December 15. - Számviteli tipp: Céltartalék

A céltartalék képzése – a számviteli törvény szerint – bizonyos esetekben kötelező, más esetekben egy lehetőség. Adott esetben egy vállalkozásnak akkor is érdeke lehet a céltartalék képzése, ha egyébként az nem kötelező.

Az adózás előtti eredmény terhére – a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben – céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.

Nem képezhető céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire.

A környezetvédelemmel kapcsolatos költségeknél ne tévesszük össze a kötelező és a szabadon választható esetköröket!

• A környezetvédelmi kötelezettségre képzett céltartalékot harmadik személyekkel szemben fennálló kötelezettségre kell képezni. Továbbá ez a kötelezően képzett céltartalék lehet a harmadik személynek környezetvédelmi károkozás miatt fizetendő kártérítés összege.
• Ezzel szemben, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre (a vállalkozás által e területen elvégzendő munkák ráfordításaira) képzett céltartalék nem kötelező, hanem lehetőség.

A hátrányos szerződések és a szerződések elszámolási egysége (projektelszámolás) kapcsán is vállalkozói döntés kérdése a céltartalék elszámolása a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre vonatkozóan.

Olyan hátrányos szerződésekre lehet céltartalékot képezni, amely szerződés alapján a vállalkozásnál a veszteség biztosan bekövetkezik (azaz a vállalkozás nem tud a szerződésből kilépni). Mivel a számviteli törvény szerint nem kötelező ez a céltartalék képzés, így a vállalkozásnak a számviteli politikájában kell dönteni arról, hogy alkalmazza-e vagy sem.

A céltartalék képzés lehetősége a szerződés elszámolási egységére is érvényes. Ha a szerződés elszámolási egységének összes szerződéses költsége várhatóan meghaladja a szerződés elszámolási egységének teljes szerződéses árbevételét, akkor a különbözet összegében fennálló várható veszteséget (vagy a szerződés felmondásának, nem-teljesítésének költségét, ha ez kisebb, mint a szerződés teljesítéséből várható veszteség) azonnal el kell számolni az eredményben. A várható veszteség azon részét lehet céltartalékként kimutatni, amely a mérlegfordulónapot követő teljesítéseken fog várhatóan felmerülni.

Arra is figyelni kell, hogy még véletlenül se tévesszük össze a garanciális kötelezettségeket a garanciális visszatartással!

• Garanciális kötelezettségek: várhatóan felmerülő javítási költségek. Célja, hogy az adott üzleti évben elszámolt árbevétel fedezetet biztosítson a következő években az adott értékesítéshez kapcsolódó garanciális javítások költségeire. A felek közötti szerződésből derül ki, hogy a Ptk. szerint az értékesítő a vevő felé jótállási garanciális kötelezettséggel tartozik-e saját nevében. Amennyiben a vevő által érvényesíthető garancia közvetlen kötelezettje az eladó, akkor a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségekre céltartalékot kell képezni.
• Garanciális visszatartás / Jóteljesítési garancia: leggyakrabban az építőiparban használatos, építőipari szerződések egyik eleme. Célja, hogy az építtető, fővállalkozó biztosítékot kapjon arra az esetre, ha a kivitelező, alvállalkozó hibásan teljesít. Mértéke eltérő, de általában a vállalkozási díj mintegy 4-5 százaléka. A visszatartás ideje pedig a jótállási időtől függően változik, akár 4-5 év is lehet. A garanciális visszatartás egy pénzügyi okokból történő visszatartás, és nincs köze a céltartalék képzéshez.

A végkielégítés miatti céltartalék képzésről fontos tudni, hogy akkor jöhet szóba, ha a cég már konkrétan döntött a következő évet (éveket) illetően a jövőbeli létszámleépítésről, vagyis számol az e jogcímen felmerülő, várható kötelezettségkel. Bizonyos esetekben a már elbocsájtott dolgozók végkielégítésére is képezhető céltartalék.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a végkielégítés költségként való elszámolására a munkaviszony tényleges megszűnésekor kerül sor. Ez azt is jelenti, hogy nem a felmondás ideje, hanem a tényleges munkaviszony megszűnésének dátuma a döntő számviteli szempontból: felmondás dátuma + felmondási idő. Céltartalék csak a végkielégítést érintően képezhető, a munkabér viszont folyamatos működési költségnek minősül, így arra céltartalék nem képezhető.

A függő kötelezettségekre (kezességvállalás, garanciavállalás) képzett céltartalékról tudni kell, hogy

• „függő kötelezettség: az olyan – általában – harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. A függő kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek. A pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettségek közé tartoznak különösen: a kezességvállalási, a garanciavállalási, a váltókezesi kötelezettség, az opciós ügyletekkel, a nem valódi penziós ügyletekkel, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Az egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségek közé tartoznak különösen a fedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott (szolgáló) vagyontárgyak és az opciós ügylet miatti egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek.”

A függő tételek között lehet olyan, melynek összegét többször is módosítani kell: ilyen például a peres eljárásokra képzet céltartalék.

Ennek szemléltetésére, tegyük fel, hogy egy volt munkavállaló pert indít a vállalkozás ellen, kártérítési követelve az elmaradt munkabérek és annak késedelmi kamatjai tekintetében. A per akár évekig is elhúzódhat. A bírósági döntésig az értékváltozást évente figyelembe kell venni a céltartalék meghatározásánál.

A biztos (jövőbeni) kötelezettségek megítélésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy: biztos (jövőbeni) kötelezettség: az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető.

A biztos (jövőbeni) kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek. Idetartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek. Viszont nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek.

Céltartalék könyvelése

• a saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket a mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni; az eszközök forrásait a 4. számlaosztályban kell bemutatni, idetartoznak a saját tőke, a céltartalékok, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolások számlái;
• az eredménykimutatásban az egyéb ráfordítások között kell kimutatni az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget, és az egyéb bevételek között kell kimutatni a képzett céltartalék összegének felhasználását.