Kovács úr aggódik – jön a vagyonadó?

Határozat már van, a részletek még kidolgozásra várnak. Az azonban biztos: jön a vagyonadó! Érdemes felkészülni rá, és megtenni azokat a törvényes lépéseket, melyekkel a terhek csökkenthetőek.

Kovács úr az íróasztalánál ült és a Magyar Közlönyt lapozgatta. Ez (is) általában Lajos feladata, de most Kovács úr úgy érezte, a tettek mezejére kell lépnie. A fogorvosánál – már megint az a nyavalyás jobb felső hatos, kiesett belőle a tömés – ismét találkozott a Vagány és Társai Kft ügyvezetőjével, Bélával – makacs ínygyulladás és bal alsó nyolcas, gyökérkezelés! –, aki a szokásosnál is sápadtabbnak tűnt. Nagyon fél szegény a fogorvostól – állapította meg Kovács úr. Kötelességének érzete, hogy mondjon néhány bíztató szót a másiknak, olyasmiket, mint nem is fog az olyan nagyon fájni, feltalálták az érzéstelenítőt, majd meglátod, utána sokkal jobb lesz. 

De Béla nemcsak vigasztalhatatlan volt, de kifejezetten goromba is. Egyébként sem volt egy illemtantanár típus, de most… – Ne gügyögj nekem, mint egy hülye gyereknek! – förmedt Kovács úrra. – Van elég bajom így is. Jön a vagyonadó és elviszi a cégünket. Azt beszélik, még az üzletrészeket is megadóztatják. Fizetheted majd te is. Akkor nem lesz ilyen jókedved! 

Kovács úr távol állt attól, hogy jókedvű legyen – jobb felső hatos, fúrás, tömés –, de most kirázta a hideg is. Amint túlesett a kezelésen, első dolga volt, hogy felhívja Lajost és jól leteremtse: – Ilyen veszély fenyegeti a cégemet, és én nem is tudok róla? Miért nem figyelmeztettél? Szégyelld magad! – kiabálta. Lajos motyogott valamit arról, hogy még semmit sem lehet tudni a részletekről, addig kár aggódni. Kovács úr azonban mégis aggódott: – Mindent nekem kell intéznem? Nem számíthatok senkire? – nyafogta. 

Lajos sóhajtott és azt mondta, Kovács úr asztalára teszi a Közlöny érintett számát, olvassa el a határozatot és nyugodjék meg. Motyogott még valamit – ezt Kovács úr nem hallotta tisztán, mert éppen Béla gyökérkezelése folyt, és a szerencsétlen akkorát üvöltött, hogy beleremegtek a falak, rejtély, hogyan sikerült ez neki kipeckelt szájjal –, szóval Lajos valami olyasmit mondott, hogy ezt is lehet optimalizálni.

Most pedig Kovács úr az asztalánál ül, olvassa a Közlönyt – és fogalma sincs, mit tehetne az ügyben. Azaz egy valamit mégis… Felvette a mobilját, megkereste a névjegyzékben azt a bizonyos telefonszámot: – Lajos!!! – üvöltötte kétségbeesetten. 

Lajos dolga – elvégre ő az ügyvezető –, hogy elmagyarázza Kovács úrnak, miről is van szó. Lássuk, mivel is próbálhatta megnyugtatni (már, ha) zaklatott főnökét! 

A Magyar Közlöny 2026. évi 47. számában jelent meg „a vagyonadóztatás feltételeinek meghatározásáról és a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszüntetéséről” szóló 1147/2026. (V. 14.) Korm. határozat, mely szerint a kormány

1. megállapítja, hogy a vagyonadóztatás jogszabályi feltételeinek meghatározása és a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszűnése érdekében jogszabály-előkészítés szükséges;

2. elrendeli a vagyonadóztatással kapcsolatos jogalkotás előkészítését.

(A feladat felelőse a pénzügyminiszter, a határidő 2026. június 5.)

A vagyonadó bevezetése egyébként néhány hónapja már terítéken van: a TISZA „A működő és emberséges Magyarország alapjai” című, februárban közzétett programjában is helyet kapott.

A programban foglaltak szerint: „Az igazságosabb közteherviselés jegyében az 1 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkezőknek az 1 milliárd feletti vagyonrészre évi 1 százalékos vagyonadót vezetünk be. Minden szupergazdagnak hozzá kell járulnia a jobb minőségű közszolgáltatásokhoz, ezt követeli meg a társadalmi igazságosság.” 

Jelenleg tehát az, ami biztos, és ami várható: Magyarországon is bevezetik a vagyonadót, és az valószínűleg az 1 milliárd forint feletti vagyonokra vonatkozik majd, körülbelül 1 százalékos kulccsal.

Igaz, a részletek még nem ismertek, de a célzott körben már megkezdhető a felkészülés erre. 

Azokban, akiket a vagyonadó érint, valószínű, hogy a vagyon külföldre vitelének gondolata merül fel először, amellyel kihátrálnának ebből a helyzetből. Közel sem biztos, hogy ezzel jól járnának. Ugyanis az adójogi illetőség nem egyfajta választás egy sajátos étlapról: ezt az adót itt fizetem, azt az adót meg amott, ott, ahol az számomra kedvezőbb.

Egy esetleges költözéssel a befogadó ország teljes adórendszere válik irányadóvá az érintettre. Nem árt szem előtt tartaniuk a vagyonadó elől „futni” szándékozóknak, hogy a magyar szabályok szerinti tőkejövedelem-adózás nemzetközi összehasonlításban is nagyon kedvező. Ezért az adójogi illetőség (rezidencia) megváltoztatását alapos számításnak kell megelőznie, akkor is, ha már életbe lépett a vagyonadó. Tegyük hozzá: a mai nemzetközi információcsere-rendszerben a NAV is látja a legtöbb külföldi bankszámlát és holdingot is. 

A költözéshez hasonló zsigeri megoldás a vagyon kisebb cégekre osztása, esetleg átíratása a tulajdonos gyermekére, unokájára. Ez ahhoz hasonló megoldás, mint amikor a fejfájásra panaszkodónak kalapáccsal ráütünk a lábujjára: egy ideig biztosan nem a fejfájása lesz a legerősebb érzete. De utána… Ráadásul az ilyen felosztom, átíratom típusú akciók láttán az adóhatóság adóelkerülési szándékra gyanakszik majd – adott esetben nem is alaptalanul.

Ez pedig lehet akár büntetőjogi kategória is. 

Persze rögtön adódik a kérdés: akik érintettek a vagyonadóztatásban, azoknak csak a döntés lehetősége maradt, hogy ma dőljenek a kardjukba vagy holnap? 

Szó sincs róla! 

Ahhoz, hogy a szabályozás megjelenése ne érje alanyait felkészületlenül, már most érdemes felmérniük tételesen vagyonuk nettó értékét.

Célszerű ennek elemeit csoportosítaniuk, ezen belül is kiemelt figyelmet szentelve a likvid eszközöknek. 

Emlékeztetőül: a likviditás – a vagyon „folyósíthatósága – kapcsán az eszközöket abból a szempontból vizsgáljuk, hogy azok az azonnali fizetési kötelezettségek teljesítéséhez alkalmas formában állnak-e rendelkezésre, illetve mennyi idő szükséges ahhoz, hogy fizetőeszközzé váljanak. A kötelezettségeket ezzel szemben esedékességük szerint csoportosítjuk. 

Fentieknek megfelelően állítható össze az ötfokozatú likviditási mérleg: