Változott a közbeszerzési törvény

A parlament 2013. június 21-én módosította a közbeszerzési törvényt.

Az európai bírósági gyakorlattal egyezően a módosított szöveg engedékenyebb az építési beruházások egybeszámításával. Jelenleg ha elemeire szednek szét egy beruházást, akkor vagy ki lehet kerülni a közbeszerzési értékhatárt, vagy egyszerűbb eljárást lehet alkalmazni. Ez kedvező lehet a kis- és középvállalkozásoknak (kkv), mert így képesek ajánlatot tenni, más szempontból azonban jogi visszaélésnek is számíthat.
A módosítás a gazdasági és műszaki funkció egységét tekinti döntő szempontnak, az így egybetartozó beruházást nem lehet elemeire bontani. Áruk és szolgáltatások - közbeszerzéssel történő - megrendelése esetén pedig tilos a szétbontás abban az esetben, ha egyetlen cél megvalósítását szolgálják, tartalmilag hasonlóak, és a funkciójuk betöltésére egységesen alkalmasak.
A kkv-knak előnyös, hogy - a módosítással - a közbeszerzési dokumentáció ellenértékét csak a nyertesnek kell megfizetnie. A gazdasági bizottság kimondta volna, hogy a dokumentáció ellenértéke nem haladhatja meg a százezer forintot, ám ez az összeg végül kikerült a szövegből.
Könnyítés, hogy az ajánlattételi dokumentációt csak egy példányban kell benyújtani - jelenleg a három példány előírása a tipikus. Ugyanakkor a papíralapú mellett akár több elektronikus másolatot is kérhet az ajánlatkérő.
Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő továbbra is eldöntheti, közli-e a becsült ellenértéket. A módosítás ugyanakkor előírja, hogy az ajánlatok bontásának megkezdésekor az ajánlatkérőnek kötelező közölnie a becsült árat. Tárgyalásos eljárásnál ezt az előtt kell megtennie, mielőtt az ajánlattevő ajánlati kötöttsége beállna.
A jövőben akkor minősül aránytalanul alacsonynak az ajánlati ár, ha az 20 százalékkal kevesebb a becsült ellenértéknél. A viszonyítás tehát nem a versenytársak ajánlataihoz történik.
A gyakorlatban az ajánlattevők az ajánlataik egyre szélesebb részét nyilvánítják üzleti titokká. A módosítás csak azt engedi üzleti titokká minősíteni, ami megfelel a polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásainak, vagyis a nyilvánosságra hozása aránytalan sérelmet okozna az ajánlattevőnek.
A közbeszerzési törvény lehetővé teszi a kisebb beszerzéseknél azt, hogy az ajánlatkérő maga alakítsa ki a tender eljárási rendjét. A módosítás ezt a lehetőséget kiterjeszti az építési beruházásokra is.
Hamar népszerű lett a piacon az a közbeszerzés, amelynél elég felhívni ajánlattételre három ajánlattevőt, majd a velük való tárgyalás után máris eredményt hirdethet az ajánlatkérő. A jövőben az ajánlatkérőknek a honlapjukon közzé kell tenniük az ilyen felhívásokat. Ugyanakkor áru és szolgáltatás megrendelésekor 25 millió forintig, építési beruházásnál pedig 150 millió forintig tárgyalást sem kell tartani a három ajánlattevővel.
A módosítás a nyertesnek adható előleg maximumát 10 millió forintról 68 millióra, a tartalék keretet pedig 5-ről 10 százalékra emeli. Az ajánlatkérőket pedig kötelezi arra, hogy a közbeszerzés minden mozzanatának a dokumentációját töltsék fel a közbeszerzési adatbázisba.
A módosítás két részben, június 30-án, illetve július 1-jén lép hatályba.