Az EHO fizetés szabályai

Az EHO százalékosan meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség. EHO-fizetés terheli a kifizetőt, a munkáltatót az általa belföldi magánszemélynek juttatott meghatározott jövedelmek után, illetve a belföldi magánszemélyt is a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott jövedelmek után.
Az RSMDTM összefoglalta, hogy a bérszámfejtést érintő legjellemzőbb juttatások esetén mikor, milyen mértékű EHO-fizetési kötelezettség keletkezik.
A kifizetőt terhelő EHO
A kifizetőt 27 százalékos EHO-fizetési kötelezettség terheli az adóévben juttatott, a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott alábbi jövedelmek után:
•    Az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél, azon jövedelmek után, amelyek esetében a Tbj. szerinti járulékot nem kell fizetni, illetve nem képezik a szociális hozzájárulási adó alapját (jellemzően ide tartozik az „egyéb jövedelmek” kategória, amelybe azokat a jövedelmeket kell besorolni, amelyek adókötelezettségére vonatkozóan az Szja. egyéb rendelkezést nem tartalmaz).
•    A külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja. tv. 70.§) adóalapként meghatározott összege (a jövedelem 1,19-szerese), valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem (Szja. tv. 72. §) adóalapként meghatározott összege után (a jövedelem 1,19-szerese).
Fenti jövedelmek után az EHO-t akkor is meg kell fizetni, ha a juttatás nem pénzben történik.
A kifizetőt 14 százalék EHO terheli a béren kívüli juttatások adóalapként meghatározott összege után (a jövedelem 1,19-szerese).
Azonban az adóévben juttatott 500 000 forintot meghaladó béren kívüli juttatás már egyes meghatározott juttatásnak minősül, amely után már 27 százalékos EHO-fizetési kötelezettség merül fel.
Mivel ezen juttatás után a 14 százalékos adó már megfizetésre került, így utólag (az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként) már csak a két EHO-mérték közötti különbözetet, vagyis 13 százalékot kell megfizetni.
Az augusztus 1-től hatályos új rendelkezések alapján a kifizetőt 6 százalékos EHO-fizetési kötelezettség terheli a kamatjövedelem adóalapként meghatározott összege után, ha az adó megfizetésére is a kifizető kötelezett. Amennyiben a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (például nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír), amelyből az adó levonására nincs lehetőség, akkor az adó és az EHO alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,19-szerese.
A 6 százalékos EHO-fizetési kötelezettséget csak a 2013. augusztus 1-jén és az azt követően megszerzett kamatjövedelmekre kell alkalmazni. Amennyiben tehát a kamatjövedelem juttatását megelőző időszak 2013. augusztus 1-je előtt kezdődött, ellenben a kamatjövedelem megszerzése ezen nap utánra esik, akkor az EHO-fizetési kötelezettség csak az augusztus 1-jével kezdődő időszakot terheli.

A magánszemélyt terhelő EHO
Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a 27 százalékos mértékű EHO megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. A magánszemély jellemzően akkor kötelezett az EHO megfizetésére, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik (külföldi megbízótól kapott adóköteles jövedelem), vagy a kifizető az adó alapját képező jövedelem után nem köteles az adót, adóelőleget megállapítani. Ezen felül akkor is, ha az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kifizető az EHO-törvény alapján nem minősül kifizetőnek.
A belföldi magánszemély 14 százalékos EHO fizetésére kötelezett továbbá az adóévben megszerzett
•    vállalkozásból kivont jövedelem,
•    értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
•    osztalékból, vállalkozói osztalékalapból, árfolyamnyereségből származó jövedelem
•    illetve termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelem után.
A hozzájárulás fizetésének felső határa a fenti jövedelmek tekintetében 450 000 Ft, vagyis maximum ennyi EHO-t kell fizetni akkor is, ha a 14 százalékkal számított EHO ennél több.
A 450 000 forintba beleszámít a biztosítási jogviszonyában megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás részeként befizetett egészségbiztosítási járulék és az egészségügyi szolgáltatási járulék is. Tehát ha e járulékok összege meghaladja a 450 000 forintot, a magánszemélynek egyáltalán nem kell 14 százalékos EHO-t fizetnie, ha azonban ennél kevesebb a járulékok összege, akkor az összeghatár eléréséig kell megfizetni az EHO-t.
A magánszemélynek legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkoznia kell a kifizető felé, hogy a fenti járulékokat, illetve az EHO-t a felső határig megfizette.