Új jelzések a magyar termékekre

Szeptembertől lépett életbe a magyar termék rendelet új szakasza, véget ért a türelmi időszak. Végleg egységesítették a megjelöléseket, ezentúl három új logóval találkozhatnak a vásárlók a termékeken.

Mostantól bünteti a hatóság, ha a gyártó, termelő jogszerűtlenül használja a magyar termékek megjelölésére szolgáló védjegyeket.
A ma­gyar ter­mék ren­de­let­ben meg­ha­tá­ro­zott 3 meg­ne­ve­zés - ma­gyar ter­mék, hazai ter­mék, hazai fel­dol­go­zá­sú ter­mék, - va­la­me­lyi­ké­nek fel­tün­te­té­sé­vel a fo­gyasz­tó in­for­má­ci­ót kap­hat a ter­mék össze­te­vő­i­nek ere­de­té­re, vagy­is hogy azok ki­zá­ró­lag vagy rész­ben szár­maz­nak Ma­gyar­or­szág­ról, vagy csak a fel­dol­go­zás tör­tént Ma­gyar­or­szá­gon.
A ma­gyar ter­mék mi­nő­sí­tést vagy bár­mely más, az élel­mi­szer ma­gyar szár­ma­zá­sát tar­tal­ma­zó ál­lí­tást ki­zá­ró­lag akkor tün­tet­he­ti fel az élel­mi­szer-vál­lal­ko­zó az árun, ha az meg­fe­lel a jog­sza­bály­ban meg­ha­tá­ro­zott kri­té­ri­u­mok­nak. Más szabályozás vonatkozik az élelmiszerekre és a nem élelmiszer termékekre. Az élelmiszerek esetében a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012.09.01-jén hatályba lépett rendelete értelmében három védjegy-kategóriát vezettek be:
- magyar termék: "magyar alapanyagból, Magyarországon készült; ez a minősítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el"
- hazai termék: "ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt"
- hazai feldolgozású termék: "a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó termékek"
Az egyéb, nem élelmiszer termékek esetében is ugyanez a három védjegy került megkülönböztetésre, a feltételrendszer igazodik az élelmiszerek szabályozásához, de figyelembe veszi az ágazat sajátosságait.
A rendszerhez önkéntesen csatlakozhatnak a gyártók, termelők, viszont számítaniuk kell arra, hogy a hatóságok (a NÉBIH, a Fogyasztóvédelmi Hatóság és a GVH) ellenőrei folyamatosan vizsgálják a megjelölés hitelességét, és bírságolnak, ha az nem felel meg a valóságnak. A gyártóknak azért érheti meg csatlakozni, mert - a kutatások szerint - a fogyasztó a terméken található jelölések alapján tájékozódik, például az áru származási helyéről.
A rendelet kimondja, hogy "Nem szükséges a követelmény betartása azon fűszerek, fűszernövények és ezek keverékei esetében, amelyek Magyarországon az előállítás megkezdéséig üzemi méretekben nem kerültek termesztésre, továbbá az étkezési só, az adalékanyagok, az enzimek, az aromák esetében, amelyek Magyarországon nem bányászhatók, továbbá amelyek Magyarországon szokásosan nem kerülnek előállításra".