollt végezve - azt is látja, hogy a vizsgált vállalkozó a szokásos, korábban lefolytatott ellenőrzés tapasztalatai szerint valamilyen hibával számlázott ügyleteit a továbbiakban megfelelően kezeli-e, így az ellenőrzés adott esetben csak az érintett új típusú ügyleteire terjed ki.

   Az adóhatóság vizsgálatai ennek köszönhetően is fókuszáltabbak, és itt is a NAV mentori, támogató szerepén van a hangsúly – ahogyan munkatársuk fogalmazott: nem a mindenáron való szankciók kiszabása a cél, hanem az, hogy felhívják a vizsgált vállalkozó figyelmét arra,  „hiba van, hozd helyre”.

   Cseppet sem mellesleg, az Online Számla rendszer a bevételek eltitkolásában és a fizetendő adó fiktív számlák alapján való csökkentésében is akadályozza az adóoptimalizálást sajátosan értelmező vállalkozókat.

 

Foglalkoztatás

    Az adóhatóság foglalkoztatással kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatai szerint, a leggyakrabban előforduló szabálytalanság a bejelentés nélküli foglalkoztatás (2018-2019-ben ezzel összefüggésben több mint 2 milliárd forint bírságot szabott ki a NAV), valamint a foglalkoztatás nem valós adatokkal történő bejelentése, így például a ténylegesen teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló részmunkaidős bejelentése.

Az is sokszor előfordul – nem is feltétlenül szándékosan, akár figyelmetlenségből is -, hogy a garantált bérminimum, illetve a minimálbér változását nem vezetik át, így nem az előírásoknak megfelelő járulékalap szerepel a bevallásokban sem.

   Az adóhatóság e témában is folyamatos kockázatelemzést végez, naponta frissített adatok alapján veti össze az adóalanyok ’08-as bevallásait adófolyószámlájukkal.

(Jelenleg 2,1 millió jogviszonyt figyel a NAV.)

   A következő lépés a foglalkoztatás ellenőrzésében az lehet, ha – és ez várható intézkedés – a bérszámfejtő programokat, az online pénztárgépekhez és a számlázó szoftverekhez hasonlóan, bekötik a NAV-hoz.

   A jogviszonyok rendezése iránti igény – a koronavírus-járvány miatt – egyre erősebb a munkavállalói oldalon is. A járvány miatti gazdasági helyzet miatt állásukat vesztettek közül sokan keresték meg azzal az adóhatóságot, hogy mit tehetnek ebben az esetben, milyen módon válhatnak jogosulttá az egészségügyi ellátásokra. Ez egyébként érvényes azokra is, akik eddig beletörődtek abba, hogy foglalkoztatójuk „elfelejtette” bejelenteni őket.

   A munkaadók többségére egyébként – szerencsére – a jogkövető magatartás jellemző, így azokat a legális lehetőségeket keresik, amelyekkel munkavállalóik elbocsátását elkerülhetik, megőrizve őket a gazdasági helyzet javulásának idejére.

   A foglalkoztatáshoz kapcsolódóan a munkaviszonyban állók járulékfizetésének alsó határa is terítékre került: a munkaadók, bár megértik a jogalkotói szándékot, de a szabály „finomítását” várják.

Mint ismeretes, a Tbj. új, 2020. szeptember 1-jétől alkalmazandó szabálya szerint munkaviszony esetében egy járulékfizetési alsó határral is számolni kell, ez havonta legalább a minimálbér 30 százaléka.

Vagyis, ha a tárgyhónapban a munkavállaló részére nem fizet a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határt, vagyis 48.300 forintot elérő jövedelmet, és a tárgyhónapban elszámolt tényleges járulék nem éri el a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét, akkor a foglalkoztató köteles a biztosított helyett a tényleges járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fizetendő járulékot megfizetni.

   A munkaadók szerint a jogszabály nincs tekintettel egyes foglalkoztatók speciális helyzetére. Így példaként említették a kerekasztal beszélgetés résztvevői annak a falusi postahivatalnak az esetét, ahol a levélkézbesítőt csak töredék munkaidőben – és így a járulékfizetési alsó határt el nem érő munkabérérét - tudják foglalkoztatni, mivel a napi posta kihordására az is bőven elég.

