Új Ptk. – Hárommillió forint lesz a kft. minimális törzstőkéje

2014. március 15-től, több mint mint ötven év után, új polgári törvénykönyve (Ptk.) lesz az országnak, miután a parlament 2013. február 11-én elfogadta az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó új magánjogi kódexet.

A törvénykönyv több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, hatályos Ptk.-hoz képest. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is.
A kódex az 1960 óta hatályos törvénykönyv jelenlegi szövegének hozzávetőleg a felét őrizte meg, a negyedét korrigálta, ugyanekkora részében viszont lényegileg megváltozott, vagy teljesen új tartalmat kapott.
Az új Ptk. nyolc könyvből áll - Bevezető rendelkezések, Az ember mint jogalany, A jogi személy, Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog és Záró rendelkezések -, a terjedelme pedig csaknem kétszerese a hatályosnak, ami javarészt abból fakad, hogy a családjog mellett a társasági jog anyagi szabályai is bekerültek a szövegbe.
Az élettársi viszonyt módosították
A legtöbb vitát a családjog, elsősorban az élettársi viszony szabályozása váltotta ki az Országgyűlésben. A Ház végül azt a döntést hozta, hogy kiveszi a családjogi fejezetből az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezéseket, így azok átkerültek a szerződéses jogi szabályok közé.
Ugyanakkor az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai, de csak akkor, ha az élettársak legalább egy évig tartó kapcsolatából gyermek született. Ez lesz a feltétele annak, hogy a kapcsolat megszűnésekor valaki tartást követeljen korábbi élettársától.
Hasonlóképpen a kapcsolat megszűnése után a bíróság a volt élettársat kérelmére feljogosíthatja a közösen használt lakás további használatára, ha közös gyermekük érdekében ez indokolt.
Ha a volt élettárs az életközösség megszűnését követő egy év elteltével válik rászorulttá, volt élettársától csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást.
A házasságkötési szándék bejelentése után a jövőben is legalább egy hónap várakozási időnek kell eltelnie a házasság megkötéséig, noha az eredeti javaslat e nélkül is engedte volna a párok egybekelését.
Családjogi, öröklési jogi változások
Az új Ptk. az 1952 óta hatályos családjogi törvénnyel egyezően kimondja, hogy a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak.
A családjogi könyv újítása, hogy a jogviták megegyezésen alapuló rendezése érdekében a szülők közvetítői eljárásra kötelezhetők, aminek a bontópert követő, gyermeket érintő vitás ügyekben lehet szerepe.
Örökbefogadó továbbra is csak az lehet, aki a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb, de rokoni vagy házastársi örökbefogadásnál a korkülönbségtől el kell tekinteni. Újdonság viszont az örökbefogadási korhatár felemelése, így a jövőben csak az fogadhat örökbe, aki elmúlt 25 éves (a jelenlegi szabályok a nagykorúságot szabták feltételül).
Fontos változások lépnek életbe az öröklési jogban. A túlélő házastárs haszonélvezeti joga - a teljes örökség helyett - az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, a többi vagyontárgyból a gyermekekéhez hasonló örökösi státus, azaz egy gyermekrész illeti meg.
A mostani Ptk. alapján leszármazók hiányában az egész hagyatékot a házastárs örökli. Ezután viszont - törvényes örökösként - az özvegy és a szülők egyaránt a hagyaték felére lesznek jogosultak. Az előterjesztő ezt azzal indokolta, hogy gyermekük halálával a szülők támogatójukat, akár eltartójukat is elveszítik. De ebben az esetben is változatlanul az özvegy kapja meg az általa lakott lakást, továbbá annak berendezési és felszerelési tárgyait.
A Ház bővítette azokat az okokat, amelyek miatt valaki kitagadható az örökségből. Ezek közé tartozik majd az is, ha az örökös nem nyújtotta a tőle elvárható segítséget, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá, illetve ha végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és büntetését még nem töltötte le.
A közeli hozzátartozóknak járó kötelesrész ezentúl nem a törvényes örökség fele, hanem csak annak harmada lesz.
Jön a sérelemdíj
A személyiségi jogok megsértésének szankciója - a nem vagyoni kárért járó kárpótlás megszüntetésével - a sérelemdíj lesz. Összegét a bíróság az eset körülményeire, különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatására, tekintettel állapítja meg.
A sérelemdíj attól függetlenül jár majd, hogy a jogsértésen kívül érte-e további hátrány a sértettet.
Azt a bírói ítélkezésben érvényesülő gyakorlatot, hogy a közszereplőket csekélyebb személyiségi jogi védelem illeti meg, mint a közszereplést nem vállalókat, a jövőben a Ptk. is kimondja. Eszerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplők személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.
A közösség bármely tagja jogosult lesz - harminc napon belül - bírósághoz fordulni a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségét nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó sérelem esetén.
Korlátozottan korlátozható a cselekvőképesség
Bíróság a jövőben a cselekvőképességet általános jelleggel már nem, hanem csak ügyek meghatározott körében, és meghatározott időre korlátozhatja.
A gondnokság alá helyezésnél új feltétel az érintett egyéni körülményeinek, családi és társadalmi kapcsolatainak vizsgálata. Ezzel azt rögzítik, hogy önmagában a belátási képesség csökkenése nem elegendő ok a cselekvőképesség korlátozására. A bíróságnak tehát nemcsak azt kell megvizsgálnia, hogy valaki képes-e önállóan ügyei megfelelő kezelésére, hanem azt is, hogy környezete, családja kínál-e elegendő segítséget ahhoz, hogy el tudjon járni.
Hárommillió lesz a kft. törzstőkéje
Az új Ptk. nem tartalmazza a 2003-as úgynevezett üvegzsebtörvény rendelkezéseit, amelyek az üzleti titok fogalma alól tesznek kivételeket. Az indoklás szerint ezek helye a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályban van.
A jogi személyeket érintő újdonság, hogy az ügyészség helyett a bíróság gyakorol majd felügyeletet az egyesületek és az alapítványok felett.
A kft.-k törzstőkéjének minimális összegét ötszázezerről hárommillió forintra emeli a törvénykönyv. Az indoklás szerint ezzel a hitelezői érdeket védik, a változás pedig a jelenlegi szabályozással szemben segíthet megakadályozni a nem kellően megalapozott társaságok létesítését.
Az új Ptk. 2014. március 15-én lép hatályba.