Szerelemvarázslás Advent első vasárnapján

Nagy dilemma elé állítja idén a párkereső hölgyeket Advent első vasárnapja. A Karácsonyi Ünnepekre hangolódás kezdete 2014-ben ugyanis épp András napra, november 30.-ra esik, amikor is a népi hiedelmek szerint, néhány egyszerű módszerrel meg lehet jósolni a jövendőbeli férj nevét, foglalkozását, sőt lakhelyét is.

Ezt VII. Gergely pápa aligha így tervezte, amikor a négy hetes időtartamra meghosszabbított adventus domini (Úr eljövetelének várása) első napjának épp a Szent András vértanú napjához legközelebb eső vasárnapot jelölte ki. A papi nőtlenséget, a cölibátust bevezető pápa mit sem sejtett arról, hogy az apostol-vértanú napjához idővel pont szerelemvarázsló és férjjósló népszokások kapcsolódnak majd.

Idén tehát egyszerre lehet meggyújtani az adventi koszorú első gyertyáját és kipróbálni néhány ’pogány’ szertartást, amellyel remélhetőleg pontos GPS koordináták nélkül is megtalálhatjuk az Igazit. :) A férj-jóslás, vagyis az andrásolás rituáléja egyszerűnek tűnik. Kell hozzá egy csekély főzőtudomány, némi jártasság ólomöntésben és egy kevéske szemét.

• Először is írjuk fel papírszeletekre azoknak a férfi ismerőseinknek a nevét, akiknek a közeledését örömmel fogadnánk. (Lehet persze ismeretlen férfiak keresztneveit is felírni, de akkor később ne reklamáljunk, ha mégsem ő lesz az álompasi).
• Helyezzük a papírdarabkákat galuska tésztába, majd dobjuk lobogó forróvízbe.
• Amelyik galuska először feljön, abban lesz a jövendőbeli neve.

Ha csak úgy véletlenszerűen írogattuk föl a férfineveket, nyilván szeretnénk megtudni azt is, hogy mi a titokzatos ismeretlen foglalkozása és merre lakik. Erre is van megoldás. A foglalkozását ólomöntéssel (egy bádogkanálban olvasszunk fel ólmot, amit egy kulcs nyélkarikáján át hideg vízbe csorgatva, az ólom alakjából lehet a leendő férj foglalkozására következtetni), lakhelyét pedig az éjfélkor kivitt szemétre ráállva lehet megjósolni. A nagy Ő arrafelé lakik, ahonnan kutyaugatást vagy kakaskukorékolást hallunk, persze szigorúan a szemétkupacon egyensúlyozva.

A férj-jóslás mellett ez a nap egyben dologtiltó nap is volt az asszonyoknak, akiknek ezen a napon még főzniük sem kellett, úgyhogy nyugodtan pihenhettek, lazíthattak vagy segíthettek ólmot önteni a még eladósorban lévő lányoknak.

VII. Gergely pápa persze nem a fentiek miatt választotta Szent András napját, hanem mert az evangéliumok tanúsága szerint András józan gondolkodású és nyitott szemléletű férfiú volt, a 12 apostol egyike. Apostolsága előtt András egyszerű halászként éldegélt testvérével Péterrel együtt, akinek nevét ma a vatikáni Szent Péter Bazilika is viseli. Keresztelő Szent János közbenjárásával ismerték meg Jézust és azonnal a tanítványai lettek. Neve a kenyérszaporítás csodájánál is felbukkan, sőt nemcsak ott, hanem a magyarság történetében is. Ő térítette meg az ókorban a törvényeiről és erkölcseiről híres, titokzatos szkíta népet, akik a honfoglalás kori történetírók szerint maguk a magyarok voltak. Így aztán nem meglepő, hogy a magyar táltosok önmagukat az András által hozott hit őrzőinek tartották, ahogy az sem, hogy az ő tiszteletére épültek az első keresztény templomok a Kárpát-medencében. Alakja még a magyar koronán is felbukkan, ahol kezét szkíta szokás szerint emeli üdvözlésre.

Azok, akik boldog párkapcsolatban élnek, így a férjjóslás nem igazán aktuális kihívás számukra, ám karácsonyváró hangulatban vannak, ólomöntés helyett készíthetnek saját kezűleg adventi koszorút. A koszorú ötlete egyébként nem olyan régi. Egy evangélikus lelkésztől származik 1839-ből, aki egy szekérkereket függesztett fel vízszintesen, amire 23 gyertyát rögzített. A hétköznapokra fehér színűeket, a vasárnapokra pirosat. Ahogy közeledett a karácsony, úgy gyújtott meg mindig eggyel több gyertyát. A szekérkerék később a némileg könnyebben előállítható, fenyőágakból készült 4 gyertyás változatra finomodott, amelyet ma is használunk. A gyertyák színei eltérőek lehetnek. A katolikusok koszorúin például a liturgia színét, a lilát idézik, nem katolikusok használhatnak fehér gyertyákat is. Kivételt képez a harmadik vasárnapon gyújtott gyertya, amelynek a színe kötelezően rózsaszín. Ez az öröm színe, amely Szűz Máriának Jézus születésekor érzett örömére utal.

És, ha már az adventi szokásoknál tartunk, meg kell emlékeznünk az adventi naptárról is, amelynek csak 1908-ban (!) jelent meg az első nyomtatott változata, bár prototípusa már évekkel korábban elkészült. A münchen-i vállalkozó, aki piacra dobta, édesanyja ötletéből csinált üzletet. Jó néhány évvel korábban gyerekként már hetekkel Karácsony előtt szerette volna tudni, mi lesz az ajándéka és ezért egyfolytában nyaggatta anyukáját, aki végül, hogy lecsillapítsa gyermekét és magának is szerezzen néhány nyugodt percet, kartonpapírból elkészítette az első adventi naptárat nyitható kis ablakokkal és mögötte apró meglepetésekkel. A naptár és különböző modern változata azóta világszerte kedvelt adventi meglepetés lett kicsiknek és nagyoknak egyaránt, bár ott, ahol már nem hat a  szülői szigor, néhány óra alatt kifogynak a csokik az összes ablakból (vagy papírzacskóból).

Legyenek türelmesek és élvezzék ki minden percét a karácsonyi készülődésnek!