 

Digitalizáció

    Ahogyan a 19. század a sebészek évszázada volt, úgy a 21. minden bizonnyal az informatikusoké. Ezt igazolja az Online Számla rendszer is, de az adóhatóság jövőbeni fejlesztési tervei is ebbe az irányba mutatnak.

E körbe tartozik az ún. egycsatornás adatszolgáltatás – egyszerre és azonos tartalommal szerepel az adatszolgáltatás a felhasználói lánc minden tagjánál, jogosultsághoz kötött dekódoltság mellett -, az eBEV portál megújítása, valamint az ONYA fejlesztése – az adózó lekérdezheti, hogy elektronikusan milyen dokumentumokat küldött már be a  NAV-hoz. Ezzel elkerülhető - például – a ’T1041-es adatlapok azonos tartalommal, de kétszeresen történő beküldése is, amely hibás bejelentő lapot, és javítására való hatósági felszólítást eredményez.

Az sem ritka, hogy a vállalkozók olyan telephely megszűntetését – vagy más körülmény változását – tűntetik fel adatmódosításként, amelyet korábban be sem jelentettek.

Az ONYA fejlesztésével ez az adózói baki is elkerülhető lesz.

   Az ONYA (Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás) jelenleg 27 webesített nyomtatványt tartalmaz, ennek növelését tervezi az adóhatóság, az ÁNYK technológia folyamatos kivezetésével.

A papírmentes irodák megteremtésében mérföldkőnek ígérkezik az adóhatóság 2021-től induló fejlesztése, az eFIP (Elektronikus Foglalkoztatási Információs program) is, amely többek között a ’T1041-es adatlap webesítését is jelenti, az adóhatóság által már ismert adatok automatikus kitöltésével.

   Az eÁfa az Online Számla rendszerre és a vámokmányokra alapozva – 2021 júliusától – „kiajánlja” az adózóknak az áfabevallást, amivel a vállalkozóknak még persze lesz munkája: az üzleti döntéseket a hatóság nem hozza meg, így nem dönt a levonható áfáról sem.

Az áfa-analitika standardizálása (XML API) 2021. III. negyedévének végére várható, ezzel együtt adóhatósági szolgáltatásként jelenik meg (ismételten az Online Számla adatszolgáltatásra építve) a levonási jog határidejének figyelése is.

   Az áfa-bevallás tervezete kapcsán fontos, hogy a bevallás jóváhagyása és beküldése a rendszer elsődleges felhasználóinak joga lesz.

   A vállalkozói szféra – a kerekasztal beszélgetések során megfogalmazott - véleménye szerint a vállalkozások hatékonyságának növelésben a digitalizáció csak a harmadik helyen áll (megelőzi az üzleti modellek átalakításának szükségessége és a folyamatos tanulás, képzéseken való részvétel), de az üzleti folyamatok digitális logikával történő megközelítése ma már elengedhetetlen.

   Ez utóbbinak jelentős lökést ad az a tény, hogy számos vállalkozásnál időszerű a generációváltás, amely egyben új digitális érettséget, szemléletet hoz a vállalkozások életébe.

A digitalizáció fejlesztése a kis- és középvállalkozások számára létfontosságú, csak így lehetnek versenyképesek, esélyesek arra, hogy az e téren fejlettebb nagyvállalatok beszállítóivá válhassanak, illetve e státuszukat a továbbiakban is megőrizhessék.

A digitalizáció egyben pénzkérdés is, így szükség van/lesz az ezt támogató pályázati forrásokra is. (Érdemes a kisvállalkozóknak ez irányban is kutakodniuk.)

   A digitalizáció és annak folyamatos fejlesztése a nagyvállalatok számára is tetemes kiadásokat és hosszadalmas előkészítést jelent, ezért vezetőik szeretnék előre látni az adóhatósági fejlesztések irányát is, hiszen egy IP fejlesztést egy évvel előre kell tervezniük, és jellemzően a cég külföldi tulajdonosával is egyeztetniük.

 

Kis értékű küldemények áfa-kötelezettsége

   Megszűnik a kis értékű - 200 eurónál kisebb érétkű - küldemények áfa mentessége 2021. július 1-jétől.

Ez azt jelenti, hogy ezekre az árukra vám-árunyilatkozatot kell benyújtani.

Továbbá, ettől az időponttól az áfa-fizetés a 150 eurónál kisebb értékű küldemények importjánál egységesen kötelező lesz, a vámmentesség azonban megmarad (kivéve az alkoholtartalmú termékeket, a parfümöket és a kölnivizeket, továbbá a dohányt és dohánytermékeket, melyek továbbra sem vámmentesek).

Az e-kereskedelem újdonsága lesz e témában az IOSS (Import One Stop Shop), amelynek alapelve az, hogy a vevő az áfát a vételárral együtt megfizeti az elektronikus felületen – például online piactér, platform, portál –, így az árut harmadik országból (tehát az Európai Unión kívülről) behozó gazdasági szereplőknek már nem kell áfát fizetniük a behozatalkor.

(Itt – a MOSS-rendszerrel ellentétben – forintban történik a bevallás.)

   Ehhez azonban az eladóknak egy különleges áfa-azonosítószámmal kell rendelkezniük. Ezt a különleges áfa-azonosítószámot a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru nyilatkozaton kell bejelenteni, amit a vámhatóság ellenőriz. Ha az áfa-azonosítószám érvényes, az illetékes vámhatóság (Magyarországon a NAV) nem szabja ki az áfát a vámeljárásban.

Érdekes, hogy míg a Posta az áruforgalom visszaesésére számít, mivel az áfa és a vámkezelési díj akár meg is duplázhatja az érintett termékek árát, addig a vállalkozók képviselői szerint a harmadik államokból érkező árukra továbbra is megmarad az igény.

   A vonatkozó szabályokról – ideértve a postákat, gyorspostákat érintőeket is - az adóhatóság által a tárgyban közzétett tájékoztató anyagból ismerhetik meg az érintettek: https://www.nav.gov.hu/nav/vam/e-kereskedelem/E_kereskedelem

 

Brexit és EKÁER

Mint ismeretes, az Egyesült Királyság 2020. február 1-jén kilépett az Európai Unióból. A kilépési megállapodás alapján azonban 2020. február 1. és december 31. között egy átmeneti időszak van érvényben, ami azzal jár, hogy az Egyesült Királyság ugyan az EU-s intézmények munkájában nem vesz részt, de úgy kell tekinteni, mintha az EU tagja lenne.

   Ez azt jelenti, hogy az EKÁER-bejelentésekre a 2020. február 1. és december 31. közötti átmeneti időszakban is azokat a szabályokat kell alkalmazni, mint 2020. február 1. előtt.

   január 1-jétől azonban árunyilatkozatot kell benyújtani az Egyesült Királyság és Magyarország között szállított árukra.

   Amennyiben egy vállalkozás árukat szállít az Egyesült Királyságba, illetve onnan Magyarországra, akkor fel kell készülnie a változásokra:

  • szállítóként nyilvántartásba kell vetetnie magát, és a NAV-tól vámazonosító számot (EORI-számot) kell kérnie (ha korábban már szállított árukat az Európai Unión kívülre, illetve importált árukat az Európai Unión kívülről, akkor valószínűleg már van EORI-száma, a brexit okán nem kell újat kérnie),
  • ha vevőként szállítmánya érkezik az Egyesült Királyságból, akkor olyan vámhatósági engedélyeket kell beszereznie, amelyek birtokában a telephelyéről is elvégezheti a vámkezelést, és csak időszakosan kell benyújtania árunyilatkozatokat (engedélyezett gazdálkodói (AEO) státust célszerű szereznie, melynek lényeges előnye a kevesebb vámvizsgálat, az import áfa megfizetése önadózással.

Az adóhatóság e tárgyban is készített átfogó tájékoztatót, amely elérhető honlapjáról: https://www.nav.gov.hu/nav/vam/BREXIT/BREXIT_informaciok.html

Ezévi (2021.) számviteli, adózási és Tb jogszabályok naprakészen, kreditpontok 2021.

A mérleg másik oldalán »

Legfrissebb...

Szakértőink

Jelmagyarázat

Bárki számára szabadon hozzáférhető
A cikk olvasásához Pallas fiók nyitása szükséges
Szakmai csomag előfizetéssel olvasható