Kovács úr „atyáskodik” – diákmunka a cégnél

A középiskolások, egyetemisták nyári foglalkoztatása egyfajta win-win helyzet: a gyerekek pénzt keresnek, de a munkaadók is jól járnak, mert megoldást találnak a szabadságukat töltő dolgozóik pótlására. Persze a szabályokat is be kell tartani, különben „sokba fájhat” a cégnek a bírság.

Kovács úr bánatosan ült az íróasztalánál. Olyan ideges volt, hogy még a kedvenc csokoládéjára sem volt gusztusa, pedig ilyesmire emberemlékezet – pontosabban tizenhat éve – nem volt példa. Ekkor született ugyanis a lánya, és Kovács úr annyira aggódott, hogy minden rendben lesz-e a babával és körülötte, hogy az étvágya is elment. Persze később bepótolta – látványos apa-pocak árulkodik róla –, de most fikarcnyi okot sem látott a csokifaló derűre. 

Most, hogy vége a tanításnak, mindenki szabadságra akar menni, ráadásul egyszerre, hogy visszatérve az iskolakezdésre is legyen idejük felkészülni. Legalábbis mindenki erre hivatkozik. Persze Lajos is – lám, milyen hálátlan, önző – most vette, mit vette, lopta ki a szabadságát, ráadásul Klárika is nyaralni ment. Gyanús, miért mentek ezek egyszerre pihenni… Így akarják tönkretenni a céget? Vagy… Nem, ezt csak Lujzika pletykálja. 

A szegény, agyonhajszolt tulajdonosra senki sem gondol! Megakadályozhatta volna a tömeges vakációzást, ha jól emlékszik, a munkaadó rendelkezik a szabadságok bizonyos hányadával… De az az arany szíve… Igaz – vallotta be magának Kovács úr –, fogalma sincs, pontosan mit mond, és melyik törvényben, hol található ez a bizonyos szabály. 

Ha még nem volna így is elég baja, a lánya és az osztálytársai a céghez akarnak jönni nyári munkára. Ennek akár örülhetne is, de fogalma sincs, hogyan kell az ilyesmit intézni. Márpedig a felesége figyelmeztette, ha valamit szabálytalanul csinál, és emiatt az osztálytársai „kiutálják” a gyereket az iskolából, akkor nem áll jót magáért. Kovács úrnak már voltak határozottan kellemetlen tapasztalatai arról, milyen is az, ha a felesége nem áll jót magáért.

– Az ördög vigye el ezt a Lajost! Ez is az ő hibája! És még agglegény is, az a mázlista! 

A középiskolások, egyetemisták nyári foglalkoztatásával jól járnak a munkaadók, hiszen így megoldást találnak arra az átmeneti munkaerőhiányra, amivel a „most mindenki szabadságon van” helyzetben küzdenek.

Azért, hogy az örömből ne legyen üröm – pontosabban adó- vagy munkaügyi bírság –, a munkaadóknak tisztában kell lenniük a nyári diákmunka alapvető szabályaival. 

A munka törvénykönyve fő szabálya szerint, munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Az iskolai szünet ideje alatt azonban munkavállaló lehet az a tizenötödik életévét betöltött tanuló is, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. 

Adóazonosító jelre azonban nekik is szükségük van a munkaviszonyhoz (és általában: a munkavégzéshez). Ha a gyerek még nem rendelkezik adókártyával, akkor azt az adóhatóságtól lehet igényelni elektronikus úton vagy személyesen az ügyfélszolgálaton. 

Ha a diák a nyári szünetben az Mt. szerinti munkaviszony keretében vállal munkát, ahhoz minden esetben a munkáltatóval írásban munkaszerződést kell kötnie. 

A munkaviszonyban folytatott tevékenység nem önálló tevékenységnek minősül, így a munkabér az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek számít. A diáknak, hallgatónak a nyári szünidő alatt létesített munkaviszony kapcsán is lehetősége van a 25 év alatti fiatalok kedvezményének az érvényesítésére. Ez esetben is él az a szabály, hogy a diáknak a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítését nem kell külön kérnie a kifizetőtől, mivel az a 25. életévének a betöltéséig automatikusan jár. 

Ha a diák már elmúlt 25 éves, vagy a kedvezmény mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot tesz, akkor a munkáltatót a jövedelemből 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg megállapítási és levonási kötelezettség terheli. 

A diákok munkaviszonyban történő foglalkoztatásuk esetén a munkabéren felül költségtérítésre is jogosultak lehetnek (például saját személygépkocsi használatakor vagy távmunkavégzés esetén), emellett mindazon egyéb juttatásokra is, amiket a munkáltató valamennyi munkavállalójának biztosít: például kaphatnak béren kívüli, vagy egyes meghatározott juttatásokat, egyéb adómentes juttatásokat is. 

A munkaviszonyban álló diák a társadalombiztosítás rendszerében biztosítottnak minősül függetlenül attól, hogy a foglalkoztatása teljes, vagy részmunkaidőben történik.

A Tbj. 27. § (3) bekezdés b) pontja alapján azonban a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni

• a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató tanuló, a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve
• képzésben részt vevő személy, továbbá
• a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató esetében.

Ebből következően, esetükben a társadalombiztosítási járulék alapja a tényleges járulékalapot képező jövedelem. 

A munkáltatónak a diákot biztosítottként be kell jelentenie az adóhatósághoz (a 08E jelű nyomtatványon) a biztosítás kezdetére vonatkozóan, legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt. 

A munkáltatót az adóelőleg-alapjául szolgáló jövedelem összege után 13 százalékos szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is terheli. A szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. 

A munkabér kifizetése előtt a munkavállalót terhelő közterheket, azaz a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a munkáltatónak kell az általános szabályok szerint megállapítania, levonnia, befizetnie és a havi adó-és járulékbevallásban (’08-as bevallás) a tárgyhót követő hó 12-éig bevallania. 

Továbbá a munkáltatónak a kifizetésekről, juttatásokról az adó/adóelőleg alapjáról, a megállapított és levont adóelőlegről, adóalap- kedvezményről igazolást is ki kell állítania a tanuló, a hallgató részére. A munkaviszonyból származó jövedelem az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezetben is szerepel majd. 

A nyári szünetben a tanuló, a hallgató is létesíthet munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, melynek leggyakoribb formája a megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás. 

A megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás a személyi jövedelemadóról szóló törvény fogalmai szerint önálló tevékenységnek minősül – az erre irányadó szabályok szerint adózik (16. §). Jövedelemként a bevétel költséggel csökkentett összegét kell figyelembe venni. A jövedelem meghatározása során a diák – saját döntésétől függően – kétféleképpen határozhatja meg az önálló tevékenységből származó jövedelmét:

• alkalmazhatja a tételes költségelszámolás módszerét, amikor a bevételével szemben a ténylegesen felmerült és bizonylattal igazolt, az Szja tv. által elismert költségeit, vagy a törvény 3. számú mellékeltében részletezettek szerint, az igazolás nélkül elszámolható költségeit veheti figyelembe, illetve
• lehetősége van a 10 százalék költséghányad alkalmazására is, amelynek választása esetén minden költséget elszámoltnak kell tekinteni és a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. 

A diáknak adóelőleg-nyilatkozatot kell adnia a kifizetőnek (megbízónak) arról, hogy melyik költség-elszámolási módszer szerint kéri a jövedelme megállapítását. A megbízási jogviszony esetén is lehetőség van a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítésére a törvényi feltételek fennállása esetén. A kifizetőnek a fiatal nyilatkozata alapján megállapított adóalap után – feltéve, hogy a diák nem jogosult a 25 év alatti fiatalok kedvezményére – 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg megállapítási, levonási, megfizetési és bevallási kötelezettsége van. 

Megbízási jogviszony esetén a diák akkor lesz biztosított, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét. Kivételt jelent az úgynevezett tartós megbízási jogviszony, mert annak esetében a biztosítotti jogviszony fennállása a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatos, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét. 

Ha fennáll a biztosítási kötelezettség, akkor a kifizető köteles a tanulót, a hallgatót bejelenteni biztosítottként az adóhatósághoz (a 08E nyomtatványon), és az adóelőleg alapot képező jövedelem után a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot megállapítani, levonni, befizetni és bevallani a ’08-as bevallásban. A kifizetőt – a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségtől függetlenül – az adóelőleg-alapjául szolgáló összeg után továbbá 13 százalék szociális hozzájárulási adó is terheli.

Fontos tudni, hogy a kifizető szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha a megbízási szerződésben foglalt díjazás összege alapján nem jön létre biztosítási és járulékfizetési kötelezettség. 

A kifizető a jövedelemről, az adó, illetve adóelőleg alapjáról, a megállapított és levont adóelőlegről, az adóalap-kedvezményről igazolást köteles a diák számára kiállítani. Az adóévben megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelmet, a levont adót és adóelőleget, az érvényesített kedvezményeket az adóévre vonatkozóan a NAV által összeállított adóbevallási tervezet tartalmazza. 

(A diákok vállalhatnak munkát diákszövetkezeten keresztül is, de erről majd máskor – mondjuk, ha Lajos visszajött a szabadságáról – lesz szó.)